Kedves Játékosok!

A városban már létezik egy, a komáromi erődöket felölelő multi (GCKOM), ez ennél egy rövidebb távú, csak a belváros főbb nevezetességeit bemutató multi. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy mivel a mai Komárom három városrészből áll, így a Koppánymonostori és Szőnyi városrészben lévő látnivalókat nem tudtuk belezsúfolni. Talán egy újabb rejtés alkalmával...
Autóval itt parkolhatsz le:  N 47° 44,808' E 18° 7,224' 111 m [GCKOSE+parkoló], de a vonattal érkezőknek sem kell lényegesen többet sétálni.

Komárom (Új-Szőny) története:
A Duna jobb partján fekvő falusias városrész az Erzsébet-híd átadása (1892) után 1896. július 1-jén egyesült a történelmi Komárommal és az első világháborúig nem is fejlődött sokat. Az első világháborút lezáró trianoni döntés következtében a Duna folyó két partján elterülő város kettészakadt, melynek során a történelmi Komárom Csehszlovákiához, míg a déli városrész - Újszőny - Magyarországhoz került. Az önálló városvezetés, közigazgatás, közoktatás működéséhez új épületekre volt szükség. Dél-Komárom akkori polgármestereként Alapy Gáspár (1880-1945) nevéhez fűződik a város hivatali épületeinek megépíttetése - városháza, pénzügyigazgatóság, államrendőrségi palota, pénzügyőri laktanya és adóhivatal, Frigyes laktanya, elemi iskolák, járásbíróság stb.
Az 1938-as első bécsi döntés (november 2.) a Felvidéket visszacsatolta Magyarországhoz, így a két Komárom újra egy város és megyeszékhely lett. A második világháború alatt több bombatámadás érte Komáromot, elsősorban az Olajipari vállalat, és a vasút, illetve a hidak megsemmisítése céljából. A városból a szovjet hadsereg 1945. március 28-31. között szorította ki a német csapatokat. A második világháború után az északi városrész újra Csehszlovákiához került, a déli pedig ismét az önálló fejlődés útjára lépett. A szovjet csapatok "elfoglaltak" jópár épületet és a városban megindult az újjáépítés.
Az 1990-es években mindkét országban lezajlott rendszerváltás óta a két város intézményei, lakosai napi kapcsolatban vannak egymással, az Európai Unióba való belépés óta van olyan generáció, amely azt sem tudja, mi az a határátlépés. Mindennek szép példája az 1992 óta minden évben megrendezésre kerülő Komáromi Napok, a két város által közösen szervezett kulturális, sport és szórakoztató fesztivál, melynek kezdete április 26-a, Komárom Város Napja, emlékezve Komárom nagy korszakára, a dicsőséges tavaszi hadjáratra.

A multi pontjai:

1.) Artézi kút  N 47° 44,821' E 18° 7,182' 120 m [GCKOSE-1], a szlovákiába vezető Erzsébet-híd lábánál található. A kút télen-nyáron hideg, egészséges vizet ad. Mellette a saroképületet az Igmándi Keserűvíz telephelyeként építették, melyet ma a Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. használ.
A nyomdával szemben található Komárom legrégebbi házainak egyike, a lépcsős kocsma, mely beszálló kocsmának épült a rév utasai számára. Az önkormányzati tulajdonú épületben működik a város turisztikai információs irodája, a TOURINFORM Komárom. Bármilyen információért betérhetsz ide: az iroda nyáron (jún-júl-aug) hétköznapokon 9-18 óra között, szombaton és vasárnap 9-17 óra között tart nyitva. Szeptembertől májusig hétköznapokon 8-16 óráig fogadja az érdeklődőket.
A jelszó első része: A kút talapzatán olvasható szövegben hány évszám van? A megoldást arab számmal írjuk fel.

2.) Sétánk következő állomása a Frigyes-laktanya  N 47° 44,647' E 18° 6,534' 120 m [GCKOSE-2], melyet a szovjet hadsereg is 1990-ig laktanyaként használt. Építése 1908-ban fejeződött be és ezzel a 24 katasztrális holdon elterülő létesítmény az Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb és legmodernebb laktanyájává vált. A 826 ember és 800 ló befogadására alkalmas épület Frigyes főherceg nevét vette fel. A laktanya egyik legszebb épülete, a magánerőből felújított és eredeti funkciójának megfelelően hasznosított fedett lovarda. A lovardában Kelet-Európa első lovasszínháza működik 2004 óta.
Az alábbi linken találod a komáromi lovas színház programját.
A jelszó második része: A bejárat melletti emléktábla második sora.

3.) Brigetio Öröksége Látogatóközpont  N 47° 44,401' E 18° 7,135' 120 m [GCKOSE-3] A Klapka György Múzeum új székhelyét a Magyar Királyi Méntelep laktanyájának építették az 1900-as évek elején. A komáromi méntelep eredetileg 12 épületből állt, fénykorában ezernél több embernek biztosított megélhetést. Mára csak a főépület, a tiszti lakás és a tiszti kaszinó maradt meg. Lótartással 1962-ig foglalkoztak, majd az épület lett a termelőszövetkezet központja. Később az önkormányzat vásárolta meg és alakította át múzeumnak. Jelenleg még nem látogatható.
A jelszó harmadik része: A villanyoszlop tövében geokavicson GC logóval ellátott felirat. .
Pótjelszó: Az esőcsatornára rögzített geocaching emblémával ellátott laminált lapon olvasható.

4.) Komárom zöldövezetének szívében, a Rüdiger-tó partján van a következő állomásunk.  N 47° 44,227' E 18° 7,371' 116 m [GCKOSE-4]. A Rüdiger-tó a város kedvelt pihenő- és horgászhelye, ahol lehet kacsákat etetni, piknikezni, napozni, vagy a közeli csárdában  N 47° 44,234' E 18° 7,482' 106 m [GCKOSE+Étterem] egy finom magyaros ebédet elfogyasztani. A tó története az 1800-as évek második felében ered. Erről a területről termelték ki az agyagot az erődök építéséhez. Majd az elmocsarasodott területet 1937-ben csapolta le a város és a kor szokásainak megfelelően a terület tulajdonosa után - Rüdiger Vilmos - nevezték el a tavat. Az érdekessége, hogy a 2013-as dunai árvíz óta a tó kis szigetén él egy hódcsalád is.
A jelszó negyedik része: A villanyoszlop tövében geokavicson GC logóval ellátott felirat.
Pótjelszó: A közeli információs tábla alján laminált lapon olvasható felirat.

5.) Sétánk innen a Szabadság-térre vezet. Itt újabb virtuális pontot keress, a  N 47° 44,429' E 18° 7,458' 113 m [GCKOSE-5] pontnál. A tér közepén áll a Hősök emlékműve.
Ennek északi oldalán a talapzaton van egy szöveg, ahol a második sor második szava a következő jelszórészlet.
A Szabadság tér nyugati oldalán az egykori állami polgári fiú- és leányiskola, ma Petőfi Sándor Általános Iskola épülete áll, míg a keleti oldalon a Városháza. A polgári iskola 1926-27-ben készült neoklasszicista stílusban. A Városháza 1929-ben épült neobarokk stílusban. A tér közepén 1931-ben állították fel az I. világháborús hősi emlékművet, Csiszér János alkotását.
A városháza főút menti alagsorának egyik ajtaja előtt monumentális hajóhorgonyok jelzik, hogy ide érdemes betérni, és Dr. Juba Ferencz magyar tengerésztörténeti kiállítását megszemlélni.

6.) A városnéző séta végén a Jókai-ligetben üldögélve pihenhetsz meg :)
A liget nyugati oldalán a Járásbíróság épülete található, melyet szintén 1929-ben építettek és máig ugyanazt a funkciót látja el. A keleti oldalán a Jókai Mór Gimnázium épülete helyezkedik el, illetve ezen túl Komárom egyik fő vonzereje, a Gyógyfürdő  N 47° 44,606' E 18° 7,796' 104 m [GCKOSE+Uszoda]. A télen-nyáron nyitva tartó gyógyvizes medence mellett fedett uszoda, és a nyaranta két medencés, hideg- ill. meleg vizes strand is működik.
A ládát az utolsó jelszórészlettel a kerítés mellett, a bokrok alatt találod.
 N 47° 44,736' E 18° 7,571' 106 m [GCKOSE-6]
Pótjelszó: a kerítésen volt egy fehér szigetelószalag, erre írtam fel az utolsó jelszó részletet, ha eltűnne a láda.

Kérek mindenkit, hogy a ládát gondosan zárja vissza, és takarja le.
A jelszó az 1., 2., 3., 4., 5., 6. állomásokon talált jelszórészek egymásután írva...

Jó szórakozást és kellemes sétát kívánunk Komáromban!
Mo-Hó