A ládába TravelBug
nem helyezhető.
WAP:
Hárompontos multi (V+H+V).
Az egész terület fokozottan védett, kérjük óvd a környezetet!
1. pont: templomrom. Olvasd le a templom falán lévő, az ajtó melletti tábláról az évszámot, ezt
add hozzá a második pont
mindkét "álkoordinátájának" utolsó 4 helyiértékéhez, hogy megkapd a láda valódi koordinátáit.
2. pont: "álkoordináták": N 46° 53,047' ; E 17° 49,186'. Itt van a láda az első jelszórészlettel és a következő pont koordinátáival, egy terepszínű, kb. 10x8x22 cm-es műanyag doboz, felnyitható fedelű faládában, fatörzsek tövében.
3. pont: virtuális, a második jelszórészlet a bokor tövében az ágak elágazásánál, álcázott fa táblácskán. Tartalék: Lefelé az ösvényen 50 lépésnyire, fatörzsön a sárga háromszög alatt lent, gravirozott fém tábla - lásd a leírás utolsó képét!
Jelszó: a két jelszórészlet egybeírva.
Részletes leírás
1. pont:
N 46° 55,235' E 17° 51,234' 117 m [GCAPTI-1]
Virtuális pont, ez a főkoordináta : az apáti templomrom. Olvasd le a templom falán lévő, az ajtó melletti tábláról az évszámot, ezt add hozzá a második pont mindkét "álkoordinátájának" utolsó 4 helyiértékéhez, hogy megkapd az igazi koordinátákat. (Tehát pl. N 46° 53,058' + 1234 = N 46° 54,292' )
2. pont:
"álkoordináták":
N 46° 53,047' E 17° 49,186' 149m
Ehhez add hozzá az évszámot, és megkapod a láda koordinátáit. A ládában található az első jelszórészlet, valamint a harmadik pont koordinátái. A láda egy műanyag doboz, faládában. A faládát ne mozdítsd ki, a fedele könnyen nyitható!
3. pont:
Virtuális pont, a második jelszórészlettel. Itt eredetileg egy, a helyi élővilágot bemutató képes tábla volt. Közepes méretű bokor tövében 6x11 cm-es barna műanyag dobozt keress. Tartalék lehetőség: Menj ötven lépést lefelé az ösvényen, és a sárga háromszöges fán alul a fatörzsön egy ezüst táblát is találhatsz. A fát lefotóztuk, lásd a leírás utolsó képét!
Jelszó: a két jelszórészlet egybeírva.
A Tihanyi félszigetre, az Apáti-hegy nevezetességeihez:
az apáti templomromhoz, a levenduláshoz és a hegy tetején lévő kilátóponthoz invitálunk benneteket. A túra oda-vissza 3 km, mely során 89 m szintkülönbséget kell "leküzdeni". Két órás sétára készüljetek. Néhány évvel ezelőtt a tóvándor láda "hozott el" ide minket, s azóta is az egyik kedvenc célpontunk, ahova gyakran visszatérünk. Bár több láda is van a közelben, ezeket a helyeket egyik sem érinti.
Javasolt útvonalunk a 71-es főút sajkodi leágazásánál (figyelni kell, mert tábla nem jelzi!), az apáti templomromnál kezdődik. Onnan a sárga sávval jelölt turistaút vezet a hegy tetejére, ahol a sárga háromszögön haladj tovább az Apáti-hegyen lévő kilátópontig. Innen remek kilátás nyílik a Külső-tóra. Maga a levendulás a hegy tetején levő elágazó és a kilátópont között félúton található, jobbkéz felől.
Parkolni a 71-es főút sajkodi elágazójánál a füves részen lehet. A terület elég kicsi, de néhány autónak elegenő.
Segédpontok:
útelágazó Sajkod felé:
N 46° 55,251' E 17° 51,159' 112 m [GCAPTI+elágazó1]
elágazó a hegy tetején:
N 46° 54,718' E 17° 51,262' 201 m [GCAPTI+elágazó2]
Az apáti templomrom
A román stílusú templom a XIII. században épült, a tihanyi apátnak alárendelt Apát falu részeként. A templom és a falu is a török hódoltság idején pusztult el. A romokat a Magyar Királyi Balatoni Intéző Bizottság és a Pannonhalmi Szent Benedek Rend támogatásával óvták meg az enyészettől 1942-ben.
Helyreállítását 1999-ben az Apáti Templomrom Helyreállítási Alapítvány végezte közadakozásból, az Országos Műemlékvédelmi Hatóság tervei szerint.
Az Apáti-hegy
Ez a kalderaperemnek a Külső-tóhoz legközelebb eső egysége, keleti oldalán meredeken, bazalttufa sziklákon keresztül esik a térszín a tóig. A sziklaalakzatok a szél pusztító munkájának nyomát viselik. A félsziget belseje, a Külső-tó, a Belső-tó és az ősközség, a háttérben pedig Balatonfüred látványa nyújt maradandó élményt. Északi oldalán látható a helyreállított Apáti-templomrom, jelezve az egykori Apáti település helyét. Az Apáti-hegy a félsziget egyik legértékesebb élőhelye. A hegytetőn a részben másodlagos gyepekben egész sor mediterrán-szubmediterrán növény él, köztük a vetővirág, az őszi csillagvirág, a borzas szulák, a hártyás galambbegy. Több árvalányhaj-faj "tollai" lebegnek a szélben, tövükben töviskés lucerna és törpe nőszirom bújik meg.
A keleti oldal szikláin virít a cseh-tyúktaréj, a pannon madárbirs és a bokros koronafürt. A délszaki klíma a rovaroknak is kedvező, a hazánkban ritka nagy termetű mediterrán kabócafajok cirpelésétől hangosak a nyári délutánok: az óriás énekes kabóca és a mannakabóca is szép számban él itt.
Ezzel azonban még nincs vége az Apáti-hegy nevezetességeinek. Déli oldalán található ugyanis a félsziget egykori híres
levendulásainak maradványa. A levendulatövek telepítését 1924-ben kezdték, s a negyvenes évekre közel száz hektáros ültetvény alakult ki. Az itt termett levendula olaja Európa-szerte híres volt, minősége túlszárnyalta a francia ültetvényekét. A későbbiekben mandulafákat is ültettek, a terület kettős hasznosításúvá vált. Sajnos a hatvanas években felhagytak a műveléssel, s a levendulás java részét szőlővel telepítették be. A maradék mintegy húsz hektáron pedig megindult a természetes szukcesszió, a beerdősödés folyamata. A kilencvenes évek közepétől aztán a még "menthető" részeken, ahol levendulatövek még nagy számban éltek, a Nemzeti Park megkezdte a cserjék visszaszorítását. A fásszárúak rendszeres irtásával, legeltetéssel tartják fenn a régi levendulást, s ma tíz hektárnyi hullámzó lila tengerben gyönyörködhet a látogató június-július fordulóján. A művelés felhagyása óta az eredeti növényzet részben visszatért. A levendulatövek között lejtősztyepp jellegű növényzet él, s együttesen egyedi, máshol nem látható élőhelyet alkotnak, számos értékes növény és állatfajjal. Ezen a területen virít a valószínűleg szintén egykori termesztésből kivadult gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata), fokozottan védett növényfajunk.
A Külső-tó
A Külső-tó a félsziget egykori vulkánjának főkráterében keletkezett, erősen feltöltődött, sekély tó, a tengerszint felett 116 m magasságában. Az 1800-as évek elején levezetőcsatornákat ástak, hogy a tó vizét az aszófői Séden keresztül a Balatonba vezessék. A lecsapolt területeket kaszálóként hasznosították. 1976-ban az akkori természetvédelmi hatóság vette át a terület kezelését. A levezető csatorna lezárásával ekkor kezdődött meg a tó eredeti állapotának visszaállítása. Az azóta eltelt két és fél évtized alatt a vízi növényzet teljesen visszatelepült, s megjelentek a vizes élőhely jellegzetes állatfajai is. Gazdag, a vízhez kötődő rovarvilág, különösen sok ritka szitakötőfaj találta itt meg életfeltételeit. Nagyszámú kétéltű és hüllő él a tóban, a mocsári teknős állomány kiemelkedő. A madarak közül itt is költ a nyári lúd és a barna rétihéja, az utóbbi években pedig vörös gém fészkeléséről is tudunk. Fontos őszi táplálkozóhelye a gémféléknek, mivel a sekély víz ideális e fajok vadászati módszereinek. A vonulás előtt gyakran 20-25 nagykócsag is tartózkodik egyszerre a tavon.
forrás: www.tihany-info.hu/tte/Turak/Apati-hegy.html
Az egész terület fokozottan védett, ritka növényfajok élőhelye. Kérjük, az ösvényekről ne térj le, és minden lehető módon óvd a környezetet!
A láda története vázlatosan
2010.03.16 - A ládaterv elutasításra került.
2010.04.13 - A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságától megkaptuk az elvi telepítési engedélyt. Köszönet a pozitív hozzáállásért! A láda még nem jelenhetett meg,
2010.12.06 - Akka81-nek köszönhetően a terv feléledt tetszhalott állapotából, köszönet érte! A láda átment a moderáción, az engedélyeztetési folyamat elkezdődött.
2011.07.05 - A láda megjelenhetett a nyilvánosság számára. Nagyon köszönjük feri60 segítségét!
2011.07.07 - A ládát telepítettük.
2011.07.31 - Az álkoordináták értékét módosítottuk, köszönet majd_máskor kessertárs segítségéért!
2012.07.22 - Ládakarbantartás, logbook-csere.
2012.08.27 - Raktunk fel néhány képet a csak szombati misék alkalmával látogatható templombelsőről.
2012.12.31 - Szilveszteri ládaellenőrzés, minden rendben.
2013.12.31 - Szilveszteri ládaellenőrzés, kihelyeztünk két álcázott fém táblácskát a második jelszórészlettel.
2014.12.31 - Hagyományosan szilveszteri ládaellenőrzés és karbantartás.
Ládacsere, a harmadik ponton jelszópótlás.
2016.12.31 - A szokásos szilveszteri ládaellenőrzés és karbantartás.
Kereshető, a GCAPTI megszüntetésének gondolatát elvetettük.
2017.12.31 - Hagyományos szilveszteri ládaellenőrzés.
Javítottunk a láda álcáján, ellenőriztük a tartalék táblát és kihelyeztünk a végpontra egy dobozt a jelszóval. Minden rendben.
2018.12.31 - Szilveszteri ládaellenőrzés. Óriási tömeg volt, a környék eléggé szét van taposva a korábbi állapotokhoz képest. A korábban a végpontnál található fa oltárféleség eltűnt, a jelszórészletek kereshetőek, minden rendben.
2020.01.01 - Újévi ládaellenőrzés. Minden rendben, a tartalék ponton a fán újrafestették a turistajeleket. Kissé aktualizáltuk a leírást is.