WAP:
Egy kellemes sétára hívunk minden lelkes geoládászt Erkel Ferenc szülővárosában Gyulán.
1. jelszórészlet: Emlékkápolna falán található tábla első sorának második szava.
2. jelszórészlet: Kopjafán olvasható halfaj.
3. jelszórészlet: A szobor talapzatának hátulján a négysoros felirat harmadik sora.
4. jelszórészlet: Fekete mikroláda háromágú fa ölelésében kb. 1 m. magasan.
Alternatív 4. jelszórész a mikroládát rejtő fához legközelebb eső világítótestre ragasztva kb. 70 cm-es magasságban.
Jelszó: a jelszórészek egymás után írva (19 karakter)
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Erkel Ferenc (Gyula, 1810. nov. 7. - Bp., 1893. jún. 15.): zeneszerző, karmester és zongoraművész.
Nagyváradon, majd Pozsonyban tanult. Zenei pályáját zongoraművészként kezdte, alkalmilag azonban vezényelt és zeneszerzéssel is megpróbálkozott. 1834-ben mutatkozott be Pesten először, a következő esztendőben pedig véglegesen ott telepedett le. Két éven át a Pesti Városi Német Színháznál, valamint a Budai Magyar Színjátszó Társaságnál működött, mint karnagy. 1837-ben a Pesti Magyar Színházhoz, a későbbi Nemzeti Színházhoz került első karmesteri minőségben, ahol mintegy három évtizeden át zenei vezető és irányító szellem volt. 1840-ben elkészült első operája, a Bátori Mária. A szövegkönyv szerzője Egressy Béni, aki ezután egészen haláláig (1851) hasznos segítőtársa operaszerzői munkájában. 1844-ben mutatták be a Hunyadi László c. operát. A Kölcsey Himnuszának megzenésítésére hirdetett pályázatot Erkel szerzeménye nyerte meg.
A szabadságharc után a főváros hangversenyéletének fellendítésén fáradozott. Vezetésével alakult meg 1853-ban a Filharmóniai Társaság, amelyet számtalan esetben vezényelt. Ugyanebben az évtizedben született meg újabb operája: a Bánk bán, mely 1861-ben került színre. Ez pályájának a csúcsa. Későbbi operái nem hoztak különösebb sikert és nem is bizonyultak maradandónak. Ennek oka részben, hogy nem talált többé megfelelő szövegíró társszerzőre. Főképp azonban az, hogy a kiegyezés korának légkörében művészete fokozatosan talajtalanná vált és elsorvadt.
Megtiszteltetésben, ünneplésekben továbbra is volt része. 1868-ban az Országos Magyar Daláregyesület vezető karnagyává választotta. Zenepedagógiai téren is vezető szerephez jutott. Közreműködött a Zeneakadémia megalakításánál (1875), amelynek ezután tíz éven át igazgatója, és zongoratanára. Az 1884-ben megnyíló Operaház főzeneigazgatói címmel tisztelte meg.
Emlékére 1952-ben állami díjat alapítottak, mellyel évente (ápr. 4-én) kiemelkedő magyar zeneműveket és zenetudományi munkákat jutalmaznak.
1839-ben nőül vette Adler Adélt, a házasságukból négy jeles képességű muzsikus fiú született: Gyula, Elek, László és Sándor.
Neves sakkozó volt, az 1864-ben alakult Pesti Sakk kör alelnöke, egy év múlva elnöke.
A multi pontjai röviden:
1) Erkel Ferenc Emlékház:
1795-ben épült szülőházában rendezték be az emlékmúzeumot. Az Erkel család használati tárgyai, dokumentumai és fotói láthatók, köztük a zeneszerző harmóniuma és kéziratos kottái.
A múzeum féltett kincse a zeneszerző ötvenéves karnagyi jubileumára tizennégy karátos aranyból készült emlékkoszorú, melynek súlya 525 gramm, a díszítő lant 39 briliánst tartalmaz.
Az emlékházban az Erkel család életkörülményeibe is bepillanthat a látogató: például az általuk használt konyha rekonstruált berendezése által, de végigkísérheti a zeneszerző életútját, az ő fiai zenei tevékenységét is. Az emlékmúzeum 1968-ban nyílt meg.
Bejárat: 
N 46° 38,814' E 21° 16,073' 91 m [GCESBI+bejárat]
Nyitva tartás:
Minden nap (hétfőn is!!!): 10-18 óra
Belépő:
1000 Ft - teljes ár
600 Ft - kedvezményes ár
Bővebb információ a szépen felújított házról
itt olvasható.
Első jelszórészlet: 
N 46° 38,795' E 21° 16,056' 95 m [GCESBI-1] Az emlékkápolna falán található tábla első sorának második szava.
2) Erkel Ferenc Gimnázium:
1948/49-es tanév során az államosítás keretén belül a római katolikus Karácsonyi János Gimnázium, állami Karácsonyi János Gimnáziummá, majd az 1950/51-es tanév során Erkel Ferenc Gimnáziummá alakult. Az iskola 4 osztályos lett, ezután lehetővé vált a lány hallgatók beíratkozása. A gyulai gimnáziumban 1946-ban megnyílt a dolgozók gimnáziumának V. Osztálya.
Az 1960/70-es iskolareform során bevezették a fakultatív szakokat és egészségügyi szakképző osztályokat.
1992-ben az egyház történelmi, jogi és morális alapon visszaigényelte az 1948-ban államosított iskolát, amit a város képviselőtestülete elfogadott és határozott a katolikus gimnázium indításáról. A Karácsonyi János Gimnázium két osztállyal, az Erkel három párhuzamos osztálya mellett 1992-ben kezdte el első tanévét.
Az Erkel hagyományosan nagy figyelmet fordít az idegen nyelvi oktatásra, a nemzetközi kapcsolatok ápolására, hagyományőrzésre, fakultatív, sport és szabadidős programok biztosítására.
"EDÜ volt, EDÜ van, EDÜ lesz"
Az Erkel Diákünnepeket először 1963-ban szervezték meg. 2003-ig a rendezvényre kétévente került sor. Az EDÜ a tiszántúli ifjúság mára egyetlen fesztiválja.
Második jelszórészlet: N 46° 38,668' E 21° 16,248' 90 m [GCESBI-2] A kopjafán olvasható halfaj.
3) Erkel szobor:
Már Erkel Ferenc halálakor javaslat született, hogy a szülőváros emeljen szobrot fiának. E gondolatot felkarolta a minden nemes cselekedetért lelkesülő Göndöcs Benedek apátplébános, aki a vármegyei törvényhatóság őszi ülésszakán, 1893 szeptemberében előterjesztette a közadakozásból készítendő szobor felállításáról szóló javaslatát.
A közadakozást bátorítván a megyegyűlés saját pénztárából ötszáz forintot is megszavazott a szobor elkészítésének költségeire, mely összeg, a lelkes gyűjtőmunka eredményeként egy esztendő alatt 4800 forintra gyarapodott.
A Magyar Országos Képzőművészeti Tanács elnöke a fiatal Kallós Ede szobrászművészt ajánlotta az Erkel-szobor elkészítésére. A művész 1895. március 23-án utazott városunkba a szobor helyének megtalálására, végül hosszas vita után az akkori Kis piactérre esett a választás.
A kétszeres életnagyságban elkészült mellszobor anyaga ágyúbronz, talpazata kemény Laurinszti-Pátyi kőből készült. Két oldalról babérág övezi, a talapzat alsó részén Euterpé, a zene múzsája és szimbóluma, a lant látható. Kallós Ede javaslatára a szobor 3,5 m-es talapzata Triesztben, egy olasz kőfaragó vállalatnál készült el kiváló minőségű márványból.
Az elkészült Erkel-szobor vasúton érkezett meg Gyulára, és a leleplezése 1896. június 26-án országos ünnepség keretében zajlott le. Gyula város első köztéri szobra ma is ott, az egykori Kis piactéren (mai Erkel téren) áll.
Harmadik jelszórészlet: N 46° 38,779' E 21° 16,485' 91 m [GCESBI-3] A szobor talapzatának hátulján a négysoros felirat harmadik sora.
4) Erkel fa:
Várfürdőnk az egykori Almásy-kastély 8,5 hektáros kastélyparkjában épült ki, s ma természetvédelmi terület.
Az épületek és a medencék elhelyezésekor elsőrendű szempont volt, hogy a kastélykert fáit a lehető legkevésbé érintse az építkezés.
Itt található az úgynevezett Erkel-fa
N 46° 38,616' E 21° 17,111' 102 m [GCESBI+Erkel fa] melynek árnyékában a legenda szerint Erkel Ferenc Bánk bán című operáját komponálta.
Aki nem akar borsos belépőt fizetni a Várfürdőbe, az az alábbi ponton
N 46° 38,564' E 21° 17,069' 110 m [GCESBI+kilátás] jó idő esetén láthatja a fát. (Piros fémjáték mögött, borostyánnal benőve.)
Negyedik jelszórészlet: N 46° 38,449' E 21° 17,057' 92 m [GCESBI-4] Fekete mikroládát keress, mely egy 3ágú fa ölelésében vár Rád kb. 1 méter magasan.
Alternatív jelszó a végládát rejtő fához legközelebb eső világítótestre ragasztva kb. 70 cm-es magasságban.
Mivel a kert elég nyitott kérjük, hogy óvatosan logoljon minden lelkes vadász!
N 46° 38,442' E 21° 17,049' 95 m [GCESBI+parkoló] Minden időben ingyenes!!!
A séta alatt összegyűjtött jelszórészeket egymás után írva megkapható a jelszó (19 karakter).
Reméljük mindenkinek tetszett ez a kellemes kis séta.
Mindenkinek további jó játékot kívánnak a rejtők!
LÁDAKARBANTARTÁS:
2010.07.05.
Láda a helyén, szerencsére mindenki gondos gazdának bizonyult :) A ládában található jelszót alternatívnak felírtuk a rejtek közelében található Parkoló jelzőtábla hátuljára alkoholos filccel.
N 46° 38,467' E 21° 17,069' 94 m [GCESBI+alternatív]
2010.08.24.
Az Erkel szobrot felújítás miatt eltávolították. Várhatóan szeptemberben kerül vissza eredeti helyére. Addig a 3. pont nem képezi a jelszó részét!
2010.11.22.
Az egyes pontok koo-jit újramértük, amit kellett korrigáltunk. A ládát férfiasítottuk (zacsit kapott) :))) Örömmel tapasztaltuk ismét, hogy az eddigi keresők mindegyike CSERÉLT ajándékot, így most is van a ládában jópár.
Tollat azonban mindenki vigyen magával, mert most nem volt nálunk megfelelő méretű!
A szobor csodaszép lett, a
jelszóképzés megváltozott!
Az alternatív jelszót újraírtuk!
2011.08.22.
Futás közbeni ládakarbantartás. A végláda sajnos valóban eltűnt. Pótlásig keressétek az utolsó jelszórészt a rejtek közelében található Parkoló jelzőtábla hátulján.
2013.03.18.
Ideiglenes mikroláda lett kihelyezve az eredeti helyre.
2022.07.21.
Végláda új helyre kihelyezve. Alternatív 4 jelszórész kitéve.
Ládaoldalat a változásoknak megfelelően módosítottuk.
