A láda Sirok mellett, a zuhogó felett lévő kőbánya tetején található. A bányaudvarból balra indulva juthatunk fel a peremen a tetőig. A láda egy fa, talajszinti üregében, kővel, levéllel álcázva. Peremtől kb. 8m-re. Előtte kis domb van, innen szép a kilátás.
A ládába TravelBug
még nem helyezhető.
MEGKÖZELÍTÉS:
1, Aki nem siet, és nem csak egy gyors logot szeretne, annak a legjobb, ha a kocsit a lakótelepen, nyugodt helyen leteszi. Erre a legalkalmasabb hely a
N 47° 55,487' E 20° 11,608' 155 m [GCZUHO+parkoló]-n található parkoló. Innen keleti irányba a benzinkút felé elindulunk, és a Sirok táblánál a falu legszélső utcájába lekanyarodunk. Erről az útról le sem kell térnünk, mert ez az út egyenesen a zuhogóhoz vezet. Útközben a focipálya fölül gyönyörű kilátás nyílik Sirokra, valamint a várra. 10perc séta után elérünk a zuhogóhoz...
2, ...a lustábbak teljesen idáig el tudnak jönni autóval (az út járható, viszont a táv második fele szigorúan földút, ami keskeny, valamint esős időben meglehetősen saras). Bár van egy köztes megoldás, ha a garázssor végén parkolsz le a
N 47° 55,401' E 20° 11,412' 155 m [GCZUHO+lusta_parkoló]ponton, és innen gyalog folytatod az utat.
A lényeg, hogy miután megérkezel a zuhogóhoz, jobbra találod a Tarna-patakon a "vízlépcsőt", balra pedig a kőbányát.
A bányaudvarba két ösvény vezet:
a, rögtön balra egy szűkebb és egyben meredekebb,
b, egy kicsit továbbmenve meredeken balra visszaindul egy szélesebb út.
Ezután szemben állva a bányával indul egy kis ösvény baloldalon, amin egészen a csúcsra fel lehet jutni.
A láda egy fa, talajszinti üregében, kővel, levéllel álcázva.
Peremtől kb. 8m-re. Előtte kis domb van, innen szép a kilátás.
A REJTÉSRŐL:
Gyerekként sokszor voltunk itt a zuhogónál, ahol a Tarna-patakon egy kisebb "vízlépcső" található. Nagyon tetszett ez nekünk akkor, hiszen szépen kiépített a hely, valamint jókat lehetett benne pancsolni. Ahova már kevesebbet jártunk, az a két Tarna összefolyása
N 47° 55,060' E 20° 11,307' 160 m [GCZUHO+Tarna_találkozás], ami 200m-re található a zuhogó után.
Viszont érdekes, hogy a kőbánya egy viszonylag zárt terület volt számunkra, és legfeljebb csak a bánya nyergébe mentünk fel, ahol néha nyársaltunk. Mindig szerettünk volna felmászni a bánya tetejére, de kijárt gyalogút hiányában ezt soha nem tettük meg.
Most viszont elhatároztuk, hogy a GCIZGI mozgó geoládát a bánya tetejére felvisszük. Annyiból szerencsénk volt, hogy a hegyet favágók ritkították (ami véleményünk szerint nem ártott), és egy frankó kis utat jártak ki a hegy teteje felé.
Így hát az irány adott volt, valamint találtunk is egy jó kis helyet a ládának, mely hagyományos méretű
A láda mellől kiváló panoráma nyílik a Mátra felé, valamint a zuhogó és a bánya nyerge is megtekinthető fentről.
VIGYÁZAT! GYEREKET NE HAGYJ FELÜGYELET NÉLKÜL! A LÁDA MEGTALÁLÁSA NEM VESZÉLYES, DE MINDENKI MAXIMÁLIS FIGYELEMMEL ÉS KÖRÜLTEKINTÉSSEL KÖZLEKEDJEN!
SIROKI KŐBÁNYÁK TÖRTÉNETE:
Sirok sajátos természeti adottságai, talajának kőzettani változatossága és a kövek többirányú használhatósága kitermelt néhány iparágat. Ilyen volt mindenekelőtt a kőbányászat, a barlangépítmények kivágása, a kővágás és a kőfaragás. Az iparosok működése feltétlenül hozzájárult a község népi építészetének és ezen túl a falu gazdasági-társadalmi struktúrájának kialakulásához. Mindhárom iparágról elmondható, hogy történetük kezdete és folyamata egyaránt ismeretlen, de a vár sziklába vágott és vájt építményeit tekintetbe véve a középkorig bizonyára visszavezethető. Ha bizonyíthatóan nem is népi használatra, de várak, középületek, kastélyok építéséhez a siroki kőbányák régóta szolgáltattak anyagot. A falu határában és belterületein több kőbánya is volt, ma már nem üzemelnek. A kőbányászatot sokan értették, a 60-as évek végén mintegy 10 személy foglalkozott vele rendszeresen. (info: www.sirok.hu)
A KÖVEK FELHASZNÁLÁSA, KŐFARAGÓK:
A kővel dolgozó iparosok legfelső rétegét a kőfaragók alkották. A 60-as évek végén szövetkezetben és magánkisiparosként mintegy 20 kőfaragó működött a faluban, de csaknem százan voltak, akik ismerték a szakmát. A TSZ melléküzemágaként lábazat köveket faragtak, melyet az Esztergomi bazilika, az Országház és az egri Tanárképző Főiskola restaurálására szállítottak. A kőfaragók létszámának, munkamódszereinek és készítményeinek történeti előzményeit alig ismerjük. Tóth Miklós (1894-1972) kőfaragó mester állítása szerint akkor vett a kőfaragás nagyobb lendületet községünkben, amikor Parádfürdőn Károlyi gróf a Cifra istállót kezdte építtetni 1885 körül, és az ott dolgozó Olaszországból szerződtetett kőfaragók mellé sirokiakat is alkalmaztak. Feltételezhető, hogy a siroki kőfaragás már azelőtt is elért bizonyos fejlettségi szintet, mert a Tarna-völgyében csak itt, és Tarnaszentmárián működtek ilyen mesterek a korábbi évszázadok alatt. A közlések alapján viszont hitelt érdemel az a tény, hogy a sirokiak az olaszoktól sajátították el a klasszikus oszlopok faragását. Ezeket az oszlopokat a parasztházak tornácán alkalmaztak. Sirokon az első kőoszlopos-tornácos ház 1889-től mutatható ki, tehát több mint egy évtizeddel azután, hogy kőfaragóink a Cifra istállón dolgoztak. (info: www.sirok.hu)
Ajánlanánk még a környék többi ládáját is:
1.
GCNYTO - Sirok és a Nyírjes-tó (4V+1H). Első rejtésünk, mely Sirokot mutatja be egy kicsit más szemszögből.
2.
GCSIRO - Siroki Vár (1H). Sirok egyik legismertebb jelképe. Itt rendezik minden év júniusában a Siroki Várnapokat.
3.
GCTARN - Tarna mente (1H+1V). Tarnamenti túrázás (Verpelét, Tarnaszentmária)
... valamint még sok-sok láda és gyönyörű hely, amiket a Mátra és a Bükk rejteget.
Jó szórakozást kívánunk mindenkinek!
Csak a R&R!!!
Attila és Máté, valamint a Farkas család Sirokból
...::: www.matrixmusic.hu :::...'
Ládatörténet:
2017. május 8. Vincenzo65 újrarejtette a régóta betegeskedő ládát. Köszönjük. A ládaoldalt aktualizáltam és kereshetőre állítottam. [Admin(Fazék)]
