A Kálvária-domb

A törökbálinti Kálvária-domb egy mesterséges magaslat, a kastély építéskor az Anna-hegyből kitermelt földet hordták át ide 1764-ben, kézi erővel. Lejtői is utalnak az építés technológiájára, kubikusok talicskáikkal hordták fel a töltőanyagot.

Törökbálinti kálvária

A korábban épített dombra a 1827-ben építették meg az első állandó kálváriát. Szimmetrikus szerkezetű, a dombon egyenesen felfelé vezet, tetején a Golgotára emlékeztető három kereszttel végződik.
A II. világháborúban és az azt követő időkben romossá vált.
A Faluszépítő Egyesület 1992-ben, több hónapos munkával kiirtotta a Kálváriát benövő elvadult akácot, a stációkból hiányzó domborművek helyére újakat csináltatott, felállította a hiányzó kereszteket, pótolta a latrok eltűnt szobrait, és a bevezető útra díszvilágítást és díszburkolatot rakatott, így ma ismét teljes szépségében tárul elénk a Kálvária-domb szépsége. A dombtetőn a keresztek mellől széttekintve kémlelhetjük a környék lassan lombkoronák közé bújó látképét.

Megközelítés:

 N 47° 25,761' E 18° 54,847' 172 m [GCTBK+parkoló1].
 N 47° 25,852' E 18° 54,728' 167 m [GCTBK+parkoló2].