Bevezető

Kétpontos multi, melynek első pontján fába rejtett 3 cm átmérőjű, 5 cm magas henger alakú dobozt kell keresni. A második pont ideiglenesen a hátsó szélső padba van karcolva

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Nógrádsáp

Nógrád megye déli peremén, az egykori megyeszékhelyre, Balassagyarmatra vezető régi országút - és a Galga menti vasútvonal - közelében fekszik a két szomszéd községből 1928-ban egyesített Nógrádsáp. Neve először 1219-ben a Váradi Regestrumban bukkan fel "Villa Sáp" alakban. Alsósáp a váci püspökség ősi birtoka volt, 1379-ben és 1460-ban is feudumaként szerepel, s egészen 1848-ig az egyház kezén maradt; Felsősápról csak a XVIII. századból vannak adatok: a török hódoltság idején csaknem teljesen elpusztult településen 1715-ben öt szlovák családot írtak össze. A "sáp" szó, illetve helységnév a régi magyarban vámszedő helyet jelöl, ez a körülmény meg a közeli püspökség fennhatósága a magyarázata az ezer lelkes kisközség fallal kerített, tüneményes szépségű gótikus templomának.

Gótikus kerített templom

Az alsósápi falurész szélén, dombtetőn áll a Szűz Mária születése tiszteletére szentelt plébániatemplom. A nógrádsápi templommal foglalkozó irodalomban a kerítőfalról egyaránt azt írják, hogy lőréses. Azonban a régészeti feltárások erről másként tanúskodnak. "Ha jól megfigyeljük a falat, azt láthatjuk, hogy az erősen kiromlott nyílások aljától felfelé, egyenletesen körben utólagos ráfalazás történt. A földfelszíntől felfele 200 centiméter magasságig a középkori fal található, 70 cm a későbbi barokk kori ráfalazás. a kerítőfalon kialakított nyílások száma 14. Az előbbi megfigyelések alapján határozottan igazolt, hogy nem lőrésekről van szó, hanem a XVIII. század végén kialakított kálvária-stációkról. hasonló megoldást találhatunk Máriapócson is." (Kozák Éva régészeti feltárása nyomán) A templom körül végzett ásatás korábbi sírokat is feltárt, ami arra utal, hogy valaha kerített cinteremként is szolgált.
Maga a templom tökéletes arányaival és ezen a vidéken példátlanul épen megmaradt középkori részleteivel ragadja meg a szemlélőt. Teljes hossza 16 méter, amiből 11 méter jut a tágas hajóra és öt méter a sokszögzáródású szentélyre. A kétszakaszos, bordás keresztboltozatos hajót és a csillagformán boltozott szentélyt külső támpillérek szabályos rendszere gyámolítja, köztük helyezkednek el a pontosan szerkesztett csúcsíves ablakok. Dél felé nyílik a XIV. század második felére jellemző kőkeretes kapuzat, ám a templom 1976. évi régészeti kutatásakor előkerült a másik, nyugati bejárat is. A nyugati oromzat az épület legtökéletesebb része, a hazai "falusi" gótika egyik legbecsesebb emléke. A főhomlokzat mögött kis előtér található, amelynek déli sarkából csigalépcső vezet fel az eredetileg földesúri karzatra, ahol most az orgona kap helyet. Éves nagy ünnepekkor a négy külső kőhorog az alkalmi védőtető falhoz kötésére szolgált - ilyet a szepességi Zsigra templomán láthattunk. A remek arányú oromzat közepén kváderkövekből rizalitszerűen kiugrasztott toronyalap fut föl, ennek emeletén faragott konzolon nyugszik a nyolcszögletű torony. Ehhez hasonló toronymegoldást néhány nyugat-dunántúli gótikus templomon találni: a sopronbánfalvi Mária Magdolna-templomon, a nagylózsi temetőkápolnán, illetve több soproni, pozsonyi és kassai, tehát a gótika korában első rangú királyi városok építkezésein. A Cserhát dombjai közt megbúvó falucska korabeli plébániáján visszaköszönő nagystílű részlet alighanem az Anjou-királyok uralkodása alatti zsíros vámjövedékről árulkodik.
Az 1300-as években több ciklusban készült falképeken Szent Katalin, Szent Borbála, Szent Apollónia vértanú, Szent Miklós püspök és egy páncélt viselő férfi szent alakja látható; a Golgota-jelenet mellett a Köpönyeges Szűz Mária, vele szemközt Jézus megkeresztelése. Az itáliai hatást mutató ábrázolások a híres gömöri freskós templomok köréhez kapcsolják e távolabbi rokonukat. (flagmagazin.hu)  N 47° 50,359' E 19° 20,990' 220 m [GCSapi-1]

Alsósápi harangláb

Az alsósápi harangláb  N 47° 50,179' E 19° 21,222' 188 m [GCSapi+harangláb]
a XIX. század első éveiben készült. Reháb Özséb káplán szolgálata idejében, klasszicista stílusban, s Nepomuki Szent János tiszteletére szentelték fel. Homlokzatán kis napóra van, mely némileg eltér a megszokottól, mivel ismeri a téli és nyári időszámítást is.

Tatárka

A Felsősápi településrész határában található a Tatár-hegy (Tatárka)  N 47° 50,620' E 19° 21,590' 210 m [GCSapi+Tatárka], amely beigazolta a hozzáfűződő legendát. A közelmúltban FÖLDVÁR maradványokat, honfoglalás kori gyermek és lovas sírokat tártak fel, amelyekből aranyozott ezüst veretek, hajkarika, karperec, övcsatok, lószerszámveret, nyílhegyek és vastöredékek kerültek elő. Az egyik sírban Salamon korabeli (1063-1074) elkopott ezüst dénárt találtak. A feltárt leletek a Magyar Nemzeti Múzeumba és a szécsényi Kubinyi Ferenc múzeumba kerültek.

Lourdes-i barlang és keresztút

Az alsósápi településrész fölött elterülő dombon áldozatos
hívők munkája nyomán elkészült a lourdes-i jelenés barlangjának másolata és innen kiindulva egy kálvária, melynek végére érve keressük meg a kincses ládikát.
 N 47° 50,234' E 19° 21,432' 230 m [GCSapi-2]

Parkolás

 N 47° 50,325' E 19° 21,023' 212 m [GCSapi+parkoló a templomnál]
 N 47° 50,170' E 19° 21,305' 192 m [GCSapi+parkoló a barlangnál]

Plébánia

Ha beszeretnél jutni a templomba a Fő utca 37. szám alatti plébánián kérhetsz segítséget.
Telefon: 06-35-380-093
Miserend.hu