Röviden
A Cerberus csapat harmadik rejtése egy különleges természeti érdekességet mutat meg, a zsombói láperdőt. Aki idejön, az tehát ne aszfaltozott sétaútra számítson, hanem lápvidékre! Bár ma már ritka az annyira csapadékos idő, hogy a képeken látható mennyiségű víz várja a ládászt, de nyáron így is dús az aljnövényzet és szúnyogból (kullancsból) sincs hiány. A terület a Rózsa Sándor csárda előtti parkolóból gyalogosan közelíthető meg. A 16x11x5 cm-es láda a lápas terület szélén, egy bokor aljában, vékony törzscsonkban van elrejtve. Kérünk jól rejtsd vissza!


Megközelítés
Autóval:
Az M5 autópályáról a balástyai lehajtónál kell letérni, majd Forráskúton keresztül lehet Zsombóra jutni. További lehetőség az M43 Szeged-Észak kijárata. Szeged felől a kiskundorozsmai templom melletti körforgalomtól indul a Zsombó felé a kiskunmajsai (5405-ös) út. Zsombóra érve a közvetlenül az út mellett álló Rózsa Sándor csárda előtt kell megállni és parkolni. Autóval ne menjetek tovább!  N 46° 19,061' E 19° 59,247' [GCZSLE+Parkoló+Csárda]
Autóbusszal:
A Rózsa Sándor csárdánál levő megállóban kell leszállni.
Gyalog (kerékpárral):
Az Alföldi Kéktúra Csongrád megyei szakasza Zsombón is keresztülhalad. A falu közepén álló templomtól indul a kiskundorozsmai templomhoz vezető zöld sáv turistaút, ezen érhető el a Rózsa Sándor csárda. Az út a 2019-es felújítása óta elkerüli a láperdőt. A csárda mellett induló földúton kell elindulni a ládához (itt-ott egy-egy régi jel még felllelhető).

Fontos tudnivalók
Csapadékos időszakban a terület jelentős része víz alá kerül. Tartósan száraz időben viszont csak a lápi növényzet árulkodik arról, hogy nem közönséges erdőről van szó. A rejtek száraz lábbal elvileg bármikor megközelíthető, de ha van gumicsizmátok, akkor érdemes elhozni, mert sokkal nagyobb élmény ha a lápban is közlekedhettek. Nem kell félni, nem fog elnyelni, de azért legyetek óvatosak, mert ha gödörbe léptek könnyen befolyhat a víz csizmába is, a nedves, fellazult tőzeg esetleg kölcsönveheti a cipőtöket, ráadásul pedig könnyű megbotlani egy-egy víz alatti ágban. Aki tehát úgy érzi, hogy a ládakeresés élményét a dús, csalános, szúrós növényzet, a szúnyogok (és kullancsok) elrontják, az novembertől áprilisig keresse ezt a ládát!Ha pedig mégis a nyári keresés mellett dönt, akkor legalább zárt ruhában és szúnyogriasztóval felszerelve jöjjön, illetve ne méltatlankodjon, ha elszakad a ruhája, vagy ha lakmároznak egy jót belőle a szúnyogok! Szintén fontos, hogy 2019-ben több nagy vihar is sújtotta a területet, így az erdő fái közül sok kettétört vagy kidőlt. Ráadásul nem kevés az öreg korhadt fa és faág is, így szeles, viharos időben kerülendő a terület. Az önkormányzat sajnos eleddig (2020. március) nem oldotta meg a problémát, mindössze annyit tett, hogy a területen átvezető sokak által napi rendszerességgel használt földutak elejére kihelyezett egy-egy "belépni tilos és életveszélyes" táblát ...

Mi is az a láperdő?
Az őslápos a csárda mögött található. A hajdan nagykiterjedésű alföldi lápok helyén szántóföldek alakultak ki. Ezért számít ritkaságnak a Zsombó határában fennmaradt zsombéksásos lápterület a maga lápfüzes és pusztai tölgyes maradványaival. Az ősláp növényzete főleg gyékényből, sásfélékből és füvekből áll. A zsombéksás gyökérzete által kialakított halmok (zsombékok) 80-100 cm magasan emelkednek ki a vízzel borított semlyékből. Az ősláp ritkább növényfajai közül a lápi páfrányból ma már csak néhány szál lelhető fel. A kékperjés rét smaragdzöld színétől élesen ütnek el a buglyas szegfű halványlila virágai. A mély fekvésű lápsemlyéket nagyszerű keretbe foglalja a félkörbe rendeződött lápi bokorfüzes. Süppedékes talaján járva bokáig süllyedünk a szivacsos tőzegbe. A magasabb térszintű szakaszon a Duna-Tisza köze hajdani pusztai tölgyeseinek, a gyöngyvirágos tölgyligeteknek kis maradványaival találkozunk. Gyepszintjében tenyészik a sárga virágú gyömbérgyökér, salamon pecsétje, a gyöngyvirág, a borzas ibolya és a kék ibolya. A már kipusztult égeres erdőcsoport kései hírmondója a kutyabenge és a fákra felkúszó vadkomló. A jellemzően vízzel borított területeket az  N 46° 18,991' E 19° 59,174' [GCZSLE+Elagazas] pontról letérő ösvényen érhetitek el az  N 46° 18,953' E 19° 59,243' [GCZSLE+Mocsar] koordináta környékén.

A láda
A 16x11x5 cm-es láda a lápas rész szélén az erdőben vár. Olyan helyen van, ami szinte biztosan elérhető száraz lábbal. Egy bokor aljában, vékony törzscsonkban, talajszinten keresd fakérgekkel álcázva. Kérünk, hogy gondosan rejtsd vissza a ládikát, hogy az egyáltalán ne látszódjon ki, akkor is, ha Te magad nem így találtad meg. Ládáinkat nem zacskózzuk. Ha mégis így találtad, légy szíves távolítsd el a zacskót!

Rózsa Sándor csárda
A településről elsőként hírt adó 1742-ből származó írott forrás a "forrosomboi" csárdát említi, de úgy tudják, hogy pincéjének réti mészkő boltozata még a török időkből való. A hagyomány szerint Rózsa Sándor, a híres betyár gyakran múlatta itt az időt. Mellette 1956-ig állt az a termetes mocsári tölgy amelyikhez "a Sándor" a lovát kötötte. A csárda jelenleg is üzemel, így akár ládakeresés előtt, akár azután betérhettek (nem főznek rosszul).

Zsombó
A település nevét a Rózsa Sándor csárda mögötti terület elnevezéséből eredeztetik. A tulajdonos neve után a vizenyős, zsombéksással benőtt területet "Forro Somboja" néven emlegették. Területén már a bronzkorból találtak emberi településre utaló nyomokat. A legutóbbi ásatásokra 2004 októberében került sor, amikor késő bronzkori, népvándorlás-, és honfoglalás kori leletek is napvilágra kerültek. Beszédesek a terület helynevei. A Bába dűlő határrész például az egykor nagy számban itt élő kunok területeit jelölő ember nagyságú szobrokra utal. A középkorban a terület a Dorosma nemzetségé volt. A török kiűzése után a király a Német Lovagrendnek adta el a jászkun területeket. Orczy István a lovagrend jószágigazgatója 1719-ben a Jászságból telepített családokat az addigra elnéptelenedett puszták keleti szegletébe, a mai Kiskundorozsma területére. A lakosság a kialakult települést övező fekete földeken gabonát termesztett. A településtől nyugatra, így Zsombó mai területén is rideg állattartást folytattak. 1923-ban tanyaközpontként tartották nyilván, miután az első világháború hadi rokkantjai, illetve a háborúban elesettek családjai számára alakítottak itt ki 26 telket. 1949-ben az anyatelepülés, Kiskundorozsma határából szervezték önálló községgé Zsombót.

Forrás és bővebb infók Zsombó honlapján.