Cseszt Regélő Aktív Park
Csesztreg, három tájegység határán fekvő egykori mezőváros, melynek egyik szép jelképéhez, az István-Gizella Harangtoronyhoz vezet el a láda, amelynek "szoknyája" alatt lapul a láda.
A láda a Kerka völgy ládasorozat (GCKV) tagja, melynek célja hazánk dél-nyugati sarkának apró csodáinak bemutatása. Így, ha erre jársz...
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Láda
A láda egy fekete 10 cm magas csavaros tetejű doboz, ami a harangtorony hátsó részén, a torony "szoknyája" alatt található - be kell menni hozzá.
A sikerélmény érdekében ... a torony ajtóval szemben állva balra tarts, és számold a sokszögletű építmény sarkait (konkáv és konvex is) 10-ig. Itt a beton alap közelében keress XXXX-et és a palást alatt benyúlva egy gerenda mögött megleled a kincset.
A torony könnyen körbejárható és a kincs a palást alatt ügyesen elérhető. Gondos visszarejtést kérek!
Alternatív jelszó:
Amennyiben a torony "szoknya" alatt nem leljük a kincset, tekints a torony ajtaja feletti korongra és számold meg a parkbejáratot őrző madarakat. A jelszó betűvel írva a korong felirata és a madarak száma (3 szó).
Megközelítés
A Zala megye nyugati részén, a Kerka patak ölelésében található Csesztreg, mely Lentitől 11 kilométerre északra fekszik a 86-os mellett. Ennek északi határában helyezkedik el a Cseszt Regélő Aktív Park, az Őriszentpéter felé vezető út mellett. Itt a park parkolójában
N 46° 43,156' E 16° 30,985' 186 m [GCKVCS+Parkoló] lehet hagyni az autót, s megkezdeni a sétát.
Csesztreg
A
település az Őrség, a Göcsej és a Hetés néprajzi tájegységek találkozásánál fekszik, de az itt élők se őrséginek, se göcsejinek, se hetésinek nem vallják magukat. A község első írásos említése 1275-ből való, amikor Cheztregh név alakban szerepelt oklevélben. A szláv eredetű neve - ami tiszta patakot jelent - vélhetően a falut kettészelő Kerkára utal.
1322-től már vámszedési joggal rendelkezik, 1469-ben I. Lipót királytól mezővárosi rangot kapott, amit több, mint négyszáz évig meg is őrzött. A község eleinte a Bánffy-család birtokához tartozott, majd az Esterházyak tulajdonába került. A korán polgárosodott faluban 1669-ben iskola működik, az 1700-as évek végén megalakul az első polgári olvasókör, a XIX. század végén pedig már körzetközpont funkcionál, hiszen jegyzőségi és körorvosi székhely a település, s a megyében elsők között kezdte meg itt tevékenységét a Donászy Aladár által alapított Segítő Mária Gyógyszertár.
A települést a hidak településének is nevezhetjük, mivel falut kettéválasztó Kerkán hét híd ível át. Kettő közülük a jelenleg alig húsz lakossal bíró, de a külföldiek által kedvelt kerkaújfalui településrészen.
A természet szerelmeseinek is érdemes a településre látogatni, hiszen a szép környezet minden évszakban kínál látnivalót, pl.: a kockás liliom és sárga liliom virágzása. A környező erdőkben nagyon jó gombászó túrákat lehet tartani. A környék szarvas állománya igen híres, ezért jelentős a vadászturizmus, amelyet a csesztregi Kerkavölgye Vadásztársaság bonyolít.
A település egyik különleges programja a húshagyókeddi "maskurázás", amikor álarcba és jelmezbe öltözött helybeliek kora estétől késő éjszakáig járják a házakat, és ekkor esketik össze Varga János babáit is. Emellett nagy hagyománya van a májusfa állításnak és annak kitáncolásának. A község ünnepe a július első vasárnapján tartott falunap, a szeptemberi Móric napi búcsú és az idősek napja.
A település környezetében érdemes felkeresni Nemesnépet (szoknyás fa harangláb), Szentgyörgyvölgyet (festett fakazettás református templom), Magyarföldet (ökumenikus fatemplom), Felsőszenterzsébetet (szoknyás harangláb, Nyakas-farm, Kerka menti rétek).
Nevezetességek
Tájház
Érdemes felkeresni a zsúpfedeles tájházat
N 46° 42,829' E 16° 30,732' 193 m [GCKVCS+Tájház], amely a Nemesnép felé vezető út kereszteződésében található. A csesztregi hagyományos keresztvéges boronafalú, zsúpfedeles épület a falu egykori pásztorának lakóhelye volt, amelynek külön érdekessége, hogy a mai napig az eredeti helyén, az egykori legelőre vezető út mentén, kis szabálytalan alakú telken áll. A pásztorok különleges helyet foglaltak el a falusi társadalomban, földtulajdon nélkül a legszegényebbek közé tartoztak, de mégis elkülönültek a többi rétegtől - parasztoktól, zsellérektől -, ami viseletükben is megmutatkozott. Évente szerződtette őket egy-egy közösség a falu állatainak őrzésére, gondozására, és mivel legtöbbször idegenek voltak lakóhelyet is biztosítottak nekik és családjuknak. Ez a kis ház egy szerényebb pásztorcsalád életébe enged bepillantást, az egyszerű berendezésű szobával, a boglyakemencés konyhával, az élelmiszer tárolására alkalmas kamrával és kecske óllal, illetve az ezekben elhelyezett eszközök bemutatásával. Az épület és a berendezés is a hagyományos göcseji építészet és lakáskultúra 19. század közepén-utolsó harmadában elért fejlettségi szintjét tükrözi. A bútorok elrendezése sarkos, kályháját a szomszédos konyhából fűtötték. A konyhai kemence formája eltér a környéken megszokottól, és kissé az alföldi boglyakemencékére emlékeztet. A konyhai edények: lábasok, fazekak, korsók, bögrék a közeli Őrség fazekasainak munkái. A faeszközök és tárgyak javarészt helyben készültek. A kamrában nemcsak a felhalmozott, vagy félretett élelmiszerféléket tárolták, itt kaptak helyet a textilfeldolgozás éppen használaton kívüli eszközei (tiloló, gereben, stb.), de az egyéb házi munkákhoz szükséges szerszámok, vagy a ritkábban használatos edények is.
Harangláb
A községhez tartozó Kerkaújfalu településrészen a Kerka völgyre és az Őrségre is jellemző haranglábbal is találkozhatunk, amely a Kerka mentén létrejött egyik sajátos típust képviseli és 1921-ben építették. Különlegessége, hogy feltűnően hosszú nyakkal, magas, karcsú harangházzal készült, ami a többi típustól megkülönböztető jellemzője a Kerka völgyében lévő haranglábak egy részének. Külön kiemelendő még a nyúlánk nyaknak a lamellás, zsalus kialakítású, deszka oldallezárása és a kissé szokatlan arányú felépítése, mivel a magas harangházhoz, egy alacsonyabb szoknyarész kapcsolódik.
Érdekesség, hogy a településrészen született Czinder Jenő, aki Kerkai Jenő néven lett ismert, mint a KALOT-mozgalom (Katolikus Agrárifjúsági Legényegyesületek Országos Titkársága) szülőatyja és vezetője. Ma a községben mellszobor őrzi emlékét.
Templom
A település vallásosságának jelképe az Árpád-kori templom
N 46° 43,149' E 16° 30,806' 193 m [GCKVCS+Templom], amely a 13. század második felében épülhetett és több építészeti stílus - román, gótikus és barokk - jegyeit is magán viseli. Első írásos említése 1323-ból származik. A keletre néző kis templom egyhajós, nyújtott, a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel és egy toronnyal, amelynek oldalán két kora gótikus résablak található. A szentély két oldalán egy-egy, míg a hajóban két-két barokk ablak található, amelyből előbbiek kerültek feltárásra az utolsó restaurálás során. 1803-ban a kegyúri Eszterházy család renováltatta. A freskókat - a hit diadala, a négy evangélista - ifj. Dorffmeister István festette (1904-ben a soproni Storno Ferenc újította meg), de található két 1600-as évekből származó freskó is, amely Szt. Flóriánt és Szt. Donátot ábrázolja. Legrégibb belső része a templomnak a kőből a falba épített szenteltvíz tartó. A barokk stílusú főoltár és keresztelőkút az 1700-es években történt felújítás során az Eszterházy család építette, akinek Csesztreg a lendvai uradalom részeként birtoka volt. A templom a különböző stílusok sokszínűségét ötvöző különleges építmény.
Szabadidő park
A település jelentős látnivalója még a Cseszt-Regélő Aktív Park. A 2001-ben átadott épületegyüttes egy 4 ha mesterségesen duzzasztott tó mellett terül el a falu határán. A kemping területén emelkedik az István-Gizella Harangtorony, mely kilátóként üzemel. A fogadó főépületben szálláshely várja a pihenni vágyókat, a tó fürdőzésre is alkalmas és a horgászat szerelmeseit is várja. Az épületek mellett két futball-pálya, kézilabdapálya, strandröplabda pálya kínálta lehetőségek feledtetik az ide látogatókkal a mindennapok gondjait. A tó partján szabadtéri színpad, pannon házak és egy új nordic walking pálya található.'
Ládakarbantartás
2018.05.05.
A harangtorony felújításának befejezésével a láda ismételten elrejtésre került! A láda ismét a torony "szoknya" alá került, ahol eredetileg is elrejtettük.
2017.02.26.
Tamáska72 kérésére a láda karbantartása megtörtént. Új várhatóan vízhatlan láda kihelyezése történt a megjelölt helyre, a korábbit elhoztam, mert beázott.
Tamáska72 által megtalált láda a régi, korábbi láda, amit nem találtam meg.
2016.10.19.
A láda pótlása a legutóbbi rejtekhelyre remélhetőleg teljesen vízhatlan kivitelben. Keresd a ládát az építmény körüli örökzöldek között.
Aki mégsem leli tekintsen a torony ajtaja feletti korongra.
2015.07.11.
A láda pótlása, de új rejtekhelyre. Sajnos a torony állapota az elmúlt években sokat romlott, így mindenki biztonsága érdekében nem szabad megközelíteni közvetlenül az építményt. Mindenkit kérek, hogy az épülethez nem menjen fel!
Mivel a parknak maga a torony egy jellegzetes eleme, így a rejtekhely maradt a közelében, de megkereséséhez nem kell felmenni az épülethez.
A rejtekhelyet az építményt körül egy sétát téve lelhetjük meg, teljesen biztonságos módon.
2014. 03. 23.
A láda pótlása, de új rejtekhelyre. Sajnos a torony az elmúlt években többször lett rongálás áldozata, de kívülről még mindig a táj meghatározó eleme. Az új rejtek, amely talán elkerüli a kifosztást: A torony ajtóval szemben állva jobbra tarts, és keresd majdnem mögötte (az utolsó jobb sarok irányába) a kicsi kúszó örökzöldet.
2012. 06. 23.
A láda pótlása az eredeti rejtekhelyre. Segítség a megtaláláshoz: A láda a torony külső oldaláról érhető el. A torony ajtóval szemben állva balra tarts, és keresd a "követ" a "szoknya" alatt a földön.
2011. 09. 16.
QandB logja alapján a láda rejtekének ellenőrzése. Igaza volt, nem ott volt a láda, ahova eredetileg lett rejtve. Ismét visszakerült a "szoknya" alá. Köszönöm QandB jelzését.'
2021.10.23.
fodor8peter pótolja a ládát - köszönet érte [szikizso (Admin)].
