A gödi fát január 10-én délután dísztelenítettük illetve dobozát beszedtük! Logolni 17-én éjfélig tudtok!!!

++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++

Ismét eljött hozzátok Jézuska!
Idén tehát a következő helyszíneken lesz geofa, amit felkereshettek, legalább január 3.-ig:

Göd (Kofola BT)

 N 47° 40,365' E 19° 8,524' 132 m [GCXM09+parkoló]
 N 47° 40,176' E 19° 8,754' 135 m [GCXM09+park]

Debrecen (kpisti)
 N 47° 32,585' E 21° 44,202' 123 m [GCXM09+Debrecen]

Győr (akloz)
 N 47° 42,603' E 17° 40,639' 123 m [GCXM09+Győr]

Kaposvár (BaLee)
 N 46° 15,340' E 17° 47,163' 197 m [GCXM09+Kapfa]
 N 46° 15,328' E 17° 47,173' 199 m [GCXM09+Kapláda]

Miskolc (Moonspell)
 N 48° 6,369' E 20° 38,133' 301 m [GCXM09+Mis_fa]
 N 48° 6,339' E 20° 38,118' 300 m [GCXM09+Mis_láda]

Szeged (Cerberus)
 N 46° 17,729' E 19° 44,893' 120 m [GCXM09+Szeged]

++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++

A karácsony a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe, amelyen Jézus születésére (vagyis az enyémre :D ) emlékeznek. Időpontja a nyugati kereszténységben december 25-e, a keleti keresztények egy részénél január 7-e (bár dátum szerint itt is december 25-e); az örmény kereszténységben január 6.

A Karácsonyfa története

A fenyőfa eredetét Bálint Sándor népmondájában így írja le:
Amikor Krisztus Urunk a földön járt, a gonosz emberek elől bujdosnia kellett. Az Úrnak ellenségei már nyomában voltak, amikor egy fenyőfához ért. Alig volt lombja, azért ágai rejtették el Jézust, aki így meg is menekült.
Az Úr most megáldotta a fenyőfát:
"Soha ne hullasd el a leveleidet. Akkor is virulj és zöldülj, amikor a többiek levéltelenül sorvadoznak. Te légy a legdélcegebb és legszívósabb minden társad között, élj meg mindenütt. Légy az emberek öröme, és emlékezetünkre rajtad gyújtsanak karácsonyi gyertyát."

Ezzel szemben a valóság:
A karácsonyfa állítás hagyománya Skandináviából származik és a 30 éves háború idején jutott el Németországba a 17. században.
A népi hiedelmek szerint a téli napforduló alkalmával a szabadon kószáló gonosz démonok és szellemek elől csak az menekülhetett meg, aki az örökzöld fa alá húzódott.
Luther Márton vallásreformer állított először karácsonyfát gyermekeinek. Kezdetben gyümölcsökkel, édességekkel díszítették.
Hazánkban a karácsonyfa állítás hagyományát egy a mestergerendára felakasztott termőág vagy karácsonyi életfa előzte meg.

A karácsony ma már mindannyiunknak az év egyik legnagyobb ünnepe, amely hosszú századok óta az egész világ számára ugyanazt jelenti, ugyanazokat a gondolatokat ébreszti az emberekben.
A fenyő már az emberiség őskorában is mágikus jelkép volt. Örökzöld ágai hirdették a téli napforduló ígéretét. Először az emberek borókát, fagyöngyöt, fenyőágat akasztottak fel otthonaikban a mestergerendákra.
Már a rómaiak is ajándékoztak egymásnak zöld ágacskákat.
Az ősgermánok a fény tiszteletére mécsesekkel díszítették a fenyőágat.
E szokásokkal rokon hazánkban a Borbála napi zöldág hajtatása. Később a zöld ágakat termékenységszimbólumokkal díszítették. /tojás, alma, dió, mogyoró/.
A legtöbb német területen a karácsonyfának paradicsom volt a neve, hozzátartozott a középkori paradicsomjátékok kellékeihez. Az angyalhaj, a fémgyöngy, papírlánc, a bibliai kígyót idézi a bűnbeesés idejéből. A fa alá tett ajándékokat-ételeket a család eltávozott tagjainak szánták.
Az első karácsonyfáról Sebastian Brant német író emlékezik meg, Strasbourgban a 15.sz. végén.
A Habsburg uralkodók Bécsben 1824 táján fenyőfa alatt ünnepelték a szentestét, egymásnak ajándékot adva. Hazánkban Bécsből a magyar arisztokrácia példája nyomán terjedt el.

Az emberi életben az ünnepi alkalmaknak, szertartásoknak nagy a jelentősége.
Az év legnagyobb ünnepe, melynek leggazdagabb tartalma van, az a karácsony. Igazi humanista tartalommal a keresztény vallás töltötte meg, a kis Jézus születésnapjának nyilvánította, mely a béke, szeretet erkölcsi parancsát jelenti mindnyájunk számára.

Ki állította az első Karácsonyfát?

A karácsonyfa-állítást először Elzászban jegyezték fel a XVII. században. A XVIII. századtól már, mint protestáns családi szokás terjedt el a német területen. A XIX. századtól a világ számos országában meghonosodott a karácsonyfa-állítás. Hazánkban a XIX. század első felében jelent meg, elsősorban nemesi, majd polgári körökben. Először Brunszvik Teréz martonvásári grófnő állított karácsonyfát Aszódon (1824). A század második felében a társadalom többi rétegénél is elterjedt. Magyarországon a karácsonyfa elterjedése előtt termőágakat állítottak, ezeket rozmaring-, nyárfa-, bürök-, kökényágakból készítették. Gerendára, vagy a szobasarokba függesztették, olykor a koronájával lefelé. A karácsonyi ajándékozás szokásának ókori előzménye a római újévi ajándék a strena, amelyet Kalendae Januriae (január 1.) alkalmával küldözgettek egymásnak. A német protestantizmus a XVII. századtól családi ünneppé tette a karácsonyt, s ettől kezdve az ajándékozás főleg családi körben jutott jelentőséghez: elsősorban a szülők ajándékozták meg gyermekeiket.