3 cm átmérőjű, 5 cm magas doboz a templom mellett.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Megközelítés

Karancsság a Ménes-patak völgyébe települt község, Budapesttől 110, a megyeszékhelytől, Salgótarjántól 14 kilométerre fekszik a 22. számú főközlekedési út mellett. A faluba beérve itt parkolhattok.  N 48° 7,087' E 19° 39,643' 184 m [GCKT+parkoló]

Karancsságról:

A falu nevének eredete

A Ság helységnévben alighanem kabar törzsnév rejlik, de vannak olyan vélemények is, amelyek szerint a dombos, erdős területet, magaslatot jelentő köznév, illetve méltóságot jelentő szó. Az előbbi változatot látszik igazolni, hogy a Kárpát-medence 42 Ság nevet viselő helysége mind egy-egy domboldal utolsó, már síkságba hajló hegye, illetve dombja tövében fekszik.
A Karancs előtag feltehetően moksa-mordvin eredetű amelynek eredeti jelentése holló, hollós, varjú, varjús. A Karancs, a palóc Olimposz.

Fényes Elek 1850-ben így ír a faluról

Karancs-Ság: Magyar falu, Nógrád vármegyében: 1113 katholikus, 49 evangélikus, 6 zsidó lakos, s egy meredek hegyen épült katholikus anyatemplommal. Határa tágas és jó; erdeje nevendék; szőleje, földje, rétje elég és termékeny. Keny. F. u. Kubinyi Gáspár, kinek itt ékes lakháza és kertje van. Hajdan a szerencsétlen Ságh Felicián birta. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára

Ezután

A XIX. században sokat szenvedett a község a Ménes-patak szinte évenkénti áradásaitól, a gyakran pusztító tüzektől és a járványoktól. 1873-ban kolerában meghalt 128 személy; minden nyolcadik lakos. 1874-ben a falu nagy része leégett.
Az I. világháborúba 114-en vonultak be a községből, s 17-en haltak meg. A Tanácsköztársaság időszakában a csehszlovák intervenciós csapatok két alkalommal is eljutottak Karancsság határáig.
A második világégésnek a településen a szovjet csapatok 1944. december 30-án vetettek véget. A két háború mártírjaira közös emlékmű emlékezteti az utókort.
Érdekes momentumokat jegyzett fel a megyetörténet Karancsságról 1953-ból és '55-ből. Az előbbi években Nógrád megyében a tsz-ek többségében nem volt feloszlási hangulat, de a bomlás jelei érzékelhetőek voltak. A községben viszont lázításért, szabotálásért a legveszedelmesebb hangadókat bíróság elé állították. 1955-ben a tagosításra hivatkozva 205 gazda nem volt hajlandó a községi tanáccsal a kenyérgabona vetéstervét megtárgyalni. 1956. október 27-én a szécsényi Járási Tanács utasítására kibővített ülést tartott a községi végrehajtó bizottság, melynek napirendjén a rend fenntartása szerepelt. Október 28-án a szécsényi Ifjúsági Forradalmi Bizottmány tagjai ismertették a szécsényiek 12 pontját. Október 29-én megválasztották a forradalmi tanácsot. A középületek, a tsz, az erdő és a terményraktár védelmére október 30-án megalakult a nemzetőrség. Október 31-én a forradalmi tanács határozatot hozott a tsz tulajdonában lévő borsószögi földek kiosztásáról.
A község az 1940-es évek végéig tisztán palóc lakosságú volt, ma a lakosság 60 %-a cigány származású.

Aki részletesebben szeretne olvasni a faluról, az itt megteheti.

A templomról

Ez az a látnivaló, amely már kilométerekről szembetűnik. 1891-92-ben épült a 31,5 m hosszú, a toronynál 41 m magas templom, amelyet a százéves évforduló tiszteletére újítottak fel 1992-ben. Az újraszentelést dr. Paskai László bíboros esztergomi érsek végezte.
Karancsság ősrégi temploma a mostani helyén állt, egy öllel magasabban, fazsindely tetős, homlokzat előtti toronnyal.
Az 1688-as Canonica Visitacio már említi, hogy homlokzata előtt magas torony állt, belül egyhajós kiképzéssel, festett toronyzattal és középkori táblás főoltárral. Az 1713-as Canonica Visitacio szerint a templomnak szentélye volt, szószéke, 3 oltára és 2 harangja. A negyven évvel későbbi Canonica Visitacio /1753/ már arról beszélt, hogy a templomnak orgonája is létezett. Ugyan ebben az évben a főoltárt ereklyékkel látták el. A következő Canonica Visitacio /1761/ már a méreteket is megemlítette. Eszerint a hossza: 30.20 m, szélessége: 6.72 m, magassága: 6.60 m, torony 23.50 m belterülete: 292 m2. Padozata téglákkal és arra való kövekkel volt kirakva.
Az 1789-es Canonica Visitacio a berendezési tárgyak mellett pontos leírást ad a 3 oltárról is. A főoltár képe Szent István királyt ábrázolta, két oldalon Szent László és Szent Imre árpádházi királyok szobraival. Az egyik mellékoltár Szűz Mária tiszteletére készült szobra és képe a következő feliratot tartalmazta: Juxta prescriptam normale sub throno insurate. Hevenyészett fordítás alapján: általános előírás alapján oltalma alatt legyetek.
A másik oltár assisi Szent Ferenc tiszteletére állíttatott.
1796-ban a szentélyt meghosszabbították. 1813-ban az írások már a templom romos állapotát említették. 1889. július 28-án tartották az utolsó istentiszteletet a dűlőfélben lévő templomban, melyet a következő évben 1890-ben lebontottak. Az új templom építésére 1890. április 20.-án kezdődött meg a gyűjtés. Két hét alatt 3062 Ft gyűlt össze. A Historia Domus arról tudósított, hogy április 21-én:
"Simon János Őeminenciája magas szóbeli rendeletével a kerületi esperes urat főtiszt. Bada Gábort megbízta, hogy egy új templom tervezetét és költségvetését neki felterjessze. Ő saját költségén még ez évben felépíti a templomot."
A lebontáskor befalazva találtak romanikus faragványokat: 1 Agnus Dei-(Isten báránya) ábrázolást, oroszlánfőt, párkányzatokat, romanikus ablakot, ajtókat. Ezek mellett még feliratos köveket is találtak. Építési okmány nem került elő. Ezek valószínűvé teszik, hogy a régi templom a XII. vagy a XIII. században épült. A lebontás 5 hét és néhány napig tartott. A bontás során a hegy magasságából egy ölnyit lefaragtak, hogy nagyobb teret nyerjenek. A földmunkák közben több sírra bukkantak, ahonnan különböző leletek (gyűrűk, keresztek, üveggyöngyök, 1 zabla, 1 török sarkantyú, régi pénzérmék, melyek közül a legrégebbi Johannes rex Hungariae feliratú - Szapolyai János [1526-1540]) kerültek elő. A templom környéke évszázadok óta temető. 1891. január 23-án meghalt Simon János bíboros. Halála akadályozta a templom építését. 1891. májusában indultak meg az építési munkálatok. Júniusban történt meg az alapkő megáldása Bada Gábor kerületi esperes jóvoltából.
1891. június 22-én helyezték el az építési okmányt a torony falába, a főajtótól jobbra. Jól zárható boldog szelencébe tették, a téglák közé falazták. 1892-ben fejeződött be az Isten házának építése. A régi templomból több falrészt is beépítettek az újba. A főbejárat jobb oldalán látható egy XIII. századi faragvány melyen egy szent alakja dicsfénnyel valamint S.R.MANI-MON felirattöredék rajzolódik ki.

Az új templomot 1892-ben szentelték fel Szent István király tiszteletére.

A templomról és környékéről bővebben itt olvashattok.

A falu további két műemlékéről, a római katolikus kápolnáról és a Kubinyi-Prónay-kastélyról itt és itt olvashattok.

A ládáról és a rejtésről
Mivel az eredeti rejtés és pótlása is tönkrement, ráadásul a dobozt rendszeresen kifosztották, így minimálisra vettük a dobozt.
A jelenlegi láda egy filmesdoboz a templom mellett.
Alternatív táblácskát pedig a bejárat baloldalához közeli csatornán találhattok.