1. pont pótjelszó: az egyik út szélét jelző fehér műanyagkaró alját nézd meg 2. pont pótjelszó: a rejtekhelyet nyújtó fával szemben, egy facsemetét tamogató karó szántóföld felőli oldalán keresd

A ládába TravelBug helyezhető.

A ládába utazó ügynök, vándorbogár, geoérme helyezhető. Ha még nem tudod, hogy ezek micsodák, feltétlenül olvasd el ezt a leírást!

Leírás:

Darnózseli nem bővelkedik látnivalókban, de akad egy-két érdekes hely, érdemes felkeresni és remek kiindulópontként szolgálhat a környékbeli, szigetközi túrákhoz, mivel pontosan a Szigetköz szívében fekszik.

Megközelítés:

Győrtől az 1401-es szigetközi úton 28 km-re, illetve az 1-es úton Kimlénél letérve mintegy 35 km-re, Mosonmagyaróvártól az 1401-es úton 16 km-re fekszik. A pontok közötti ajánlott útvonal dél-északi irányú. A bejárt út mintegy 5 km (egyenesen vissza újabb 3 km), tehát gyalog is megtehető, de az egyes pontok gépkocsival is megközelíthetőek. Ajánlott azonban a kerékpáros megközelítés, annál is inkább, mivel a községen (és a Szigetközön) vezet át a Eurovelo 6-os kerékpárút.
Parkoló: A harmadik pont közelében, a falu északi végénél, a Horgony tanya felé kell letérni.  N 47° 51,306' E 17° 25,113' 123 m [GCDZS+parkoló]. Kerékpárral érkezők nem tudják eltéveszteni a közeli kerékpáros pihenőt a falu elején.

Láda:

1.pont: Útjelző tábla alján
 N 47° 50,442' E 17° 26,524' [GCDZS-1]
2.pont: gesztenyefasor egyik fájában, kb. 180 cm magasan 4x6cm-es henger alakú doboz, második jelszórészlettel
 N 47° 51,497' E 17° 25,957' 120 m [GCDZS-2]
3.pont: Mikota tó és Zsidó temető. Hagyományos, 18x13x6cm-es doboz, többtörzsű fa ölelésében, benne az utolsó jelszórészlettel
 N 47° 51,324' E 17° 24,983' [GCDZS-3]

A falu története:

A község környékén (Parázsszeg) már a vaskorban is volt település, de Darnó és Zseli első írásos említése 1443-ból származik, a hédervári grófi család egyik oklevelében találkozhatunk velük. Géza fejedelem Héder és Wolfger testvéreknek adta szállásbirtokul a Szigetközt, nekik köszönhető a szigetközi települések kialakulása. Darnó és Zseli a XII. században kezdett benépesülni, a XVI-XVII. században az erre portyázó török seregek többször megsarcolták és feldúlták a két falut. A falu 1788-ig a hédervári egyházközség fíliája volt. 1788. szeptemberében kapta meg az első önálló plébánosát. 1857-ben gróf Viczay Héder visszaperelte jobbágyaitól a földet, erdőket és kedvezményeket.
1934. január 1-én Mosondarnó és Zseli egyesüléséből jött létre Darnózseli község. A falu nevezetes szülötte dr. Karácsony Mihály, aki a magyar műszaki oktatás úttörője volt, valamint Érsek Imre, tanító.

1. pont: Francia Kőkíp

Ha autóval jövünk, parkolhatunk a helyi TSZ bejáratánál.  N 47° 50,533' E 17° 26,417' 123 m [GCDZS+parkoló]. Ha itt átmegyünk az úton, akkor a kerékpárúton balra fordulva 200 m-t kell megtennünk az oszlopig.
A francia oszlop ("Kőkíp"): 1809-ben Napóleon újabb támadást indított a Habsburg-ház ellen és kiáltványban kérte a magyar nemességet, hogy álljon mellé. A magyar rendek sérelmeik dacára kitartottak a Habsburgok mellett és Győrött csatát vívtak Napóleon ellen. Darnózseli a hadak vonulásának útjába esett. A falu plébánosa és a francia kapitány között szinte baráti kapcsolat alakulhatott ki. Nem tudjuk, hogy a kapitány azonos-e Georg Rilovit lengyel tiszttel, aki egy kisebb csetepatéban halálos lövést kapott. Felesége az ő emlékére állította ezt az emlékoszlopot.
Az oszlop mögött kanyarodik a Hidegkuti-ér, ami a Zseli erdőtől elválasztja a területet.

2. pont: Gesztenyealagút

A Darnózselit Lipóttal összekötő 1404-es közutat egy az 1930-as években telepített vadgesztenyefasor szegélyezi. Az 1982 óta helyi védettséget élvező, gyönyörű fasor 2 km hosszan, egészen Lipótig nyúlik. Az út egy nyomsávos, kis öblökben kerülik ki egymást az autók. Ha autóval jövünk, parkolhatunk az első öbölben az út jobb szélén.

3. pont: Zsidó temető és a Mikota-tó.
Zsidó temető:  N 47° 51,325' E 17° 25,004' 123 m [GCDZS+zsidó temető]
Zsidó vallásúak az 1800-as évek közepétől éltek Darnózselin, egészen 1944-45-ig, ekkor ugyanis a németek elhurcolták őket. Darnózseli egy kisebb központja volt a környék zsidó lakosságának, hiszen imaházuk és temetőjük is volt a községben. Az imaház a Fő utcán volt, amit 1945 után elbontottak. A temetőt 1883-ban nyitották meg. Az utolsó temetés 1943-ban volt itt. A község fiataljai 1984/85-ben rendbe tették, s azóta is gondozzák. Egy emlékfal került még felállításra a darnózseli és a szigetközi deportálások áldozatainak emlékére, amelyet a munka befejeztével 1985. május hónapban lepleztek le.
Mikota tó:  N 47° 51,335' E 17° 25,073' 123 m [GCDZS+Mikota tó]
A zsidó temető közelében található a rendezett környékű horgásztó. Kellemes park és egy fogadó nyújt kikapcsolódást a közvetlen közelében. Egy rövid, a tóhoz vezető tanösvény mutatja be Szigetköz élővilágát.

Egyéb látnivalók:

Zseli erdő N 47° 50,433' E 17° 26,283' 123 m [GCDZS+Zseli erdő]
Az első pont parkolójával szemben kelhetünk át a Hidegkuti-éren, a földúton haladjunk mintegy 200 m-t, az erdő a földúttól balra fekszik.
Darnózseli térsége a Szigetköz biológiailag értékes területe. A hajdani Duna-ág mára Hidegkúti érré szerényült. Egyik medre (nagy kanyarulat) és a Parázsszeg-dűlő határolja a Zseli erdőt (itt folytak honfoglalás-kori ásatások), mely a szigetközi út mellett bújik meg. A szép ártéri ligeterdő (Zseli-Remes) azért érdekes, mert viszonylag kis területen (6,8 hektár) mind a puhafa (fűz, mézgáséger, korai nyár) mind a keményfa (tölgy, kőris, szil) jellemző fajai megtalálhatók. Védett, mert ez az erdőfolt tipikus ártéri keményfa-ligeterdő. Egész Szigetközben, sőt az egész Kisalföldön kizárólag itt található a természetes előfordulású tatár juhar. Az erdőt, mivel ilyen vegetációtörténeti faj-maradványok vannak benne, valószínűleg több ezer év óta nem mosta el az árvíz.

A katolikus templom N 47° 51,068' E 17° 25,608' 120 m [GCDZS+templom]
A 19. században a falu számára a gyarapodással párhuzamosan egyre sürgetőbbé vált, hogy a település szélén álló kicsi, sokszor megrongált templom helyett új épüljön. Ennek első lépése volt, hogy ezen a helyen (templomnál) 1869-ben kis kápolnát építettek. A kor ekletikus stílusjegyeit viselő kápolna azonban nem jelentett megoldást. 1914 májusában már elkészültek az új templom tervei, de a háború miatt nem kezdődött meg az építkezés. A falu plébánosa, (Fórika) Köllő János a háború után tovább szorgalmazta a templom építését. Magas egyházi és állami pártfogókat és adományozókat szerzett, megnyerte a falu lakosságát, és 1929 nyarán Pavlovics Károly tervei alapján, megindult az építkezés. A kis kápolnát lebontották, és az év végére tető került a templomra. A század első stílusaiban épült. Az egyhajós, egytornyú templom hosszanti homlokzati díszítése karcsúsítja és megnyújtja a templomot. Az oldalhomlokzat is a neogótikát idézi. A világos nagyterű templombelső harmonizál a külsővel. Az orgonát Rieger Ottó pesti cége készíttette, a szentek képeit ábrázoló üvegablakok szintén pesti műhelyben készültek. Az oltár és a stációképek Heckenast János munkái. A padokat Igali János, helybéli asztalos készítette. 1930. július 6-án dr. Serédi Jusztinián bíboros érsek, hercegprímás szentelte fel a templomot.

A temetőkápolna N 47° 51,104' E 17° 25,888' 119 m [GCDZS+temetőkápolna]
Dombhorgason, a Duna-ágak által körülölelt falu legmagasabb része a temető. Itt építette 1440 körül Héderváry Lőrinc az első templomot. Az építtető személye ugyanezt valószínűsítheti, de írásos bizonyíték nincs rá. Azt viszont biztosan tudjuk, hogy a ma látható apszismaradvány templomhajóját Viczai Jánosné Hédervári Katalin építtette. Halálakor (1681) már álltak a falak, de a befejezés fia, Viczai János nevéhez fűződik. 1703-ban szentelték fel a 18 méter hosszú, 8 méter széles, egytornyú egyhajós barokk templomot. A 18. században harangot kapott, és "a főoltáron Szent József képe ékeskedett, egyik oldalon az angyal keltegette, a másik oldalon Szűz Mária volt a kisdeddel". A Duna áradásai ismételten megrongálták, a XIX. században egy tűzvész pedig a teljes tetőszerkezetet és boltozatot elpusztította, ezért felmerült, hogy a két faluhoz képest kicsi és sokat szenvedett templom helyett újat építsenek. Erre csak 1929-ben került sor. Ekkor lebontották az itt álló templom tornyát és hajóját, és csak az apszis maradt meg. 1965-ben, a restaurálás során az apszist felújították, és szemléletes módon jelölték a XVII. századi barokk templom alapfalait.

Források:

Dr. Karácsony István: Darnó és Zseli története
darnozseli.hu
Wikipédia

Ládatörténet
2016.02.17. Új láda és a pontok felújítása, kereshető
2017.05.23. Új láda a 2. ponton Liberty-nek köszönhetően
2021.10.12-én Szilágyiék karbantartották a dobozt.
2023.10.17. fodor8peter gyógyította a ládát
2024.05.05. Adamx89 javította az első két pontot