Elhelyezés időpontja: 2010.08.08 18:00
Megjelenés időpontja: 2010.08.10 22:20
Utolsó lényeges változás: 2015.07.14 09:46
Utolsó változás: 2020.04.05 15:52
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Szőke-Kiss
Felhasználó: Szoke-Kiss Nehézség / Terep: 1.5 / 1.0
Úthossz a kiindulóponttól: 1000 m
Megtalálások száma: 156 + 1 sikertelen + 2 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.3 megtalálás hetente
A láda 10X8X6 cm-es. Klasszikus rejtés.
Javasolt kiindulópont és parkoló: N 46 21,935 E 21 07,137
Alternatív koordináta (Berián mérése szerint): N46° 21,840 E 21° 07,921 A ládába TravelBug nem helyezhető.
A magyar operajátszás csak egy évtizeddel fiatalabb a magyar színjátszásnál. A XIX. század első évtizedeiben Déryné Széppataki Róza volt operajátszásunk úttörője, majd őt követte Schődel Jánosné Klein Rozália, kinek működése idején tűnt fel az őt is túlszárnyaló énekművészet legkiválóbbja, Hollósy Kornélia, akit kora a magyar csalogány becéző névvel tisztelt meg. Hollósy Kornéliának elévülhetetlen érdemei vannak a magyar opera fejlesztésében és népszerűsítésében. Erkel Ferenc egyik legkedvesebb énekesnője volt, s amilyen megtisztelő volt a művésznő számára nemzeti operánk, a Bánk bán bemutatóján Melinda szerepe, éppúgy az opera országos elismertségében nagy része van a nagyon kedvelt énekművésznőnek, aki részint Pesten, részint vidéki turnéi vagy hangversenyei alkalmából, az operát vagy annak egyes részleteit mindig műsorára tűzte.
Hollósy Kornélia (1827-1890) fiatalon, 19 éves korában kezdte énekesnői pályáját és fiatalon, 35 éves korában vonult vissza, művészete és dicsősége teljében.
A Szent Kornélia Kápolna a Kriptály-halom (kurgán) oldalában található. A halom keleti oldalát korábban erősen megbolygatták. Az 1800-as évek elején családi sírboltot épített rá a tulajdonos Lonovics-Hollósi család, ahová 12 halottat temettek. Ma a Bisztray család tulajdonában van (leszármazottak), akik az 1945-1970 között teljesen lerombolt kápolnát a 90-es években újjáépítették Szent Kornélia kápolna néven.
Gyulay Endre Szeged-Csanád megye püspöke szentelte fel 1997. október 11-én.
A kis kápolna fénypontja a szemet gyönyörködtető falfestmény, amelynek alkotója országunk leghíresebb seccofestője, Patay László.
A halom a LEY vonalak kereszteződési pontján található.
Szokásos ezévi tájérték felmérésünket végeztük Békés-megyében, ezúttal Lökösháza és Dombiratos településeken. Ezt minig kiegészítjük a környező ládák felkeresésével, most ez a kápolna fért bele. Igazi rejtett kincs, nemigazán értem, hogy sehol egy figyelemfelhívó tábla, bár talán jobb is így, mert megmarad egy csendes, nyugalmas helynek.
Megtaláltuk, köszönöm a rejtést!
A Cigányka ér melletti út autóval nem járható, aki kocsival szeretne eljutni a kápolnáig menjen körbe. Kicsit hosszabb de jobb az út. [Geoládák v3.3.2]
Ez egy fantasztikus hely. A környék is gyönyörű, így tavasszal pedig a virágba borult fákkal egyenesen mesébe illő. Ha erre jártok, ezt a ládát ki ne hagyjátok. Hatalmasat sétáltunk a kápolna mögötti részen, láttunk nyuszit, őzeket, fácánokat. Szuper volt, köszönjük a lehetőséhet.
Az autóval járható út végéig elautóztunk, de onnan még 1 km séta lett volna az erősen sáros földúton. Engedtem a családi nyomásnak és ezt kihagytuk, majd valamikor biciklivel erősítve jövök.
Viharsarki csavargás kópé1993, LionDaddy és Pliptai társaságában a csodálatos napsütéses időben.Királyhegyesen kezdtünk, majd Mezőhegyes-Battonya-Elek útvonal volt a legtávolabbi bejárt környék.Visszafelé útba esett Kétegyháza-Kaszaper-Tótkomlós látnivalói, végül már napnyugta után hagytuk abba a ládázást a bogárzói tanyavilágnál.
Szokásos fergeteges hangulat volt egész úton, a hasunk jobban fáj, mint a lábunk a gyaloglás miatt.
A horgásztótól gyalogoltunk be, ennyi fácánt még sosem láttunk. A kis kápolna csodás, de sajnos zárva volt. A láda hamar meglett, köszönöm a rejtést.
Geotúra kectammal, pliptaival és kópé1993-mal a Viharsarokban. A Bp.-Makó-Elek-Makó-Bp. útvonalon jó nagy kört tettünk meg, kora reggeltől késő estig gyűjtögettük a ládákat.