Haranglábak földjének éke
A térség egyik legrégibb és legszebb szoknyás haranglábához invitál a láda, mely az egykor nemesek által lakott település kápolnája mellett, egy fenyő ágán rejtőzik.
A láda a Kerka völgy ládasorozat (GCKV) tagja, melynek célja hazánk dél-nyugati sarkának apró csodáinak bemutatása. Így, ha erre jársz...
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Láda
A láda egy feketével álcázott, nagyobb csavaros tetejű doboz, amely mint egy ajándék függ a fenyőágak takarásában.
A henger vállmagasságban található a kápolna mellett húzódó fenyősor egyik tagján, amelyet a kápolnán túl nyíló gazdasági bejárótól számítva 3x3-at számolva lelsz meg (száraz példányokkal együtt).
A meglepetés karnyújtásnyira, a kápolna oldaláról könnyen elérhető, nem kell bebújni a fenyők közé.
Az "ajándék" doboza, mint egy dísz könnyen levehető az ágról. A teljes doboz leemelése esetén gondos visszahelyezést kérek!
Kérem, hogy a gazdaság oldaláról senki ne keresse, mert onnét nem elérhető, illetve a gazdaság magánterület!
ALTERNATÍV JELSZÓ: Aki a karácsony hangulatával nem szeretne közelebbről ismerkedni vagy egyéb tényezők nem engedik a rejtek felfedezését, az álljon a kápolna csukott ajtaja elé és forduljon felé. Jobbra lent a falon vasba ágyazott betűk (2) rejtik a jelszót, amit pontok nélkül kell megjegyezni!
Megközelítés
Nemesnép község Zala megye nyugati sarkában, az Őrség tájegység déli részén fekszik Lentitől 17 kilométerre észak-nyugatra, a szlovén határátkelőhely mellett, s mind a 86-os, mind pedig a 76-os főútvonalról jól megközelíthető. A településen az út mellett bárhol található parkolásra alkalmas hely, mégis talán a haranglábtól érdemes megkezdeni a sétát, s bejárni a nevezetességeket és megkeresni a ládát.
Nemesnép
A
település a Szentgyörgyvölgyi-patak két partján egy tipikusan őrségi településnek tekinthető, amely a X-XII. században, mint gyepün túli határőr telep jött létre. Azonban már régóta lakott település, amit a község határában feltárt római kori halomsírok is jeleznek. A XIII. században több okleveles forrás is említ nemesnépi nemeseket, egy 1407-ben kelt oklevél pedig leírja, hogy kiszolgált királyi katonákat telepítettek itt le, akik szintén nemességet kaptak. Az Őrségi településekhez való tartozását jelzi az is, hogy a régi szeres településszerkezetre utaló nevek a mai napig fennmaradtak, mint amilyen Németszer, Simonszer, Gödeszer.
A
falu jellegzetessége, hogy a mai napig nagyon sok szépen helyreállított kisnemesi lakóház és porta áll, a házakat alig veszik körül kerítések, és a szépen gondozott területeken kellemes sétákat lehet tenni. Jelentős hagyománya van az olajütésnek (tökmagból), ennek időszaka december-február. A több mint száz éves, kézi erővel működő olajprés ilyenkor megtekinthető.
A településhez kapcsolódó érdekes XVIII. századi történet az, melyben a település minden lakosát a vármegye háromhavi börtönre ítélte pallosjog bitorlása miatt. Ennek hátterében Göde Isván helyi kisnemes kivégzése állott, akit a helyiek többszörös gyújtogatásban találtak vétkesnek és ezért máglyahalálra ítéltek. Minderre mára csak a falu határában a Göde temetése dűlő utal.
A település környezetében érdemes felkeresni Szentgyörgyvölgyet (festett fakazettás református templom, római katolikus templom, Töllős tanösvény, Gó-Na Szabadidőközpont, nordic walking pálya), Magyarföldet (ökumenikus fatemplom), Bagladot (szoknyás harangláb), Reszneket (Tauber-kastély, magtár, Szent József templom).
Nevezetességek
Harangláb
A Kerka völgyet és az Őrséget a haranglábak földjének is hívják, mivel szinte nincs olyan település, ahol ne találkozhatnánk valamelyik változatával ezeknek az építményeknek. Nemesnépen hazánk egyik legismertebb, méltán híres, nagy múltú, legmonumentálisabb és legjelentősebb négyoszlopos fa haranglába áll
N 46° 41,985' E 16° 27,265' 176 m [GCKVNN+Harangláb]. A reformátusok hatalmas építménye, a hazai hagyományos szakrális népi építészet késő barokk stílusú, jelentős műemléki alkotása. A helyén korábban volt fatemplom leégését követően épült, 1793-ban. A négyoszlopos, talpas, félvázas struktúrájú, nyitott szoknyás és zárt harangházas építmény amellett, hogy a haranglábak egyik nagyobb csoportjához tartozik egyben jelentős képviselője a Hetésben kifejlődött magas szoknyatetővel és rövid harangházzal bíró sajátos és speciális fa harangláb típusnak, amely csak ezen a tájon, a szűkebb környezetben kedvelt.
Kápolna
A zömmel reformátusok lakta településen élő katolikusok 1953-tól tudják saját kápolnájukban gyakorolni vallásukat, a Szűz Mária Szeplőtelen Szívének szenteltek és a település határában álló kis kápolnájukban
N 46° 42,020' E 16° 27,469' 182 m [GCKVNN+Kápolna].
Lakóházak
A településen bizonyítottan több évszázadon keresztül nemesek laktak, és később is több gazdagabb család élt itt, amelyet a sok szép, gondosan megépített porta is mutat. Az 1800-as évek végéről több szép, oszlopos tornácú lakóház és udvara is bemutatja az itt élők életét. A ház síkjából kinyúló tornác (kódisállás) fokozatosan alakult ki a téglaépítkezés elterjedését követően, melynek védő szerepe volt, illetve a gazdasszony is szívesen dolgozott itt jó időben. Nevét egyes leírások szerint arról kapta, hogy a falvakat járó szegények, koldusok itt, a félig zárt tornácon húzhatták meg magukat, és fogyaszthatták el a kapott ételt.
Bürü
Egy különleges hídon is átmehetünk a községben, amelyet "bürü"-nek hívnak
N 46° 42,077' E 16° 27,443' 179 m [GCKVNN+Bürü]. A bürü a patakon átívelő, egy korláttal ellátott keskeny kis híd fából (tulajdonképpen egy széles fagerenda). Az itt látható és a környék talán egyetlen "bürü"-jének keletkezése nem ismert, de az 1900-as évek elején már biztosan létezett. Fáját kb. 40 évenként szükséges kicserélni.
Gyógyítókő
A bürü és a harangláb közötti út mellett áll egy érdekes kő
N 46° 42,051' E 16° 27,402' 178 m [GCKVNN+ Gyógyítókő ], az úgynevezett litopunkturás avagy földgyógyító kő. A környéken több ilyen kő is van, melyek formájukban és mintájukban, az úgynevezett kozmogrammban mind egyediek. Ezek a kövek az adott terület egyensúlyi pontját hivatottak megjeleníteni és céljuk visszaadni a tájnak a természeti erejét. Ezzel a kővel együtt eddig 16 kő van elhelyezve Magyarország, Szlovénia és Horvátország következő településein: Lenti, Gosztola,
Szécsisziget, Tornyiszentmiklós, Göntérháza, Muriša, Petišovci, Renkovci, Odranci, Bukovnica,
Lendava,
Mala Polana, Mura-Bistrica, Sv. Trojica, Sveti Martin na Muri.
Ládakarbantartás
2019. 07. 27.
KARBANTARTÁS - LÁDA PÓTLÁS
A láda pótlása megtörtént, az eredeti rejtek sérülése miatt egy másik fenyőre került a fekete "ajándék". Kis kézügyességgel és odafigyeléssel sokáig lehet keresni.
2018. 06. 17.
KARBANTARTÁS - LÁDA CSERE
A jelzések alapján a láda cseréje megtörtént. A "láda" csak színében változott (kék-fekete-fehér) és remélhetőleg vízhatlanabb módon került kialakításra.
2015. 10. 10.
ÚJ (RÉGI) JELSZÓ
A láda pótlása megtörtént új módon. Kérem, hogy a rejtek keresésénél, a láda nyitásánál kövessétek a lentebb leírt instrukciókat és figyeljetek a visszarejtésre!
2011. 09. 16.
A láda másodszori újrarejtése az eredeti helyre, bízva abban, hogy a rejtekhely sokáig nyújt menedéket a ládának.
