WAP:

A láda a megadott koo-n villanyoszlop tövében kővel takarva, tollat vigyél! Pótjelszó ugyanazon oszlop betonján térdmagasságban egy zöld gravírozott táblán olvasható.

Autóval itt lehet parkolni:  N 47° 56,797' E 19° 44,768' 191 m [GCTapo+parkoló]

Ez a láda a com-on is szerepel, így ott is tudod logolni. Hell-walker ruins of the Tar Lorinc castle

A Szent Mihály templom mellett található az épület romja, amely ma már csak egyetlen falból áll. XIV-XV. században épült, 1559-ben a török rombolta le az udvarház erődítményt.
A Szent Mihály templom és az udvarház romja is a Várak a Mátrában jelvényszerző mozgalom pontjai.
Kérlek a kódokról ne rakj fel fotót!

Tari Lőrinc Magyar nemes volt Zsigmond király hűséges lovagja. Zsigmond király Budai letartóztatása alkalmával kiállt a királyért kardot rántva és súlyos sebet szenvedve. Hűséges tettéért Zsigmond pohárnokmesterré nevezte ki.
Tari Lőrinc zarándoklatokba kezd, leghíresebb a pokoljárása.

Pokoljárás:

Lőrinc, valamint más zarándokok látomásait a modern orvostudomány jórészt a zarándokút követelményei (hosszú böjt, alvásmegvonás, monoton rítusok), valamint az egyes zarándokhelyek természeti adottságai (pl. magas hegy tetején lévő zarándokhelyek esetén oxigénhiányos állapottal, illetve Szent Patrik Purgatóriuma esetén a Purgatóriumot jelentő barlangban meglévő kénes gázokkal) miatt fellépő hallucinációkkal magyarázza. A vallásos magyarázat hívei természetesen spirituális jelentőséget tulajdonítanak a látomásoknak.

A keresztény vallás híveit mindig is foglalkoztatták az eredendő bűn, az ebből fakadó erkölcsi tökéletlenség és az emiatt bekövetkező isteni büntetés problémái. A XIII-XIV. században a keresztény tanításban ezekkel kapcsolatban új elem jelent meg: a Purgatórium, vagy Tisztítótűz. Legismertebb szépirodalmi emléke Dante Isteni színjátéka. A Biblia csak a halálos bűn fogalmát ismeri, ennek megfelelően a bűntől való megszabadulás lehetősége is az isteni kegyelem útján történő megváltásra korlátozódott. Emiatt az ember lelke vagy a Pokolba, vagy a Mennybe juthatott.

A 12-13. század folyamán azonban a teológia eljutott a bocsánatos bűn fogalmának megalkotásához, melyet a Földön vezekléssel, a túlvilágon pedig egy határozott ideig tartó szenvedéssel jóvá lehet tenni. A Tisztítótűz (purgatorium) fogalma is ezzel összefüggésben alakult ki. Ezzel az ember új lehetőséget kapott a bűnöktől való megszabadulásra. Az emberek érdeklődésében emiatt egyre nagyobb hangsúlyt kapott az egyéni lelkiismeret-vizsgálat, az egyénnek a saját üdvösségéért való felelőssége. A vallás egyre inkább eltávolodott attól, hogy pusztán rítusok sora legyen: megerősödött a személyes vallásosság. E folyamatnak a jele a IV. lateráni zsinat 1215-ben híres XXI.(Omnis utriusque sexus) kánonja, mely jóváhagyja az évenkénti gyónás gyakorlatát. Ugyancsak a személyesség megjelenését mutatja a devotio moderna mozgalom megjelenése is. Az egyéni vallásgyakorlás megerősödését előmozdította az a tény is, hogy 1378-as egyházszakadás miatt a római katolikus egyháznak nem volt mindenki által elismert vezetője és szervezete.

Lőrinc útját is a személyes üdvösségkeresés folyamatában lehet elhelyezni.

A "Följegyzés arról a látogatásról, amelyet Rátóti Lőrinc úr, Magyarország vitéze és bárója tett Szent Patrik Purgatóriumában Írország szigetén" címet viseli az a munka, amelyik beszámol Tari Lőrinc pokoljárásáról. A valóságban azonban nincs szó pokoljárásról, mert a vitéz csak a Purgatóriumot láthatja.

A Följegyzés beszámol arról, hogyan érkezett meg Lőrinc Írországba. Zsigmond király még 1408. január 10-én egy levelet állítatott ki vitéze számára, melyben tisztázza Lőrinc szándékait, illetve arra kéri a vele kapcsolatba kerülő hatalmasságokat, hogy segítsék őt útja során. A király e levelét nemcsak az írországi útra, hanem a Santiago de Compostelában található Szent Jakab szentély felkeresésének megkönnyítésére is adta.

Lőrinc ezen irat birtokában Írországba való megérkezése után felkeresi Dublinban, Írország fővárosában Miklóst, Írország prímását, s a levelet felmutatva arra kérte, hogy segítsen eljutni neki Szent Patrik barlangjához. A prímás erre kísérőlevel ad Lőrincnek, hogy ezzel eljuthasson az ún. Szentek szigetére (Ulstertől nyugatra), ahol az ún. Purgatórium perjelsége található.

A perjel figyelmezteti Lőrincet, hogy sokan meghibbantak, illetve meghaltak a barlangban, ahova alászállni készül, ezért csak akkor menjen oda, ha erősnek érzi hitét, illetve, ha előbb 15 napon át böjtöl, kegyes cselekedeteket hajt végre, majd meggyón és megáldozik. A vitéz, félve testi gyengeségétől, csak 5 napot böjtöl, de késznek mondja magát a barlangba alászállani.

A perjel egy kanonokja és Lőrinc társaságában ezután csónakba szállnak, és egy mérföldet evezve a perjelségtől déli irányba eljutnak a Purgatórium szigetére, mely egy tó közepén található. A tó neve az őslakosok nyelvén Lotherge, latinul Stagnum Rubeum (Vörös-tó). Maga a sziget két részre oszlik. Északnyugati része írül Kernagh, latinul Clamoris Insula (Kiáltás-sziget). Ez a Sátán birodalma. A sziget másik része írül Regles, latinul Regula (Törvény). Ez az angyaloknak van szentelve. Itt áll Szent Patrik kápolnája. A perjel ide vezeti Lőrincet. A kápolnában Lőrinc ledobja lábbelijét, átöltöztetik, három kanonoki inget és egy új nadrágot adva rá. Ezután a két klerikus elénekli a halottak litániáját, a temetési szertartással együtt. Az ima meghatározott részéhez érve a perjel bevezeti Lőrincet a kápolna alatti bejárathoz, ahonnan alagút vezet át a sziget másik felén egy földalatti barlangban lévő Purgatóriumba. A perjel meghintve Lőrincet szenteltvízzel bevezeti a bejáraton a vitézt, majd bezárja mögötte a barlang bejáratát azzal, hogy egy nap múlva visszatér.

Lőrinc, bőségesen felszerelkezve ereklyékkel, egy imakönyvvel és egy kilenc részre osztott gyertyával, sűrű imádkozások közepette elindul az alagúton.
Az út során négy látomást lát.

Az első látomás két gonosz lélek, akik összeszaggatják Lőrinc három ingét, miközben lábánál fogva vissza akarják rángatni a barlang ajtajához.

A második látomás egy öreg zarándok, aki azt állítja, hogy Jézus közönséges népámító volt, ezért a poklok legmélyére került. Azt ajánlja, hogy Jézust megtagadva kövesse őt, a zarándokot.

A harmadik látomás egy gyönyörű asszony, aki az otthon hagyott kedvesére hasonlít, és vágyai kielégítésére hívja Lőrincet.

A vitéz mindhárom esetben segítségül hívja Krisztus nevét, és visszaemlékezik annak szenvedéseire, így áll ellent a kísértőnek.

A negyedik látomás Szent Mihály arkangyal. Lőrinc először őt is egy kísértőnek gondolja. Azonban Mihály emlékezteti, hogy az ő tiszteletére emeltette a Szent Mihály templomot Taron. Erre Lőrinc elhiszi, hogy tényleg az arkangyal áll mellette. Szent Mihály elvezeti egy mély völgyhöz, melyben lángban égő lelkek szenvednek. Ez a Purgatórium. Az itteni lelkeket csak a jó cselekedet és a gyakori misemondás szabadítja meg a szenvedéstől. Lőrinc sem a Poklot, sem a Menyországot nem méltó látni, mert még nem halt meg. Lőrinc érdeklődik egy titokzatos, néven nem nevezett barátjáról, hogy ő vajon hol van, a Pokolban, vagy a Mennyben. Az angyal ezt nem árulhatja el. Ezután Szent Mihály visszavezeti Lőrincet a bejárathoz, ahol aztán a perjel rátalál.

A perjel ezt követően igazolást állít ki a megtett zarándoklatról. A perjel megemlíti, hogy volt már egy magyar, bizonyos Grisaphan fia György Szent Patrik barlangjában. Lőrinc ezt követően visszatér Dublinba, ahol bemutatja igazolását, aminek hatására sok nemesúr, és főpap érkezik látására. Kérésükre tollba mondja a vele utazó Jacobus Yonge ír jegyzőnek a történetét.
(Forrás: Wikipédia)

Jó ládázást!

2014 07 06
Köszönet Beckónak a ládapótlásért'