Kedves kesserek!
A mai napon (2011.12.07) ez a hányadtatott sorsú geoláda megszüntetésre került az Amancsiccsal kötött megállapodás értelmében. Helyét
Amancsics régi ládája fogja átvenni hamarosan. Köszönöm minden megtalálónak az észrevételeket. Biztos vagyok benne, hogy a megújuló régi láda méltó lesz az Andrássy út bemutatására.
Üdvözlettel:
Snipermaster
Rövid leírás:
1. pont: N 47°29,797' E 019°03,049' A nagyobb 4 jegyű szám 4. és 3. számjegye
2. pont: N 47°29,992' E 019°03,329' Fent a fehér táblán a nem nulla nagy számjegy
3. pont: N 47°30,142' E 019°03,518' A lámpa talapzatán látható szám első 3 számjegye
4. pont: N 47°30,416' E 019°03,922' A bejárat melletti márványtábla 5. sorának 4. betűje és 2. sorának 6. betűje
5. pont: N 47°30,901' E 019°04,671' A földön lévő 3 soros írás utolsó sorának utolsó előtti szavának utolsó 2 betűje
6. pont: N 47°30,977' E 019°05,021' Láda, benne a jelszó összeállításához szükséges instrukció, valamint egy utolsó jelszórészlet. Ülj le a "szobor" talapzatára arccal a várnak! Így feltűnés nélkül ki tudod venni a ládát a tégla mögül. Jól rejtsd vissza!
Rövid leírás vége
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
A ládáról:
Multi geoláda. 6 pont, az első 5 pont virtuális, a hatodik egy hagyományos láda. A ládában találod a jelszórészletek összeállítási sorrendjét, valamint instrukciót az utolsó jelszórészlethez!
1. pont: Vörösmarty tér - A Milleniumi Földalatti Vasút végállomása:
N 47° 29,797' E 19° 3,049' 110 m [GCAuMF-1]
A téren található objektumon körbe pici táblák vannak fejmagasságban (magas ember fejmagassága). Kettő egymás melletti kis táblán van egy-egy 4 jegyű szám. A nagyobb 4 jegyű szám 4. és 3. számjegye (és véletlenül sem fordítva) adja az első jelszórészletet!
2. pont: Postamúzeum:
N 47° 29,992' E 19° 3,329' 110 m [GCAuMF-2]
A bejárat mellett magasan egy fehér táblán számok vannak.
A nagy számjegyek közül a nem nulla számjegy adja a második jelszórészletet!
Mivel itt a GPS-vétel igen bizonytalan, így van segítség: Andrássy út 3. a kapu mellett!
3. pont: Opera:
N 47° 30,142' E 19° 3,518' 110 m [GCAuMF-3]
A nagy fekete lámpák talapzatán található szám első 3 számjegye a 3. jelszórészlet!
4. pont: Terror Háza:
N 47° 30,416' E 19° 3,922' 110 m [GCAuMF-4]
A bejárat melletti márványtábla 5. sorának 4. betűje és 2. sorának 6. betűje adja a 4. jelszórészletet!
5. pont: Hősök tere:
N 47° 30,901' E 19° 4,671' 110 m [GCAuMF-5]
Az ismeretlen katona sírja mellett baloldalon (szemből nézve) a földön látható 3 soros írás utolsó sorának utolsó előtti szavának utolsó 2 betűje adja az 5. jelszórészletet!
6. pont: Végláda a Vajdahunyad váránál:
N 47° 30,977' E 19° 5,021' 110 m [GCAuMF-6]
A ládában megtalálhatod az utolsó részletet, valamint azt, hogy a jelszórészleteket milyen sorrendben kell egymás után írni.
Ajánlott hogy ülj le a "szobor" talapzatára arccal a várnak. Így a lábad mellett el tudod húzni kicsit balra a téglát, és ott van mögötte a láda! Ha beírtad magad, jól rejtsed vissza, és a téglát is tedd vissza!
Andrássy út:
Az Andrássy út (korábban Sugárút, Andrássy út, Sztálin út, Magyar Ifjúság útja, Népköztársaság útja) Budapest 2310 m hosszúságú sugárútja, mely Budapest VI. kerületében, a Terézvárosban található. Az út a Belvárost köti össze a Városligettel.
Az Andrássy út az alatta haladó Millenniumi Földalatti Vasúttal együtt 2002-ben a világörökség része lett.
Terézváros fő ütőere a 19. századig a Király utca volt, ez kötötte össze a Belvárost a külsőbb területekkel és a Városligettel. Bár a Király utcán még villamos is közlekedett, keskeny vonalvezetése miatt a század közepére már nem volt képes a megnövekedett forgalom kiszolgálására. Ezen kívül Terézváros zsúfolt beépítettsége elzárta a természetes légáramlásokat, így tovább nehezítve az amúgy is egészségtelen és zsúfolt városrész helyzetét.
A problémák orvoslására vetette fel gróf id. Andrássy Gyula miniszterelnök egy új sugárút építésének tervét (Már a reformkorban is gondoltak egy új út létesítésére). Eleinte néhány képviselő ellenezte a tervet, mivel az új sugárút gyakorlatilag nem kapcsolódott az akkori országutakhoz. Végül 1870 decemberében a képviselőház rábólintott a tervekre, és 1870. évi LX. törvénycikkben a Sugárút építésével kapcsolatban a terület megszerzésére és kiépítésére 6,7 millió koronát, a kisajátításokra pedig további 9,7 millió koronát szavazott meg, mely utóbbi összeg az újonnan kialakítandó telkek eladásából visszafizetendő volt. Bár a Sugárút építése 1871-ben elkezdődött, a kivitelezéshez szükséges pénzügyi háttér megteremtésére csak 1872. március 9-én sikerült a hitelszerződéseket megkötni. Közben a kormány 1871-ben egy újabb grandiózus ötlettel állt a Képviselőház elé: a Nagykörút tervével. A két grandiózus új út egy akkor még gödörként tátongó nyolcszögletű téren - az Oktogonon - találkozott.
Bár az útpálya hamar elkészült, a házak lassan épültek. Az építkezés kezdetén a korábbi zegzugos környéken leromboltak számos házat, így mintegy tízezer ember hajléktalanná vált átmenetileg. Az eredeti tervek szerint a Sugárúti épületeknek 1872-től 5 éven belül el kellett készülniük, a környező utcák házainak felhúzására 10 évet szántak. Az épületek tervezésével többek között Ybl Miklóst és Linczbauer Istvánt bízták meg. Az új út egységes eklektikus-neoreneszánsz stílusa ennek is köszönhető, nem csupán annak, hogy épületei egyazon időszakban keletkeztek.
Az 1873-as gazdasági válság lelassította az építkezéseket, sőt 1876-ra több vállalkozó vissza is adta a Fővárosnak a telket, mert nem tudták időben teljesíteni a szerződéseket. Ekkor ismét nagyszabású építkezési hullám vette kezdetét - immáron nem pénzügyi vállalkozókkal, hanem a felső-középosztály, illetve főurak részvételével: az első telektulajdonosok között volt többek között Szili Kálmán, gróf Erdődy István, gróf Dessewffy Aurél, gróf Zichy Jánosné. Ők főleg a Sugárút legkülső részén, a villanegyedben építkeztek.
A mai Operaház helyén mocsaras környéken egy kétes hírű csárda állt, mely sokáig hátráltatta az új díszes Sugárút építését, de végül sikerült azt a telket is kisajátítani. Az út utolsó telkét 1885-ben építették be.
Az utat 1876. augusztus 20-án adták át ünnepélyes keretek között. Eleinte Sugárút-nak hívták, majd 1885-ben nevezték el gróf Andrássy Gyuláról. Az út a lovak patáit kímélendő fakockás borítású volt.
A Millenniumi ünnepségek (1896) közeledtével a Városliget felé a tömegközlekedés megoldatlansága ismét előtérbe került. Ekkor Balázs Mór (a Budapesti Villamos Városi Vasút vezérigazgatója) felvetése nyomán az Andrássy út alatt egy földalatti vasút építését határozták el, mely két év alatt el is készült, tovább növelve az új díszsugárút presztízsét.
Millenniumi Földalatti Vasút:
A Közmunkatanács kezdettől fogva ellenezte felszíni kötöttpályás tömegközlekedés létesítését a sugárúton. Balázs Mór javaslata nyomán egyre inkább egy földalatti vasút létesítésnek gondolata foglalkoztatta a Közmunkatanácsot. A földalatti vasútra kidolgozott koncepcióra a Siemens és Halske cég 1894-ben készített tervet, melyet a Közmunkatanács elfogadott azzal a feltétellel, hogy az építés csak akkor kezdhető meg, ha 1896-ra, a millenniumi ünnepségekre elkészül.
A vasút a kontinens első földalatti vasútjaként 1896. május 2-án került a nagyközönség használatába, és nagyobb fennakadások nélkül szolgál ma is. 1973-ig a vonal hossza 3700 méter volt, 9 földalatti és 2 felszíni megállóval. A szerelvények 2 perces idoközzel közlekedtek, a legnagyobb mért napi utasszám 34526 fo volt.
A vonal megnyitásakor a műszaki színvonalat tekintve az egész vasút, benne a jármupark messze megelőzte korát. A forgalmat forgóvázas motorkocsik bonyolították le, az áramellátást gőzgéppel hajtott áramfejlesztő biztosította. A biztosító berendezés 1973-ig működött eredeti állapotában.
A vonal mai formája 1973-ban alakult ki, amikor a felszíni szakasz felszámolták, a legrövidebb állomásokat meghosszabbították és új járműtelep épült, melyhez a vonalat a Városligeten kívülre meghosszabbították. A biztosító berendezést is ekkor korszerusítették, és új Ganz kocsikkal tértek át a "balmenetesrol" a "jobbmenetes" közlekedésre. A vonatok azóta a Mexikói út - Vörösmarty tér között közlekednek.
Az 1980-as évek közepétol már súlyos rongálódások és elhasználódások vetítették előre egy nagyobb rekonstrukció szükségességét. A vasúti pálya oly mértékben elhasználódott, hogy szükségessé vált annak mielőbbi teljes átépítése. Az alagút felső szigetelése nagyrészt tönkrement, a födémek beáztak, ennek következtében az alagút födémszerkezetét meg kellett erősíteni.
A BKV e vizsgálati eredmények alapján három éves rekonstrukciós tervek készített, és 1987-ben hozzáfogott annak megvalósításához. Sajnos a tervből csak az 1988-ra eloirányzott munkák valósultak meg. Az Andrássy út teljes hosszában megerősítették az alagút födémét a tartóoszlop sűrítésével. A Hősök tere - Kodály körönd között az oldalfalak és az alaplemez szigetelését, valamint a felszíni útpályát is felújították.
A Milleniumi Földalatti Vasút teljes felújítására 1995-ben került sor.
Postamúzeum:
A Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány 2004. júniusában felvette a Hírközlési Múzeumi Alapítvány nevet. A Postai és Távközlési Múzeumi Alapítványt 1990-ben a Magyar Posta Vállalat, a Magyar Távközlési Vállalat és a Magyar Műsorszóró Vállalat hozta létre, a magyar posta- és távközléstörténet emlékeit gondozó Bélyegmúzeum és Postamúzeum működésének biztosítására. Az alapítók 1990 óta példamutatóan teljesítik az alapító okiratban vállalt kötelezettségeiket. A Postamúzeum az Andrássy út 3. szám alatt várja vendégeit.
Postamúzeum
Opera:
A Magyar Állami Operaház (Andrássy út 22.) Budapest egyik legjelentősebb 19. századi műemléke. Neoreneszánsz stílusban épült Ybl Miklós tervei alapján. A gazdagon díszített belső terek kialakításában neves magyar művészek működtek közre, többek között Than Mór, Lotz Károly és Székely Bertalan. Az Operaház ünnepélyes megnyitására 1884. szeptember 27-én került sor Ferenc József császár jelenlétében. Mivel Erkel Ferenc nem készült el István király című operájával, a Bánk bán első felvonását, a Hunyadi László nyitányát és a Lohengrin első felvonását adták elő Erkel vezényletével. Mint az egyetlen nagylétszámú társulattal rendelkező és kimondottan operákra, balettekre szakosodott színház, a Magyar Állami Operaház az ország kiemelt kulturális intézménye. A dalszínházban, kapuinak 125 évvel ezelőtti megnyitása óta, a leghíresebb ének- és balettművészek léptek fel. Az operatársulat mellett a ház ad otthont a Magyar Nemzeti Balettnek is.
Terror Háza:
A "Terror Háza" ma múzeum, de a 20. századi magyar történelem két szégyenteljes és tragikus korszakában valóban a terror háza volt. 1944-ben a nyilas rémuralom idején a magyar nácik, 1945 után pedig a hírhedt kommunista terrorszervezet, az ÁVO és utódja, az ÁVH rendezkedett be ugyanitt.
A múzeum a diktatúrák áldozatainak állít emléket. A multimédiás tárlat kronologikus sorrendben mutatja be a ház történetéhez kapcsolódóan a két magyarországi terrorrendszer időszakát.
Hősök Tere:
A Hősök terét a Városliget határolja, két oldalról két reprezentatív épület keretezi: a Szépművészeti Múzeum épülete, a magyarországi eklektikus építészet utolsóként elkészült reprezentatív darabja, vele szemben pedig a Műcsarnok neoreneszánsz palotája áll.
A tér meghatározója a Millenniumi emlékmű, aminek része a már említett márványoszlop, körülötte a hét vezér szobrával és a félköríves oszlopcsarnok királyok, kormányzók és fejedelmek szobraival.
A tér egészében 1929-ben készült el. Ekkor helyezték el szimbolikus centrumában az ismeretlen katona emlékkövét - a Nemzeti Hősök Emlékművét -, s ekkor kapta a Hősök tere nevet.
A tér meghatározója a historizáló, romantikus Millenniumi emlékmű, ami magyar honfoglalás ezredik évfordulójának állít emléket.
Vajdahunyad vára:
Az 1896-os millenniumi ünnepségek tiszteletére olyan épületegyüttest kívántak létrehozni a magyar fővárosban, amely "három dimenzióban" ábrázolja a magyar építészet ezeréves történetét. A 21 részből álló Történelmi Épületcsoport a millenniumi ünnepségekre a szoros határidő és a költségtakarékosság szempontjai miatt ideiglenes jelleggel, főleg fából készült el. A nagy sikerre való tekintettel 1904 és 1908 között Alpár vezetésével tartós anyagokból építették fel. Nevét legjellemzőbb, a vajdahunyadi várat mintázó főhomlokzati részéről kapta.
Források:
Andrássy út - Wikipedia
Milleniumi Földalatti Vasút
Milleniumi Földalatti Vasút menetrendje
Postamúzeum
Opera
Opera - Wikipedia
Terror Háza
