WAP:
Két pontos multi a Mátraverebély-Szentkút közelében folyó Szentkúti-patak völgyében.
1. pont; Szent László ugratása: A szurdokvölgy bejáratánál lévő tájékoztató tábla utolsó sorának első szava (8 betű)
2. pont; a Hármas forrás: a források közelében 12x19x7 cm-es konyhai doboz a jelszó második felével.
A láda a patak fölé benyúló kidőlt fa üregében, kövekkel takarva. Kicsit csúszós a megközelítése!
A ládába TravelBug helyezhető.
A láda a Mátraverebély-Szentkútról megközelíthető Szentkúti-patak völgyének vadregényes hasadékaival és csodatévő forrásaival ismerteti meg a felkeresőt.
Noha a környék vallási és kulturális értéke is igen nagy, azonban csodás természeti környezete miatt is megéri a felkeresést. A Szentkúti-patak az évezredek során több helyen is kanyonszerű völgyet vágott magának. A területen a vulkáni működés során összetöredezett rétegek csak kevés vizet tudnak tárolni. A meredek helyoldalakon a víz gyorsan leszalad, így a Cserhát ezen részén igen kevés a forrás. Ezért is különleges hely a Szentkúti-patak völgye, ahol a homokkő, mészkő és andezit vetődései mentén több rétegforrás is fakad. Ezek többsége csak időszakos, de némelyik állandóan működik, a foglalat források vize mindegyike iható. A környék forrásai közül a vulkáni utóműködés miatt némelyik langyos vizű. A patak völgyében több helyen szép sziklakibúvások, illetve a víz eróziós munkájának nyomai láthatók.
1091-92-ben Szent László király csapataival a moldvai kun sereg elöl menekült, és komoly harcokat vívott a Cserhát erdőségeiben. Ez eddig tény, a többi már szájhagyomány:
Az ellenség bekerítette őket, és a völgyben tikkasztó szomjúság gyötörte katonákat, a király pedig egyedül indult el felderíteni a környéket. Sarkantyúba kapta Szög nevű lovát és egy előtte tátongó szakadékon átugratott. Amikor leért, az első patkónyomból víz fakadt. Harci bárdjával megérintette a sziklát, s az érintés helyén is víz tört elő. Egy másik legenda szerint a Szent Lászlót üldöző kunok egy völgybe szorították a királyt, aki előtt még egy óriási szakadék is állott. A királynak azonban jó lova volt, egy gyors és határozott döntéssel átugratta a szakadékot. A patkószegek nyomából vékony sugárban kristálytiszta víz bugyogott fel. Egy harmadik monda szerint pedig egyenesen a távoli Ágasvár csúcsáról ugratott a király ebbe a völgybe.
A legenda mögött a magyar irodalom szép képe húzódik meg: László az új Mózes - vízfakasztás -, aki törvényeivel keretet adott a magyarság életének, úgy, ahogy Mózes a zsidóságnak.
A források története:
Szent László "ugratása" - Szent László forrás
Szent László király uralkodásának idejében a kunok három alkalommal törtek be a magyar földre: 1085, 1091 és 1092-ben. Ezek közül a harcok közül valamelyik kiterjedt a Mátra és Cserhát vidékére is. A kunok a Cserhát erdőiben, a hegyek között kerestek menedéket László üldöző serege elől. Szent László seregének zöme a Zagyva mentén táborozott. Ő, mint jó hadvezér, nem elégedett meg a kiküldött járőrök által szerzett hírekkel, hanem egy kisebb csapat kíséretével maga is hírszerző útra indult. A mai Szentkúti-patak völgyében haladt előre, kissé megelőzve kíséretét. A szomszédos hegyoldal sűrű erdejéből nagy lármával törtek elő a lappangó kunok. Megismerték a királyt és megpróbálták elfogni. Biztosra vették, hogy a magányosan elől lovagló Lászlót csekély számú kísérete még akkor sem tudná megoltalmazni, ha mellette állna. Ráadásul egy széles és mély szakadék zárta el a menekülés útját. A nagy zajjal és a siker biztos tudatában rohanó kunok elszámították magukat. A királynak ugyanis igen jó lova volt, s ami ennél is fontosabb, égi Segítő is védte. Amikor látta a közelgő veszedelmet, az őt jellemző gyors elhatározással sarkantyúba kapta Szög nevű paripáját, és egy vakmerő szökkenéssel átugratta a szakadékot. Az üldöző sereg megdöbbenve torpant meg a csodálatos ugratás láttán. László lovának patája a kemény kőbe úgy belesüppedt, mintha az viasz lett volna. Még a patkószegek nyoma is világosan látszott. A patkószegek nyomából, vékony sugárban, kristálytiszta víz bugyogott fel.
Az idők folyamán az erózió miatt az a szikla, mely a király lovának patanyomát őrzi, már nem a sziklafalban, hanem a meder közepén található, de mind a mai napig látható benne egy patkónyom. A forrás manapság csak esőzések alkalmával aktív.
A Hármas forrás:
A patak völgyében további négy forrás is ered, melyeknek a Szent László forrás közelsége miatt szintén gyógyerőt kezdtek tulajdonítani az idesereglő zarándokok. Ezek a források a Szűz Mária forrás, a Szent Imre forrás, a Szent István forrás és a Szent Háromság forrás. Az utóbbi három a patak völgyében szinte egymás mellett található gondozott kőfoglalatban, ezt hívják Hármas forrásnak is. A Szűz Mária forrás az előbbiektől kissé távolabb található, a patak medrétől magasabban. Szintén fogalt. Ennél az utóbbi években faszerkezetű szabadtéri oltárt, fahidat, pihenőhelyet és kis tavacskát alakítottak ki. A négy forrás közül Szűz Máriához kötődik több gyógyulás, a Hármas forrásról csak kevés csodát jegyeztek fel.
Rejtekhelyek:
1. Szent László ugratása: a vadregényes szurdokvölgy bejáratánál egy ismertetőtábla található. Ennek utolsó sorában lévő első szó a jelszó első része (8 betű).
N 48° 0,214' E 19° 45,497' 250 m [GCSZEF-1]
2. Hármas forrás: a három forrástól kissé messzebb, egy a patak fölé benyúló kidőlt fa üregében, kövekkel takarva található a láda, a jelszó második részével.
N 48° 0,291' E 19° 45,454' 260 m [GCSZEF-2]
Megközelítés:
Szentkút a 21-es számú főútról közelíthető meg. Parkolni a Bazilikánál érdemes (
N 47° 59,972' E 19° 45,803' 244 m [GCSZEF+parkoló]), nagyobb rendezvények alkalmával csak kissé távolabb lehet megállni. Innen a zöld sávot kell követni, amiből kb. fél kilométer megtétele után jobbra egy leágazás lesz a Szent László ugratásához. Itt lesz a jelszó első részlete.
Innen továbbhaladva a pihenőhelynél kell betérni, át a fahídon, a továbbiakban a ládához a patak medre melletti nagyjából kitaposott ösvényt kell követni, tehát már ne a zöld jelzésen haladj, mert így elkerülöd a forrásokat! A patak medrében lévő ösvény hamarosan érinti a három forrást
N 48° 0,279' E 19° 45,501' 260 m [GCSZEF+Ivóvíz], amitől nem messze ott láda. Nagyobb esőzések alkalmával előfordulhat, hogy a patak vízszintje megemelkedik, de ez nagyon ritka, így többnyire száraz lábbal lehet sétálni a csörgedező Szentkúti-patak medrében (azért van egy kevés víz, erre készülj, de könnyen át lehet lépni az egyik partról a másikra). Az első pontnál a sziklák miatt fokozott óvatosság ajánlott!
Szentkút története:
Az első bizonyított gyógyulás a XIII. században történhetett, amikor a Szűzanya, karján a kis Jézussal, megjelent egy verebélyi néma pásztornak, és azt parancsolta neki, hogy ásson a földbe, és az előtörő vízből igyon. A fiú engedelmeskedett, és visszakapta beszélőképességét. A hely azonban már jóval korábban is híres volt csodás gyógyulásairól. Szentkút neve okmányban "ad fontem Vereb", "verebi forrás" néven 1290-ben bukkant fel először. 1210-ben a zarándokok sokasága miatt templomot építettek Mátraverebély faluban, ahonnan körmenetben vonultak a Szentkút völgyben lévő forráshoz. 1258-ban ennek a templomnak már búcsú kiváltsága volt. Verebi Péter erdélyi alvajda Hunyadi János apja, a terület tulajdonosa, 1370 táján rendezte a környéket. A völgyben utat vágatott, a sziklákat áttörette, a források vizének árkot ásatott.
A zarándokhely az 1400-as évektől a legnagyobb búcsújáróhelyeknek adott búcsúkiváltságokkal rendelkezett. 1700-ban XI. Kelemen pápa kivizsgáltatott néhány Szentkúton történt csodás gyógyulást és azok valódiságát elfogadta. 1705-ben épült fel Szentkúton az első kőkápolna. Almásy János Szentkúton nyert rendkívüli gyógyulásáért hálából, Bellágh Ádám Antal szentkúti remete pap segítségével, 1758-tól 1763-ig felépítette a mai kegytemplomot és mellé egy kolostort. 1970-ben VI. Pál pápa a kegytemplomot "basilica minor" címmel tüntette ki. Szentkút ma Nemzeti Kegyhely.
További információk:
A források története
Szentkút története
A közeli barlanglakásokat bemutató láda
Ládatörténet:
2019. május 20. A láda régóta betegeskedik, időnként a közösség javítja, a ládagazda már nem aktív (vagy nem látszik javítási szándék), a ládaoldalt az admin aktualizálva, ezért a Ládadoki javaslatára adoptálhatóvá teszem. [Admin(Fazék)]
2019. június 21. A láda örökbefogadva. Előző felhasználó: gonit.
2019. július 6. Ládaellenőrzés. A régi dobozt kicseréltem.
2020. február 23. Ládaellenőrzés.
2021. augusztus 21. Ládaellenőrzés, frissítés (2021. augusztus 29.)
2022. június 11. Ládaellenőrzés, pótlás.
