Pontról-pontra multi!

1.pont: Római úton haladva felfele az utolsó borpincével szemben található villanyoszlopon mágneses mikroládát keress.

2.pont: Az első ponton megadott koordináta. Sánc hegyen a koo-n megadott helyen a lépcső tetején a korláton keresd.

3.pont: A kápolna közelében lévő villanypóznán laminált lapon a végláda koordinája.

4.pont: Végláda: Megadott koo-n fa odvában pihen a láda. Érdemes a tanösvény bejárása után megközelíteni, ellenkező esetben búvárruha vagy kerülőút szükséges.

Az első három helyen mindenhol dupláztam, hogyha az egyik eltünne, akkor is kereshető legyen.


Kérek mindenkit, hogy a mikroládákat, illetve a végládát, gondosan, és JÓL rejtsétek vissza, hogy sokáig KERESHETŐ legyen. A 2. pontnál óvatosan a mugliveszély miatt!

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Sziasztok!
Ezzel a multival Érd-Ófalu és nevezetességeit szeretném megmutatni nektek.
Igaz van már egy geoláda a közelben GCErMi, de úgy gondolom érdekességük miatt ez a környék is megérdemel egy ládát.

Megközelítés:

Aki autóval érkezik, ennél a pontnál parkolhat:
 N 47° 21,455' E 18° 56,207' 123 m [GCERBA+parkoló]

Aki esetleg az autóbuszt részesíti előnyben annak tudom ajánlani a
Volán menetrendet.


Nevezetességek a multi útvonalán:


Liget termál szálló:

Ládázás előtt vagy után már nincs lehetőség gyógyfürdőzésre (Liget termál szálló bezárt) . A víz nátrium-hidrokarbonátos, kloridos, szulfátos termálvíz, melynek azonban bromid- és jodid-ion tartalma is jelentős. A hajdani sóház romos épületét Glavati István vállalkozó alakította át korszerű szállodává a gyógyfürdőt. A szálló mögött gyógyvizes kutat is találsz. Azt mondják iható a víz, nekünk a szaga miatt nem sikerült megízlelnünk. Bátrabbak próbálkozzanak!!! Helyiek közül sokan ásványüveges flakonban innen hordják haza és fogyasztják el otthon a gyógyvizet.

Római út:

Érd-Ófalu legősibb építészeti emlékei a hajdani római út maradványai. Az Érd-Ófaluban megfigyelhető hajdani római limes út maradványa arra emlékeztet, hogy e vérzivataros időszak római légiói katonai szempontból igen fontosnak tartották a természetes határvonal, a limes Duna mentén található településének védelmét. Szerencsére az útfelújítások során vigyáztak arra, hogy másfél ezer esztendős római út maradványai megmaradjanak. Ezért ne lepődj meg ha néha kb. 1*2 négyzetméteres területen a jó aszfaltot macskaköves út váltja fel. Ez a császárkori Római Birodalom idején épült. A Római úton sétálva gyönyörű borospincékkel találkozhatsz, amelyek talán a közeljövőben meg is fognak nyílni a turisták örömére. Ezt a tényt látszik igazolni az is, hogy a borospincék között egy szép panzió készül épülni.

II.Lajos emlékmű:

1926-ban a mohácsi csata 400 éves évfordulójára állították. Az emlékmű, melyet egy római korból származó oroszlán díszít, II. Lajos király (1516-1526) érdi tartózkodását örökíti meg. Innen kezdődik a Római út is az épülő borospincékkel.

Szent Donát kápolna:

XVIII. századi barokk kápolna, Kereskényi Gyula 1886-ban készült könyve szerint 1734-ben épült a nagy pestis alkalmával.

Sánc hegy:

A Kakukk-hegy az ország azon ritka területeinek egyike, amelyen a löszerdőssztyepp a szó szoros értelmében, erdő-gyep mozaik formájában maradt fenn. Ezt azért fontos kiemelni, mert a hazai lösztájakon löszerdőssztyepnek leggyakrabban csak egy-egy fátlan alkotója, a löszpusztagyep vagy a löszlegelő, található. A kakukk-hegyi lösznövényzet nem elszigetelt terület, hanem az érd-százhalombattai Sánc-hegy további értékes lösznövényzet-maradványaival - sánc, tumulusok, magaspart, százhalombattai Téglagyári-löszvölgyrendszer és téglagyár lejtői - a mezsgyék, ill. a felhagyott és részben regenerálódott lösznövényeztű kisparcellák révén kapcsolatban van. A növényzet fennmaradásának kulcsa, hogy ez az ökológiai folyosókon keresztül megvalósuló kapcsolat a jövőben is meglegyen. Ezért szükséges lenne a Sánc-hegy jelenleg nem védett vagy eltérő szintű oltalom alatt álló lösznövényzetfoltjainak egységes védelme is. A Kakukk-hegyet 2007. áprilisában az ország 200. természetvédelmi területévé nyilvánították. A Sánc-hegyen bronzkori földvár nyomait tárták fel. 1526-ban a mohácsi csatába induló II. Lajos király itt táborozott le először.

Sina kastély a Sánc hegyen:

A XIII. századtól vannak adataink arra vonatkozóan, hogy kik birtokolták Érdet. A kastély pontos építési idejét nem tudjuk, csak valószínűsíteni lehet, hogy a XIII. századtól helyén erődítmény állhatott. A "Kőkúria" első említése 1519-ből való, amikor az Ákosházi Sárkány család birtokába került.

1543 után a törökök is megjelentek Érd birtokosai között. Ez idő tájt a kastélyt, mint Hamza bég szeráját említik. Hamza béget követően Kászim bég volt kastélyunk ura.

1848-ban a dúsgazdag Sina György vette meg a kastélyt. Sina György nevét a Lánchíd pesti pillérén is olvashatjuk a híd építését lehetővé tevő nagylelkű adományozók sorában. Sina György spanyol származású görög bankár volt óriási vagyonnal. Halálát követően fia Sina Simon 1869-ben neoreneszász stílusban átépítteti a kastélyt.

A kastély vendégei között a kor arisztokratái, írói, tudósai, művészei egyaránt megfordultak. Sina Simon Széchenyi István barátja volt. Jókai Mór is gyakori vendég volt Sina Simonnál, akit csak az "érdi nábobként" emlegettek. Az érdi kastélyt "Az aranyember kastélyának" is nevezték, párhuzamot vonva Sina Simon báró a bőkezű adományozó, valamint Tímár Mihály személye között.

Duna-part, végláda:

Eredetileg a Duna közvetlen közelébe terveztük a végládát köveken besétálva a félszigeten, de éppen a láda biztonsága érdekében, áthelyeztük egy másik helyre. Egyébként be tudsz sétálni a köveken, és megcsodálhatod a Duna-partot, és annak a szépségét.

Forrás:
wikipedia.hu
erdcenter.hu
Érd könyv

Remélem sikerült bemutatnom Nektek Érd-Ófalu nevezetes részeit, továbbá szereztem nektek egy kiváló programot.