---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

__________________________________________________

Röviden: A láda Érd Ó-falunak nevezett városrészében a Kakukk-hegy tetején lévő kápolna mögött a megadott koordinátán talajszinten található, normál konyhai doboz. (18x11x7 cm)
___________________________________________________

A ládánkkal egy Érd ó-falusi sétára hívjuk a ládavadászokat.

Autóval érkezőknek ajánlott parkoló: N 47° 21,436' E 18° 56,174' 106 m [GCefk+parkoló] a Római majd a Mély utcán - a szépülő pincesoron - a Kerülő utca - Kálvária utca kereszteződéséig majd innen a Kálvária utcán egészen a ládáig.

Tömegközlekedést használók az Érd-alsó vasúti megállóhely mellett lévő autóbusz végállomásról induló Érd - Ófalu Minaret járattal utazhatnak a Termálfürdő megállóhelyig ahonnan a fentebb leírtak szerint, juthatnak el a ládáig.

Ez kb. 1,5 km-es út, de érdemes végigsétálni a régi római úton ( Mély utca ). Igaz, pár éve leaszfaltozták de egy-két helyen láthatóak még a majd 2000-éves út kövei. Útközben láthatjuk a II. Lajos emlékére 1926-ban állított kőoroszlánt.

A történetírás szerint ".....1526. július 20.-án pénteken érkezett ide seregével Budáról II. Lajos királyunk. Ákosházi Sárkány Ambrus pozsonyi főispán e helyen állott kastélyában szállott meg és itt pusztult el hirtelen kedves, fekete lova. Baljós előjel....... Majd vasárnap az itteni réven kelt át Csepel szigetre búcsút venni Mária királynétól. 23.-án hétfőn indult tovább Mohács felé ifjú életét Istenért, Hazáért és a nyugatért áldozandó."

Szeptember 11.-én kedden ezen az úton vonult II. Szulejmán serege Buda felé.

Fogadalmi kápolnák

Az évszázadok során a rettegett járványok az érdi lakosságot sem kímélték. A pestis rendszeresen végigsöpört az országon nyomában ezrek halálát okozva. Az utolsó nagy járvány a XVIII. sz.-ban tizedelte meg a lakosságot, elmúlásával fogadalmi kápolnákat építettek, Szentháromság szobrokat állítottak. Érden a Péterffy - család nevéhez fűződik a kápolnák építése, akik ez időben zálogbirtokosai voltak a településnek.

A Kakukk-hegyi Szenvedő Krisztus kápolna

A Kakukk-hegy tetején lévő kálvária- vagy "Szenvedő
Krisztus" kápolnát báró Péterffy János emeltette 1749-ben annak emlékére, hogy 1748-ban végre megszűnt a sokak halálát okozó kolerajárvány. Részben az uradalom, részben magánszemélyek tartották fenn.
A Kakukk-hegyi kálváriakápolna építészeti megjelenése valamivel egyszerűbb volt a minaret melletti kápolnánál. Harangtornyát alacsonyan képzett kis sisak fedte. E kápolna különös sorssal bírt:
".....1843-ik év május 8-án délután az érdi magaslatokon fekvő kies kálvária épülete a villámtól meggyulladt s elégett.
A buzgó lelkű Batthyány azonban a rommá lett kápolnát újból fölépítette, mely nemes tettéért a plébános úgy maga, valamint hívei nevében forró köszönetet mondott a hercegnek."

".....1881-ben Grozdits Tádé érdi polgár szent lelkesedéssel elhatározá, hogy az érdi hegymagaslaton fekvő, több év óta majdnem roskadásnak indult kálváriakápolnát helyrehozza mely czélra 300 forintot áldozván szent fogadását dicséretesen teljesíté is."

A kápolna a második világháborúban teljesen elpusztult, a jelenlegi épület rekonstrukció, ezért nem szerepel a műemlékjegyzékben.

A kápolnához vezető útról érdemes letérni és megnézni még a közelben lévő:
 N 47° 21,327' E 18° 56,104' [GCefk+templom] Szent Mihály római katolikus templomot.

A Szent Mihály téri r. k. templom

A Szent Mihály-templom története Kereskényi Gyula plébános feljegyzései, valamint a Magyarország Műemléki Topográfiája alapján a következő:

Az 1718 és 1752 között Érden tevékenykedő kapisztrán rendű szerzetesek irataiból kitűnik, hogy a Szent Mihály arkangyal kegyeibe ajánlott római katolikus templom szentélye és hajójának falai már a XV. sz.-ban álltak. A török időkben a templomot lőporraktárnak használták, majd a XVII. sz.-ban felrobbantották.
A falak nem pusztultak el teljesen, 1703-ban az Illésházy-család segítségével a templom hajóját újra beboltozták. A templom felújítási és működtetési költségét a kegyúron kívül a hívek is biztosították. A templomot 1723-ban áldották meg, belső díszítése, felszerelése, oltárai a XVIII. sz. közepén mondhatók a leggazdagabbnak.
Főoltárán Szent Ferenc, Szent Antal és Szent Péter szobrai álltak, és Szent Mihály képe volt látható. Az oltárok 1743-ban készültek.
Illésházy János kegyúr bőkezűségéből épült fel a templom órapárkányos tornya 1774-ben, amelyben 5 harang hangja hívta a híveket. Ezt megelőzően harangok csak a templom előtti haranglábon függtek. A torony építésének évében Tomicich János dalmát eredetű Veszprém megyei pap a plébános. Tomicich atya holttestét 1789 okt. 25-én temették el a templomban, sírjának helyét a déli falon elhelyezett tábla jelzi.
A templom tornyának építési idejét kosáríves kőkeretes kapujának zárókövébe vésett évszám örökítette meg. A templomtornyot két övpárkány tagolja három részre, díszítését ion oszlopfejezetű pilaszterek szolgálják. A kórus szintjét kosáríves ablak világítja meg, fölötte lantablak, végül a harangok magasságában négy tört kosárívű ablakot helyeztek el.
A torony párnásan tagolt sisakja többször leégett, de hasonló formában mindig újjáépült.

Van a közelben egy másik fogadalmi kápolna is a:

Szent Sebestyén, Szent Rókus és Szent Rozália barokk kápolnája

Érd, Külső Római u. 1/A  N 47° 21,696' E 18° 56,266' [GCefk+kápolna]

Ez a kápolna GCERMI virtuális geoládától kb 110 m-re található.

"....a kápolna a budai út felé, a régi római út és a török mecset mellett 1734-ben épült, a nagy pestis alkalmával Szent Rosalia és Fábián Sebestyén tiszteletére, a község által tartatik fel egy haranggal van ellátva, mely harang St Rochus és Szent Kereszt tiszteletére van szentelve."
(Kereskényi Gy. 1886. 10. o.)

Az 1984-ben történt műemlék-helyreállítás során a kőkerítés falába halálfejes faragott követ helyeztek el, amelyet a kápolna építésének idejében készíthettek a járvány szörnyű pusztítására emlékezvén.