-----------------------------------------------------------------
WAP ON: egy
hagyományos láda kivágott fa tuskójában, talajszinten.
WAP OFF
2012.05.20. A láda kezelését megkaptam maczytól, a továbbiakban én viselem gondját. A láda új, egyszerűbb helyen, ismét kereshető. Az eredeti leírást változatlanul hagytam. carmin
Előző rejtés : egy
hagyományos mikroláda az adott ponton, mely, tartalmazza a logoláshoz szükséges jelszót és logfüzetet. Közkedvelt pihenőhelye ez a környékbelieknek, előfordulnak kutyát sétáltató és sportoló emberek!
Tehát csak ÓVATOSAN A LÁDA KERESÉSÉNÉL, ÉS A VISSZAREJTÉSKOR IS
TB-t nem fogad!
A játék a gpsgames.hu oldalon : GG2640
-----------------------------------------------------------------
A ládába TravelBug nem helyezhető.
2011.03.10. A láda kezelését megkaptam a rejtőktől, a továbbiakban én viselem gondját. A láda új helyen, új méretben ismét kereshető. Az eredeti leírást változatlanul hagytam. maczy
2011.09.06. Ládakarbantartás. Jelszóváltozás.
Logbook csere.
2011.10.01. Karbantartás. A ládát ellopták,
a rejtek maradt. Logfüzet csere.
2011.10.19. Ládapótlás. Új logfüzet. Új helyen kereshető.
2012.01.03. Logfüzet csere, karbantartás.
2012.05.20. Ládapótlás új helyen.
2022.10.31. Ládakarbantartás, láda és logfüzet csere.
Kellemes kincskeresést kívánok mindenkinek!
"Az erdő fái
Királyi közönnyel tűrik sorsukat,
Nem vándorolnak el, ha szűk a hely,
Kemények ők, akár az öntudat.
Az ember lába gyors,
S örökké szebb hazát keres -
A fák már tudják, hogy nem érdemes.
Nagyobb a Sors!"
Egy rövid, kecskeméti sétára invitálunk benneteket, mellyel ezúttal az ország milliomodik hektár erdejének jelentőségére szeretnénk felhívni a figyelmet! Tudjuk, nem egy grandiózus látnivaló, de itt nem ez a lényeg. Az eszme, ami mögötte áll, annál jelentősebb. Másrészt, Kecskeméten sajnos nincs túl sok összefüggő zöldterület, pláne nem olyan, ami időbeli korlátozás nélkül, és akár kutyával is látogatható, így ez az egy hektár is nagyon jelentős helyi szinten.
Ez a hely remek kikapcsolódást nyújt a környékbelieknek, ezért hétköznap is viszonylag sűrűn látogatott terület, tehát fokozott figyelmet kérnénk a láda keresésekor!
Az erdőben kiépített tornapálya is működik, valamint találhatók itt padok, asztalok, szemetesek.
Legyetek szívesek, a rejtekről ne tegyetek fel képet, és ne írjatok direkt utalást! Talán lesznek, akiknek meglepetést okoz. :)
Megközelítés:
Az emlékerdőt érdemes a kecskeméti Csabai Géza krt., vagy Nyíri út felől megközelíteni, majd a
N 46° 54,674' E 19° 40,311' 123 m [GCHEKT+parkoló]ponton hagyni az autót!
Busszal, vonattal érkezőknek: A Noszlopy Gáspár parkból (itt található a vasút- és busz- végállomás) megközelíthatő a 29-es, a 20-as és a 22-es járatokkal. A városköntban található helyi buszpályaudvarról (ami 10-15 perc séta a vasútállomástól) elérhető a 15-ös és a 20-as, valamint kis sétával a 14-es jelzésű buszokkal.
Az Emlékerdő rövid története
Itt születtem én 1975-ben, az alföldi nagy rónaság közepén, a
"hírös városban", Kecskeméten, emlékerdőként hirdetve azok dicsőségét, kik alkotva munkálkodtak a természeti környezet javáért és az emberért - magáért!
Emlékét hirdettem és hirdetem mindazoknak, akik itt az Alföld szélhordta vidékén sok és sok ezer hektár erdő telepítésével a pusztából ligeteket varázsoltak, és dicsérem mindazok munkáját, akik az ország lepusztított erdői helyett ismét új erdőket teremtettek. 530 ezer hektár új erdő és 470 ezer hektár felújított (új) erdő létesítésének emlékhelye - hírnöke - lettem és vagyok, én a Milliomodik.
Mikor megszülettem, mindenki büszke volt Rám. Én tudom, nem "csak" erdő vagyok, de emlékhely is! Őrzöm azoknak emlékét, kik munkájukkal kiérdemelték e helyen létemet, de annak a száz és száz embernek is, akik az ország minden megyéjéből és e városból fácskákként, csemeteként, saját kezükkel ide ültettek, telepítettek. De kegyeleti hely is vagyok mindazoknak, akik már elmentek közülünk, s számukra az erdő nem munkahely többé, hanem nyughely - emlékük nyughelye. Lombjaim árnyékolják az emlékkövet, melyet az állami erdőgazdaságok kopjafái koszorúznak.
Az 1975-ös fásítási hónap országos megnyitóján a szakmai, társadalmi és politikai szervek jelen lévő vezetői együtt adták át az emlékművet, és avattak engem a milliomodik hektár erdővé. Aztán, ahogy lenni szokott, az ünnepséget követték a hétköznapok. Hol egy autóbusz pályaudvar, hol egy bevásárlóközpont építésének akadtam útjába. A városfejlesztési tervekben valahogy mindig a zöldterületek húzzák a rövidebbet. A harmincezres lakónegyedet szegélyező erdő- és vízivilág területemre sokan vetettek szemet. Puszta létemet ma már csak a gondoskodó szakmai és társadalmi összefogásnak köszönhetem.
Huszonöt éves koromra megéltem a harmadik magyar országfásítási program beindítását, és meg szeretném élni azt a másik huszonöt évet, mikorra az ország negyedét erdő borítja, hirdetve az erdő és az ember örök egymásrautaltságát.
Hogy lombjaim akkor is elsuttoghassák: "Tudjátok, Én voltam a Milliomodik hektár!"
Az erdő hangja: Koncz János, nyugalmazott erdőfelügyelő
Az alföldfásítás rövid története:
"Az Alföld évezredekkel ezelőtti, természetes növénytakarójára a nagy kiterjedésű füves puszták és mocsarak voltak jellemzők, melyeket kisebb-nagyobb kiterjedésű erdők tarkítottak.
A népvándorlások kora után letelepedett és alapvetően földművelésből élő, egyre gyarapodó népességnek mind nagyobb szántóterületre volt szüksége ahhoz, hogy a rohamosan növekvő élelmiszer szükségletet meg tudja termelni. Emiatt fokozatosan kivágták az erdőket és feltörték a füves pusztákat, lecsapolták a mocsarakat.
A XVIII. században az Alföld annyira kopár, fátlan volt, hogy KRÁMER JÁNOS GYÖRGY, a soproni születésű tábori orvos, a "morbus hungaricus", a magyar betegségnek tartott tüdővész egyik fő okát az egészségtelen, fátlan környezetben látta. Részben ennek hatására is, MÁRIA TERÉZIA az 1769-ben kiadott Erdőrendtartásában előírta vármegyei csemetekertek létesítését, azzal a feladattal bízva meg őket, hogy ingyenes csemetével lássák el a településeket és előírta azt is, hogy hová, milyen fafajt ültessenek.
A Duna-Tisza közi futóhomok megkötésével először Szeged város főmérnöke VEDRES ISTVÁN próbálkozott a XIX. szd. elején, amikor nyárakat és fűzeket ültetett a homok megkötésére. A XIX-XX. szd. fordulóján KISS FERENC létesített hatalmas erdősítéseket Ásotthalom környékén a homok megkötésére. Kecskemét határának fásításában úttörő szerepet játszott BAKKAY JÓZSEF.
Az Alföld fásításban korszakos jelentőségű a KÁAN KÁROLY nevéhez fűződő 1923. évi XIX. törvény, amely előírta, hogy be kell erdősíteni a mezőgazdasági művelésre alkalmatlan földrészleteket, a többit pedig erdősávokkal, fasorokkal kell körbevenni. Sajnos a világviszonylatban is korszerű törvény előírásaiból a gyakorlatban nem sok valósult meg, a két világháború között Magyarország erdősültsége alig növekedett. Noha a törvény célja éppen az volt, hogy az Alföld fásításával pótoljuk a trianoni békeszerződés miatt elvesztett faanyag forrásokat, miközben emberi tartózkodásra egészségesebb és a mezőgazdasági termelés számára is jobb körülményeket teremtünk.
A II. világháború után kialakult szocialista tervgazdaság parancsuralmi módszerei kellettek ahhoz, hogy számottevően növekedjen az alföldi fásítások területe. Számos település körül védőfásításokat hoztak létre, később a termelőszövetkezetek támogatásának burkolt módszere volt a fásítás jelentős támogatása. Az alföldi fásítások döntő hányada termelőszövetkezeti erdőként keletkezett. Ebben az időszakban, főleg az Alföldön megvalósult fásításoknak köszönhetően, Magyarország erdősültsége 11 %-ról kb. 17 %-ra növekedett 1990-ig.
Az Alföld fásítása ma is folytatódik. A cél az, hogy Magyarország erdősültsége legalább 25 % legyen. Ez a magán tulajdonban lévő, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan földek fásításával érhető el, amit állami támogatások segítenek elő."
Forrás:
Dr. Barna Tamás
KEFAG R.T. ESZT
