A 15x10x5 cm-es láda a kereszt tövében.

A vár része a Várak a Börzsönyben túramozgalomnak. Ne felejtsétek el feljegyezni a közeli fára festett három pöttyöt, de az oldalra ne tegyétek ki az olvasható kódot!

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Megközelítés

Autóval Ipolydamásd határában lehet parkolni. N 47° 50,752' E 18° 49,376' 110 m [GCDamv+parkoló] A parkoló közeléből lépcsősor vezet fel a vár területére.  N 47° 50,785' E 18° 49,378' 110 m [GCDamv+lépcső]
Autóbusszal Ipolydamásd templom megállóig tudtok utazni. A 332 és a 355 járatok közül választhattok.

A felvezető lépcsősorig sajnos az úttest szélén kell sétálni. Legyetek nagyon óvatosak! A lépcsősor állapota már nem tökéletes, így esős, havas időben csúszhat!
A "fennsíkon" taláható egy kis pihenőhely ismertetőtáblákkal. A vár romjait benőtte a növényzet. Aki mégis felkeresné a romokat, annak a nagy fa  N 47° 50,770' E 18° 49,460' 125 m [GCDamv+fa] környékén kell kutakodnia.

A vár története

A falu északi végén, az Ipoly összeszűkülő völgyéből meredeken kiemelkedő dombon, kertekben, illetve bozóttal sűrűn benőtt területen láthatók Damásd várának romjai. A domb különálló nyúlványt képez, amelyet észak felől egy kis mellékvölgy határol, délnyugati és északnyugati oldala meredeken emelkedik az Ipoly fölé, kelet és délkelet felől fokozatosan emelkedik a Fekete-hegy felé. Tengerszint feletti magassága 150 m, az Ipoly feletti relatív magassága 40 m. A vár két részből áll. Az árokkal együtt 42x43 m-es alapterületű belső várhoz északnyugat felől csatlakozott a domb magasabb részein a mintegy 40-45x140 m kiterjedésű külső vár.

A belső vár magja 5x5,2 m belméretű, 185-235 cm-es falvastagságú torony, amelynek napjainkra már csak az alsó szintje maradt meg. A torony és az övező fal közti terület egy részét udvarként használták. Az övező faltól 9 m-re kelet és dél felé újabb falmaradványok látszanak. A két fal között mély árok húzódott. Az árok keleti sarkában kőboltozatos, 190 cm belső szélességű pince nyílik, amely kelet felé 10,70 m hosszan követhető. A külső vár a belsőtől észak-északnyugatra terül el, a szinte teljesen lapos felszínű hegynyúlványon.

A rendelkezésre álló adatok alapján a külső vár szélessége 40-45 m, hossza kb. 140 m lehetett. Miklós Zsuzsa ásatása során a külső várban több XII-XIII. századi edénytöredék, egy I. Ulászló korabeli (1440-1444) dénár és két török kori, faszerkezetű épület része látott napvilágot.
A belső vár a hazai várépítési gyakorlatban szokatlan. A domboldalba bevágva készített épületegyüttes középkori vadászkastélynak megfelelt. Hadászati szempontból kedvezőtlen fekvése miatt azonban a hegyek felőli támadás ellen szinte teljesen védtelen volt. A mai Magyarország területéről egyetlen hasonló fekvésű várat ismerünk, a Nagyvázsonyit.

A várra vonatkozó első biztos adatot 1361-ből ismerjük: ekkor Búza Balázs nevű várnagyát említik. A környéket a török a XIV. század elején szállta meg. Egy 1518 július 14.-én Bakabányának Körmöchöz írott levelében olvashatjuk: "a török egy Damaschki nevű palánkot építtet. Az ellenség gyülekezik benne és már tizennyolc ágyúja is van..." A vár 1617-ben magyar kézre került, majd 1641-ben rövid időre a török ragadta magához. Egy 1641-ben kelt okirat szerint várkapitánya Bercsényi László volt. Távollétében az ellenség a kis létszámú őrségen rajtaütött, a falu lakosait leölték, s a falakat földig lerombolták.

Később a köveket a falu építéséhez bontották. Mára már csak a Letkés felé vezető műút jobb oldalán egy négyszögletes épület két méter magas falrészlete, egy dongaboltozatos pince, néhány támfal maradvány és a földsáncok árulkodnak a hajdani erősségről.

Forrás
Várak a Börzsönyben

A rajzok Kőnig Frigyes: Várak és erődítmények a Kárpát-medencében című könyvéből származnak.

Ajánlott oldalak
- Ipolydamásd
- Várak.hu