Röviden a ládáról:
A túlfolyó beton szegélyének támaszkodó kőbunker őrzi a ládát.

---

A ládába TravelBug még nem helyezhető.

---

Köszönjük a Fil családnak, hogy felfedezték a Geocaching társadalom számára ezt a remek helyet. Nem szeretnénk ha feledésbe merülne vagy érdektelenül hánykolódna a kesserek esetleges jóindulatán. Mivel gyakran járunk erre, szívesen a gondját viseljük. Azon fogunk munkálkodni, hogy minden látogató pozitív élménnyel távozzon.
Köszönetünk jeléül és elismerve a ládaoldalon végzett munkájukat, a teljes oldalt változatlanul hagyjuk. Szeretnénk ha továbbra is a magukénak éreznék!

Ezzel a kessel egy rövid pihenőre invitállak benneteket a Markazi-tó partjára. Bármerről is közelítesz a hegyekkel, szőlőtáblákkal körülvett tó látványa biztosan azonnal lenyűgöz. Érdemes a tavat körbe járni, (ebben a kék félkör jelzésű turista út is segíthet) mindenhol valami érdekes, újszerű látvány fogad majd. Ha aszályos időben érkeztek, külön látványban lehet részetek.

A ládát a gát közelében találod, ahol nagyon szépen kialakított, nagy füves rész várja a piknikezést, szalonnasütést, bográcsozást kedvelőket. Piknikezzetek, gyönyörködjetek a tó szépségében, a környék nyugalmában, a Mátra látványában.

A Mátrai Erőmű Zrt. víztározója elsősorban ipari célokat szolgál, de az utóbbi években egyre több szabadidős és sport tevékenység űzésének is teret engedtek. A tó víz utánpótlását a Malom-, Zsidó- és Hatra-patakok 10 km2-es vízgyűjtője, valamint a Bene-patakból leágazó övcsatorna 40 km2-es vízgyűjtője biztosítja. A természetes vízfolyások, patakok vize az elő-tározó tó nádasa segítségével kerül megszűrésre. A víz leeresztése a gáttól induló Nyiget-patakon lehetséges.

A tó paraméterei:
* Maximális víztérfogat: 8,5 millió m3
* Maximális vízfelület: 1,7 millió m2
* Maximális hosszúság: 2,3 km
* Maximális szélesség: 1,1 km
* Maximális vízmélység: 14,9 m

Vízi jármű (stég, csónak) használata csak a Mátrai Erőmű Zrt. írásos engedélyével lehetséges. A tó partján és a környékén 400 épületből álló településrész biztosítja a pihenést.
Az engedéllyel rendelkezők horgászhatnak, csónakázhatnak, vitorlázhatnak, szörfözhetnek a tavon. A tó gazdag halállománnyal rendelkezik, megtalálható benne a ponty, keszeg, törpeharcsa, harcsa, süllő, csuka, busa, amur. A termetes példányok közül már sikerült egy 75 kg-os 2 m feletti harcsát, illetve egy 17 kg-os amurt is kifogni.

A tó kialakulása:
A XIV. századi "Markaz" (egy máig is fennmaradt) háromszög alakú földsánc között települt, és élte több évszázadon keresztül a kor által rászabott életét. Észak-déli szára 400, északnyugat-délkeleti irányú része 300, az északkelet-délnyugati irányú szára, pedig szintén 400 méter hosszú volt. A sánc koronaszélessége átlagban 3 méteres. Észak-déli irányú szárán folyt a patak vize, azonban másik két szárának tetején is egy méter szélességű, 50 cm mély vizes árok húzódott, s ezeken is végig lehetett vezetni a patak vizét.
A több évszázados sáncot 1962-ben a hajdani termelőszövetkezet 50-80 centiméterrel megemelte és az általa közrefogott 5-6 hektáros területen halastavat létesített. A hőerőmű tavának feltöltésével (1968) a két tó összeolvadt a nagy víztárolóval, a földsáncot, pedig a hullámzás állandóan koptatja és elmossa.

Kincs a tóban
Ha aszályos időben keresed fel Markaz falut Kedves Vándor, a tóra pillantva nem hétköznapi látványban részesülsz majd.
 N 47° 49,055' E 20° 3,644' [GCMZTO+Pusztatemplom] A tóban egy templom romjait láthatod.
A hajdani falu legfontosabb épülete a templom volt, romjainak maradványai egészen 1962-ig kökénybokrokkal benőve érintetlenül nyugodtak. Az iszapból kiálló használható köveit 1961-62 telén a falusi építkezések alapjaiba széthordták, majd a tározó tó 1968-as kialakítását követően a megmaradt falakat elfedte a víz. Alacsony vízállásnál azonban a templom romjai ma is előbukkannak. Az aszályosság miatt 1983. őszére a tó vize mintegy 60%-ára zsugorodott össze, ezáltal a pusztatemplom környezete szárazra került, így Fodor László vezetésével egy régészcsoport fel tudta tárni annak egy részét. Az ásatás során egy egyhajós, félköríves szentélyű román kori templom körvonalai bontakoztak ki. A szentély a kor szokásainak megfelelően KNY-i tájolású volt, azzal a céllal, hogy az imádkozók a felkelő napot, Krisztus jelképét láthassák. 66 m2-es belső tere 280-300 fő befogadását tette lehetővé.

A feltárás a templom építésének időpontját a tatárjárást követő évtizedekre keltezi (XIII. sz. vége - XIV. sz. eleje) és a pápai tizedjegyzékben (1332-37) említett falu plébániatemplomával azonosítja. Ez az időszak volt a régi Markaz virágzásának a korszaka, amikor a templomon kívül a várat is építették. A markazi-vár szépségeit a GCMVAR láda mutatja be.

Markaz a Mátra lábánál, Gyöngyöstől 14 km-re található. Északon a hegyek között megbúvó kis falut az erdők ölelik, délen az 50 ha vízfelületű tó határolja. A község látnivalóit GCMRKZ ládán keresztül javaslom megtekinteni.

Linkek:
A Markazi-tó
Markaz község honlapja
GCMVAR'

Ládatörténet:
2018. augusztus 6. A láda több mint 4 hónapja beteg (virtuális) volt, a ládagazda már nem aktív (vagy nem látszik javítási szándék), ezért adoptálhatóvá teszem. Az új ládagazdától újrarejtést kérünk hagyományosként. [Admin(Fazék)]
2018. október 3. Évi&Zoli játékostársaink javították és örökbe-fogadták a ládát. Köszönjük! [Admin(Fazék)]