Elhelyezés időpontja: 2010.08.01 12:00
Megjelenés időpontja: 2010.08.11 18:20
Utolsó változás: 2015.05.21 06:59
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: dudikoph
Ládagazda: QuadKan Nehézség / Terep: 2.0 / 2.0
Úthossz a kiindulóponttól: 2000 m
Megtalálások száma: 226 + 2 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.3 megtalálás hetente
WAP:
Dombtetőn, fa tövében, gyökerek között. Kb. 10x18x5cm.
A ládába TravelBug nem helyezhető.
Bevezető
Ez a geoláda az Illancs értékeit és kirándulóhelyeit bemutató sorozat (GCHAHO, GCSZMV, GCBOGI) tagja, mely a Kéleshalmi homokbuckák Természetvédelmi területére invitál Titeket.
Bajától Kiskunhalasig húzódó Illancs vidéke ez, ami a legendák szerint onnan kapta nevét, hogy a messziről idecsábított telepesek egyik éjszakáról a másikra hagyták maguk mögött a terméketlen homokdűnéket. Ezek a buckák a fa, szőlő, bokor, és egyéb telepítéseknek köszönhetően már jórészt eltűntek, és az egész Kiskunság terülén alig néhány helyen látható a táj természetes állapota.
Végül, ha autóval érkeztek, akkor a N 46° 22,533' E 19° 19,664' 141 m [GCKEHO+] pontban tudtok leparkolni, a Természetvédelmi terület táblánál. Innen kis séta a buckák közé, de aki akarja, lehet, hogy ennél jobban is meg tudja közelíteni.
Kéleshalmi homokbuckák
Néhány száz fős lakosú, rendben tartott község Illancs szívében. 1906 előtt a Kisszállási uradalomhoz tartozott, majd Höllönder Lázár szabadkai nagybirtokos nyerte el kártyán, az akkori tulajdonos Boncompagni olasz hercegtől. Ő felparcellázta, és eladta a jobb területeket, majd telepesek érkeztek az ország minden tájáról, akik rövid időn belül elszöktek-visszaköltöztek a terméketlen homokos tájról. Innen ered a környék neve is: Illancs. Jánoshalmához tartozott 1990-ig, azóta önálló település.
Területén évről évre megrendezik a Felső-Bácska Kupa kettes fogathajtó versenyt. Ez időtájt a homokbuckák lovaskocsin is megközelíthetők.
A táj alapképét az egykor erre járt Ős-Duna formálta, majd a szél egyengette, vegül az ember a terület nagyobbik részét megkötötte. A homokbuckákon a növényzet fejlődésének számos fázisa megtalálható és tanulmányozható. Együtt jelenik meg a "borókás bucka" és a "galagonyás bucka". A Duna-Tiszaközi Homokhát északi részén a borókás fehérnyárasok, a déli részén a galagonyás fehérnyárasok alakultak ki. A kéleshalmi homokbuckák azt az átmenetet képviselik, ahol mind a borókás fehérnyárasok, mind galagonyás fehérnyárasok megtalálhatók.
A természetes erdőtípusokon kívül megtalálhatók a múlt század elején kezdett homokfásítások eredményeként létrejött akácosok, nyárasok is. Az Illancs környéki homokbuckákat az elmúlt évtizedekben részben beerdősítették, részben a terepalakulatok megváltoztatásával nagyarányú szőlő és gyümölcstelepítéseket végeztek.
Gazdag a buckák állatvilága is: a területen járva gyakran látható vörös vércse, gyurgyalag, tövisszúró gébics, és a kis énekesek több faja, de a nagyobbak közül is él itt vaddisznó, gímszarvas, őz, róka, aranysakál, nyest, és láttak errefelé farkast is, ez utóbbit utoljára 1995-ben.
A terület 1975 óta védett, mérete 168 hektár.
A láda
Az egyik homokbucka tetején, fa tövében, gyökerek között. Lehet, hogy szúrós lesz, de nekem sikerült karcolás nelkül elrejteni.
Élményekben gazdag kincskeresést kívánok!
...long way round ;) QuadKan
Kéleshalom felől autózgattam a széles, driftelésre csábító földutakon. Az ismertető táblától azért gyalogoltam, így könnyebben ki tudtam térni a quad-osok elől :(.
A célterület érdekes, változatos, sok árvalányhaj és homoki növénytársulások. A dobozt kicsit kitakarítottam és tettem bele üres logbookot.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Az AKT teljesítése közben tettem egy kis kitérőt. Nagyon tetszik a táj. Érdemes felkeresni ezt a helyet. András (Tigris csapat) [Geoládák v4.1.0]
Ma háromszor is találkoztam kéktúrázókkal, ez az Alföldön igazi ritkaság.
Szép a tá, nagyon szeretem a fenyveseket.
A rejtő által feltöltött kép gyorsan beazonosította a ládát. [Geoládák v4.0.3]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! AK 3. nap [Geoládák v4.0.1]
* Kiegészítés itthonról:
Ahogy nézem, a perzselő nyári hőségben nem sokan vállalkoznak a letérésre az AK-ról, hogy megtalálják ezt a ládát és behatoljanak a Keléshalmi homokbuckák közé! Pedig megéri! :D
Rekkenő hőség, millió szöcske, több mint 36 km ezen a napon, benne ez a letérés. Hát..., nem semmi egy táj, az biztos. Errefelé még nem jártam. Ez bizony tényleg homok és ha felmész egy domb tetejére, ha nem vigyázol, akkor már csúszol is lefelé, miközben ha cipőben vagy, akkor telemegy a lábbelid homokkal, ha szandálban, akkor a szúrós növények miatt kapkodod a lábad! Volt szerencsém az utóbbihoz a láda keresése közben, de ettől volt olyan "igazi" a keresés! :D Élmény volt ebben a tájban baktatni! :D Köszönet érte! :)
Rejtés rendben az egyik homokdomb tetején a száraz fák között...
Pont ma van az 50. születésnapom! Ezen jeles alkalomból adtam magamnak 2 nap szabadságot, és eljöttem begyűjteni a környékbéli ládákat.
Szerencsére a talaj megfelelő volt, így viszonylag könnyen haladtam előre a hosszú, homokos úton, bár a jobb forduló után kicsit lazább lett a homok, és kicsit szitált az autó jobbra-balra, de azért simán elértem a parkoló pontot. Tudtam volna tovább is menni, de annyira tetszett a táj, hogy inkább gyalogoltam egyet. Nagyon tetszettek a homokbuckák! Fantasztikus látvány volt a sárga homokon, a zöld boróka bokrok és fehér nyírfák egyvelege. A rejteknél is nagyon jól nézett ki a sok elpusztult fa, és színes bokrok alkotta csendélet.
Egy kisebb kört tettem a homokon! Szeretem az ilyen tájat! Jól éreztem magam távol mindentől. Nagyon klassz terület ez!
Köszönjük az élményt. Részletes beszámoló otthonról. [Geoládák v3.12.10]
Jó kis hely. Igazán látványos területek mellett haladtunk el többnyire autóval, de nagyon lassan, így lehetett nézelődni. A láda helye szuper, a logbook betelt.
Köszönjük a rejtést, nagyon látványos a helyszín! Kunfehértó felől közelítettük meg. A hőség miatt a kék túráról letérve rövidebb eredeti utakat választottunk a mapy.cz alapján. Így is könnyen el lehet jutni a ládához. [Geoládák v3.12.10]
AK közben tértünk mi is ki.az AK tábláinál több helyen is jelzik,hogy még hány km és mennyi idő a homokbuckák távolsága,de ahol le kellene térni a kékről ott semmi jelzés.Kicsit olyan volt,hogy ha már erre járunk keressük meg,nem is vártam többet,nem is adott többet.
Fiammal az AK-t jártuk Kéleshalomtól Kunfehértó felé, s közben tettünk egy kitérőt a ládához. Szebbnek tűnt a ládához vezető út, mint maga a kék. Továbbhaladva a kéken quad-motorost is láttunk. :-) Köszönettel. [Geoládák v3.12.8]
A kunfehértói Tófürdőtől autóval valamennyire közelebb mentünk, és hosszabb gyalogsétával kerestük meg a ládát. A puszta nagyon száraz, alig-alig van virágzó növény, így azért utólag sajnálom a távolabbi indulást.
A hely természetesen ládaérdemes, a rejtés rendben a helyén. Köszönöm szépen.
Megtaláltuk! 🙂
Szeged felé haladva gondoltuk "homokozunk" egy kicsit. Az ajánlott parkolóig autóztunk, majd sétáltunk be a homokon a ládáig. Nem könnyű ezen a terepen járkálni a nem is túl meleg időben.
Köszönjük a lehetőséget! [Geoládák v3.11.3]
Az alföldi kékről letérve kerestük e ládát. Érdenes volt úttalan utakon bolyongani. Ez a rész feldobta az alföldi túra egyhangúságát, volt benne egy-két kisebb domb. Köszi, hogy megmutattad.
A faluba bevezető aszfalt út kanyarjától egyenesen mentünk, helyenként elég mély homokban, nem szabad megállni, az a lényeg. Majdnem az ajánlott parkolóig mentünk, az út melleti füves sávon álltam meg, ahonnan könnyű elindulni.
A homok halmok tényleg elég érdekes képződmények.
Kiskunsági homokbuckás ládák felkeresése volt a mai cél, amik nehezen megközelíthetőek, mégis érdekes helyek. A Hajósi homokpuszta után újabb homokbuckás, homokos földúton közelítettünk a Kéleshalmi homokbuckákhoz, láthattuk a galagonya és a borókás buckákat. Útközben változatos volt a növényzet, fenyőerdők és görbén elhajló fehér nyárfa erdő mellett haladtunk. A homokbuckákon sok védett, fehér Kései szegfűt (Dianthus serotinus) láttunk. Élmény volt ezt a szép természetvédelmi tájat látni, köszönet a rejtésért.
Indulunk tovább a poros úton a Kalocsai Sárköz felé.
Remek tájékozódási feladat a megközelítés ... karantén idején felüdülés .... Kicsit lehettem volna bátrabb az autós megközelítéssel, de ennyi gyalogtrapp kellett a nap végére. :)
Alföldi kék közben kis kitérővel.
Kéleshalomról indultunk kerékpárral, s eddig nagyrészt jól tekerhetőek az utak, itt-ott volt csak mélyebb homok.
A csend és nyugalom vidéke ez, s lám, a kopár homokbuckák között mennyi élet van! A láda közelében uzsonnáztunk és hallgattuk a természet hangjait.
Innen Kunfehértóig már jobban meggyűlt a bajunk a homokkal.
Köszi
TFTC!
Baja környékén kóboroltam az alföldi pusztában.
Kunfehértó felől hosszan a homokos, száraz földutakon néhány száz méterre a ládáig négy-keréken - de így csak bevállalósaknak:)
Igazán különleges hely, ilyen tájat a pirtói homokbuckáknál láttam.
Az erdő egy részén giga-méretű fakitermelés zajlik napelemmel a közepén - de az minek ide vajon?!
Hihetetlen táj, minden felé csak futóhomok. Láttunk vadakat a kirándulás során. Mi Kunfehértó felől mentünk, jó kis kirándulás volt.
Megtaláltuk a legmagasabb dombot elsőre. Néhány éve tűz pusztított ezen a vidéken, ennek nyomai még most is láthatóak.
Sajnos erősen lemerülőben volt a technikai segítségem, így csak pillanatnyi pozíció és iránymutatásokkal próbáltam navigálni. Ennek viszont jó sok szúrás lett a vége, de végül azért meglett.
Jó tanácsként, bicajjal a homokban ne nagyon erőlködjön senki, úgyis a homok győz, de gyalog megoldható a feladat.
Szép volt és köszönöm.
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.5.1w] [wapon beküldött szöveg]
Amíg lehetett autóztunk, (izgatottan néztük a benzin-mutatót, hogy visszajutunk-e) az útközben szembe jövő őzek és nyulak ránk csodálkoztak - bizonyára nem láttak még arra embert. Itt is sokat időztünk a kereséssel, mire megtaláltuk a rejtekhelyet.
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.5.1w] [wapon beküldött szöveg]
A sok boróka nagyon tetszett a homokbuckán. A ládát elég jól megközelítettük kocsival, köszönhetően az esőnek és a hónak . Jól megkeményedett a homok és remekül lehetett kocsizni. Tavasszal volt egy homokos láda, ahol fennakadtunk és egy helybeli mondta, hogy a homokon az egyedüli jó taktika a gyorsaság. Aki lassúzik és óvatoskodik, az beleássa magát a homokba. GCKKH következett.
Az előző logok alapján tartottam ettől a ládától, de nem kellett volna. Kéleshalom felől mentem és a leírás alapján (néhol 70-el döngetve) simán bejutottam a parkolóig. Tetszettek a homokbuckák, mindenhol csönd és nagy nyugalom. Szeretem az ilyen világvége helyeket. A parkolótól visszafelé a K nyomvonalát követtem, ez az út még jobb volt, mint az előző.
A hétvégén körútra indultunk, hogy a környékbeli ládákat összeszedjük. A ládáig nem jutottunk, viszont hasonlóan az előttem logolókhoz, mi is elakadtunk a homokban. Kunfehértó-Kéleshalom útvonalon próbáltuk megközelíteni a ládát, de az út annyira homokos, hogy a kocsi teljesen felfeküdt és se előre, se hátra. Két km gyalogtúra után szerencsére találkoztunk egy traktorossal, aki végül segített és kihúzta az autót.
Csak azért írtam le mindezt, hogy ha valaki ezt a ládát nézte ki magának, tartsa szem előtt, hogy személyautóval ez az út szinte teljesen járhatatlan.
Fogtam! - volna, de sajnos a célhoz közeli homokbuckán, a mély homokban elkapart a Pözsi és leült az eleje. Próbáltuk zalajáróval és Bubukával kiásni, de sajnos nem sikerült. Így zalajáró segítségért ment a közeli erdőművelőkhöz, akik egy kisbusszal lehúztak bennünket a buckáról. Fényképeket sajna nem készítettem, mással voltam elfoglalva:(. De itt a track egy részlete. Kérlek fogadd el a jelszó nélküli megtalálást!
153 kilométer tekerés a Soltvadkert - Hajós - Jánoshalma - Kiskunhalas - Soltvadkert útvonalon a májusi Balaton- kerülésre történő felkészülés jegyében.
Ez kemény volt kerékpárral. Műút Kéleshalomig van, onnan oda-vissza összesen tíz kilométer homokos földúttal kell megküzden, de végig sikerült nyeregben maradni. A vidék nagyon hangulatos, de körülnézni igazából csak a láda környékén tudtam.
Bicajjal Kunfehértó felől. Egy darabig használható volt a kétkerekű, aztán már tolni is gonddá vált, ahogy egyre süppedt a kerék a vékonyka homokkéreg alá. A nehézkes megközelítésért persze kárpótolt a tájék látványa, a szinte lehetetlen, változatos formagazdagság, újabb és újabb növénytársulások megjelenése. Az ismertető tábla jól érhetően magyarázza az inváziós fajok elleni harcot. Reméltem, hogy innen már javul az út minősége, de továbbra is csak tolt üzemben haladhattam a kéleshalmi aszfaltig.
Alföldi Kéktúrán kerékpárra, nagyszerű élmény volt! Annyira szép lehet tavasszal! Az a helyzet, hogy az ember lánya nem túl gyakran kerékpározik homokpusztán eső után! Növényritkaságokat láttunk. kései szegfű, nyeles pöfeteg, ezüstös hölgymál, sziki sóvirág.
Vakond87 kessertárs útvonalán gyalogoltam én is,azzal az
apró különbséggel hogy most 40 celsius fok meleg volt.
Szerencsére gyakran fújt élénk szellő.A láda jó messze van
mindentől,talán közelebb telepitve az úthoz,ugyanilyen jól
betöltené szerepét. A füzetben előttem logolóknak pedig javaslom,
hogy keressenek fel egy szakorvost.Állitólag véletlenül
találták meg a dobozt?!Ki jár itt a világvégén csak úgy passzióból
nyár közepén??
A mai nap az Alföldi Kéktúra Hajósi pincék - Kunfehértó szakaszát jártam be gyalog. Vonattal érkeztem Jánoshalmára majd a műmalom ládájának felkeresése után átbuszoztam a hajósi pincékhez, ahonnan indult a mai túra. Az útba eső ládákat megkerestem, és szerencsémre gyönyörű tavaszi idő is volt. Köszönöm a rejtést!
A Pici Paci Portán töltöttük a hétvégét, a fiúk íjjal vadásztak. Reggel míg kint voltak elindultam, de hiába töltöttem le a friss turistautakat, egyáltalán nem volt a környéken berajzolt. Topoguide után mentem, de az az út amire számítottam nem volt fent. Így kerülővel mentem egészen addig amíg úgy döntöttem visszafordulok, mert közben visszaértek a fiúk és hívtak reggelizni.
Este újra kimentek, én gondoltam, hogy várok egy kicsit, hogy a nagy hőség lemenjen, utána elsétálok a ládához. Persze elaludtam, kollégám telefonhívására ébredtem negyed 8-kor. Elindultam és végig paráztam a 7,6 km-es utat, mert a múltkori "vaddisznórandi" után tartottam tőlük, ráadásul pont sötétedéskor kelnek ők is útra. Helyenként futottam is a süppedős fehér homokban kismama létemre és hangosan kiabáltam, hogy elriasszam őket. Kétszer is hallottam, hogy a bokorban nagytestű vad sétálgat. Végül láttam egy őzet, két nyulat és két fácánt. Sötétben értem vissza.
Statisztika:
Táv 7,6 km, átlagsebesség 5,5 km/óra, mozgásidő 1:23 óra, állásidő 10:12 perc
A táj nekem sok újat nem mutat, mert én is hasonló környezet közelében élek. Később aztán a Porta személyzete mesélt a pár éve történt óriási tűzről aminek a nyomait még mindig látni. Szerencsével határos módon őket pont elkerülte.
Kiskunhalasról gyalog Kunfehértón át érkeztem az ősborókásba. Logolás és fotózgatás után begyalogoltam Kéleshalomra, majd egy kis sörözést követően átballagtam Jánoshalmára, ahonnan vonattal jöttem vissza Halasra.
Ma reggel nehezen tudtam kikelni az ágyamból... :)))
Nem is gondoltam, hogy ilyen szép helyek vannak itt a közelemben, ezért külön köszönöm ezt a rejtést.
Ja? És ez az 50. ládatalálatom!!! :D
Szilveszteri ládázásunk egyik legjobb, jól karbantartott ládája. A süppedős homokban nyáron esélytelen ide eljönni autóval, így a mostani időt választottuk. A ládát a kék jelzés útvonalán közelítettük meg, nem mentünk be Kéleshalomra, hanem a műútról egyenesen mentünk tovább, majd a rejtő által javasolt útra fordultunk jobbra. Az ajánlott parkolóban álltunk meg, ahonnan gyalog mentünk tovább. Tavasszal voltam ezen a környéken, de akkor nem volt lehetőség ide eljönni. Nagyon érdekes a táj, tettszett. Köszi, hogy megmutattad.
Nagyon jó és kedvcsináló leírás, jó rejtés! Kicsit tényleg szúrós, de megérte! Ficacicának, mint "elsőládás lánynak" is nagyon tetszett. :) A megtalálás örömére kisebb túrát is tettünk a környéken... hah, majdnem Kunfehértóig! :)))
Gratulálunk!
Zsuzsi születésnapi autós-gyalogos ládázgatás a megyében. Bátyám is csatlakozott a kompániához, így hármasban látogattuk meg a helyszíneket és keresgéltük a dobozokat! Fantasztikus időjárás és nagyon szép látnivalók jellemezték az egész kirándulást, panaszra ok nem lehet. Van még értékes látnivaló a megyében, ez a lett a végkövetkeztetésünk.
Hajóst éppen elhagyva, Kéleshalomból a megadott segédpontokat követve (Köszi, ez 5-ös!) egy tanyához közel parkoltunk, nem mentünk el a term. véd. tábláig, mert szerettünk volna kicsit sétálni ezen a csodálatos területen. Tényleg nagyon hasonlít a Kiskunság más területein (pl. a fölöpszállási) homokbuckás területre. Fantasztikusan változatos a táj, nem is értem azokat, akik azt mondják, hogy az Alföld unalmas! A rejtés is ok, helyszínválasztás príma.
Újévi ládázás negyedik ládája. Ide se jöttem volna, ha nincs ez a láda. Én is homokon nőttem fel, de azért komoly. Érdekes, hogy a hajósi pusztán az akác, itt meg a fenyő dominál. A boróka meg télen is szúr. Erre is rengeteg az állatnyom, bár egyet sem láttam. A rejtés és a láda állapota kiváló. Egydül a jelszót nem írtam fel!
Köszönet a rejtőnek.
Ez a találat volt a nap fénypontja számunkra. Kunfehértóról jöttünk át, megélve a Dakar talán minden élményét. Út közben pedig bőven volt részünk a láda jelszavában!
Köszönjük!
Kerékpáros megközelítés - a homok még mindig nagy ellenség. :S Mivel a kunfehértói ládát is megcéloztam, ezért kb 7 km-en keresztül tolnom kellett. :) Ettől függetlenül nagyon tetszett a táj. Köszönöm a rejtést.
Bács-Kiskun megyei kirándulás végre újra a lányokkal! Közös találat Carminnal. Árvalányhajas mezőkön, borókás vidéken, dombok között. Nagyon szép! Köszi!
Izgalmas volt, egy helyi ismerőst kellett megkérnünk, hogy segítsen nekünk a lovaival, mert autóval 2km-nél jobban nem lehet megközelíteni a ládát, mert a homokos utak egy része jelenleg nem járható, mert egy árokásógép feltúrta őket. (Ideiglenesen). Köszönjük a rejtést.
Jó hely, szép környék, sokszor voltam már erre, de akkor még nem tudtam a ládákról :)
FONTOS! Jelenelg megközelíteni elég nehéz, mert az utakat feltúrták a fa szállító teherautók, egy hétköznapi autó elakad a homokban!!!
Érdemes 1-1.5 km-el arrébb parkolni és átmenni az erdőn, a tájért is megéri.Mi lovaskocsival mentünk, a lovaknak nem volt gond a terep :)
Bár egy szakaszon homokátfúvásos volt az út, simán betudtunk menni kocsival. Amíg én a ládát kerestem és gyönyörködtem a környéken nyíló vadvirágokban, a feleségem magához vette a nordik walking botjait és visszasétált a főútig.
Nagyon jó a környezet.
Külön köszönet, hogy nem a szélén van a láda, mert így beljebb kell mennie annak is, aki egyébként sietne.
Kár lett volna kihagyni.
Bátran állíthatom, hogy az eddigi legszebb alföldi találatom.
Az odavezető út azonban izgalmas. Ha a lakott résztől ilyen messze elakadsz a homokban, akkor külön emlékezetes hellyé válhat.
Köszönet a rejtésért.
Tavaszias januári napon, Szegedről autóztunk el ide Topolyával. Nagyon meglepődtünk, hogy ilyen gyönyörű helyre találtunk! Vannak olyan területei, amik igazán vetekszenek Bugac legszebb részeivel is - viszont itt jobb, mert nincsenek turisták meg tiltó táblák. El is határoztuk, hogy máskor is elkirándulunk ide. Köszönet a rejtőnek, ez a hely igazi kincs!
Egy apró kirándulás a lakóhelyünkhöz közeli homokbuckák közé, kihasználva a novemberi csodálatos tavaszt! A leírás alapján egyszerűen megközelíthető, az utak jól járhatók személyautóval is, és a dombok közötti séta kellemes, jól esett.
Köszönjük a rejtést.
Az akasztott madárral mi is találkoztunk. Aki nálam okosabb írja már légy szíves, mi ennek az értelme???
19izsi73-al közös találat. A kéken ahogy haladtunk a láda felé egy kerítésen sajnos dróttal felakasztott szajkókba botlottunk. Érdekes volt átmenni a leégett területen. A láda közelében mesés volt a borókás. Visszaúton a kocsink előtt szaladt át néhány hatalmas szarvas.
Megtaláltuk! Ez a láda nekünk már megjelenésekor "mumus" kategóriába került, mivel a nagyon ígéretes helyszín környezete sok kilométernyi kiszámíthatatlan minőségű földúton autózással, vagy több órányi kutyagolással közelíthető meg. Mi megkockáztattuk a Rejtő által ajánlott útvonalon autóval végigmenni. A jobb fordulóig viszonylag széles homokút van, teljesen jól járható alacsony építésű autóval is. A jobb fordulótól már csak 1 autónyi hely van és elég magas a fű az út közepén, de azért azt is teljesíteni lehet, bár nem biztos, hogy minden időszakban. A végpontnál, ahonnan autóval elvileg nem lehet továbbmenni, 1 autó pont elfér és meg is tud fordulni, bár elég szűk a hely. A környezet, amit a láda megmutatni hivatott, nagyon tetszett, szeretjük az ilyen hangulatú tájakat. A rejtés is jó helyre került, jó benyomásunk volt összességében az egészről. Köszönjük a rejtést!
Kedves Balázs!
Nagyon jól láttad, a 3 kessert és engem a gps-el:) Nem sok hiányzott. Az mondjuk, hozzá tartozik a történethez, hogy nem a helyezésre mentünk, az előző ládánál jöttünk rá, hogy ennyire új doboz lesz a következő:)
Egyébként a láda fantasztikus helyen van, köszönöm, hogy megkereshettem. Nekem mindig nagyon tetszenek ezek a homokbuckák...
Először dobogós helyezés! Bár éppen, hogy le nem csúsztam, mert visszafelé (kb a földút felénél) találkoztam egy szürke autóval, amiben 3 személy (kesser?) ült és mintha GPS-t tartott volna a kezében a navigátor :)
Már a megjelenés másnapján majdnem elindultam, csak sok volt a meló, így maradt a hétvége. Hajós felől jöttem, ahol a GPS meg is viccelt rögtön, ugyanis Császártöltés felé akart vinni. Én csak azért is elfordultam Jánoshalma felé, mert emlékeztem Kéleshalom leágazóra. Volt is, csak a GPS térképén nem, pedig betonos a bekötőút. A földutak jól járhatóak voltak, bár a legvége már kicsit rosszabb volt (a jobbra fordulás utáni rész). A jelzett táblánál leparkoltam, majd toronyirányt indultam a láda keresésére. Nagyon szép a táj, a láda pedig tényleg szúrós helyen van. Köszönöm a rejtést.
Szeretjük az ilyen buckás tájat, örülünk, hogy ide is került láda. A rejtő által megjelölt utat kövessétek, mert a kék jelzésűt feltárcsázták,így eső után is éppen hogy sikerült átkelni rajta . Az ajánlott út mentén a juhász quaddal terelgette a nyájat!
Hurrá ez az első ELSŐM! A kék jelzésen indultam motorral, de hamar elakadtam a mély homokban, így aztán inkább gyalogoltam. Oda vissza kb 9km, de nem bántam, nem is annyira a buckák érintettek meg, hanem inkább a puszta. Élmény volt, a jelszó végigkisért:)!