WAP:
A láda az emlékmű lépcsője mellett, szembenállva azzal a bal oldalon található. Pet elöforma, kis logbookal, irószerrel.
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
2015.07.24 -
Ládakarbantartás
Logbook pótolva.
2014.08.09 -
Ládakarbantartás
Új láda, új hely.
2010.07.24 -
Ládakarbantartás
A láda a helyén van, csak a környezet változott meg egy kicsit.
Ajánlott megközelítés: az emlékmű mögötti úton menjünk egészen a facsoportig, és csak ott vegyük az irányt a láda felé. Esőzések után zsombékos lehet a rét.
Agyagfalva
-Nevének eredete:
Agyagfalva nevét a közhidelem szerint agyagos talajárol kapta azonban történészek szerint hibásan hiszen e helyen már Szent István korában is létezett település, Agyfölde néven.
A csíki krónika szerint Sándor István Rabonbán birtokait fiai között felosztotta, a legkisebbnek Sámuelnek jutott a Küküllő vize mellett lévő Agyföldje (Székely kronika 283 lap.), ami arra enged következtetni, hogy nevét egy Agy nevü őstől nyerte, és hogy Agy-ág vagy Agy utódainak volt faluja. Agyágfalva nevet késöbb változtatták meg Agyagfalvára. Ez azert is hihető mivel agyagfalva talaja talán a legkevésbé agyagos Udvarhelyszék talaja közt.
-Fekvése
A Székelyudvarthelyt Székelykeresztúrral összekötő DJ137 út mellett, Székelyudvarhelytől 10 km-re délnyugatra, a Bögözi-medence területén, a Fancsika-patak völgyének északi kijáratánál fekszik.
-Története
Ősidők óta lakott hely. Határában a két árok közén bronzkori település nyomaira bukkantak. A hagyomány szerint a falu egykor a nagyrét közepén a mostani Fancsikahíd táján feküdt, egy részét Fancsikafalvának nevezték. Ősi székely falu, a falutól a Nagy-Küküllő felé északra elterülő rét a székelység ősi gyülekezőhelye. 1506-ban itt alkotta meg nemzeti törvényeit a székelység. Az 1848. október 16-17-i székely nemzetgyűlés színhelye, amely elrendelte a népfelkelést. 1910-ben 946, 1992-ben 797, 2002-ben 760 magyar lakosa volt.
-Látnivalók
Református temploma a falu közepén álló kőkerítéssel övezett gótikus templom 13. századi eredetű, a 15. század második felében gótikus stílusban átépítették. Tornya 1628-ban épült, később többször megmagasították, benne régi kovácsoltvas óraszerkezet van.
Az 1848-as székely népfelkelés emlékművét 1975-ben avatták fel.
-Híres emberek
Itt született Sándor Gergely kuruc kapitány, aki később holland ezredes lett.
Itt született Góró Lajos őrnagy az Erdélyi Múzeum egyik szervezője.
Székely nagygyűlés - 1506
Ezen a helyen, 1506-ban alkották meg az "agyagfalvi constitutio"-t, vagyis az agyagfalvi népgyűlés kimondta és megerősítette a népszabadságot, a székely nemzet jogait biztosító kiváltságokat, a nemzeti szuverenitást, ahol ítélkeztek a hazaárulók és pártütők felett, itt mondatott ki a néphatalom, mely szerint csakis az egész székely nemzet beleegyezésével kaphat kegyelmet az, ki hazaárulónak kiálltatik
Székely nagygyűlés - 1848
Az 1848 október 16-18-án a hargitai Agyagfalván megtartott székely nagygyűlés mondta ki a mintegy 60000 egybegyűlt, hogy kiállnak a magyar kormány és az Erdélyt Magyarországgal egyesítő törvény mellett. A békésen indult gyűlésen 17-én elterjedt a híre, miszerint a Partiumban román népfelkelők magyarokra támadtak, és ez arra sarkallta a jelenlévőket, hogy hadba szálljanak. Az agyagfalvi gyűlés jelentette tehát a székely népfelkelés kezdetét, székelység csatlakozását az 1848-49-es szabadságharchoz.
-A gyűlés határozatai
A gyűlésen résztvevők az egész székelység nevében felesküdtek a magyar kormányra. Kinyilvánították, hogy a székely nép hajlandó védelmére kelni akármelyik népnek, amelyiknek jogai sérülnek, ugyanakkor elvárják, hogy a románok és a szászok "a két magyar hazát egyesítő és a király által szentesített törvény előtt meghajoljanak."
A gyűlés meghívója hangsúlyozza az áprilisi törvények társadalmi egyenlőségre vonatkozó cikkelyei, így a jog előtti egyenlőség, a jobbágyfelszabadítás, a közteherviselés fontosságát. Ez azonban a gyűlés határozatai között a többi tennivaló mellett kevés szerepet kapott.
Határoztak egyben a magyar honvédség mintájára székely hadsereg felállításáról, melynek parancsnokának Sombori Sándor huszárezredest nevezték ki. Elrendelték egyben a 19 és 25 év közötti ifjak általános hadkötelezettségét.
Orbán Balázs, a legnagyobb székely ezt írja a főművében, a "
Székelyföld leírása"-ban:
"Van-e székely, de van-e magyar, kinek keble fel ne melegülne, fel ne villanyozódna, midőn e szent térnek nevét hallja? Van e honfi, ki ne lelkesülne, midőn ezen térnek, a székelyföld Rákosmezejének emlékszentesitett hantjait tapodja? Van-e honfi, ki előtt e tér látására mult századok, s az azokhoz méltó közel-multnak nagyszerü eseményei ne elevenednének fel? Az agyagfalvi tér nyilt történetkönyve a székely földnek, azon gyülhely, hol anynyiszor jött össze e hős nemzet tanácskozni, szabadságát biztositó törvényeket hozni, a haza és a szabadság ellenei ellen harczra kelni; hősök tapodta, dicső történeti események szentesitette helyre értünk, le a kalappal!"
A vidék térképe (1769-1773)
A Constitutio 500 evfordulojan (2005)
Források
Wikipedia - Agyagfalva
Wikipedia - Agyagfalvi gyűlés
Székelyföld leírása V. felyezet 
