A garancsi tótol nem messze kell lefordulni a műútról Tinnye és Piliscsaba között. A GPS jelezni fogja a földutat a láda felé, ott ahol a legkesebb a távolság a ládáig, és merőlegest mutat az irányába. Nemsokára egy sorompoval fgtok találkozni. Innen csak gyalog vagy kerékpárral lehet továbbmenni.
Már nincs messze a doboz, kb. 930m . A terep nehézségét az utolsó 180m adja, ugyanis itt viszonylag nagy a szintkülönbség. De megéri felkeresni a helyet már csak a láda miatt is.:) Egy világoszöld konyhai cuccot keressetek, normál méretű.
Mindenképpen sétáljatok végig a hegygerincen is, oda tettem volna a ládát, de a tűzrakóhely miatt itt talán kevésbé találják meg. Tüzet ti itt ne rakjatok, természetvédelmi terület!! A gerincen a néhol előtünő panoráma csodálatos.
Egy elég érdekes fa tövébe rejtettem, avarral letakarva. A fa 1 gyökérből a föld felett 2 fele ágazik.
Sok sikert:
B.Ka
Két féle megközelítési mód leírása Mikicache ajánlásával:
Több kiindulópont közül is választhatunk. Létezik egy a piliscsabai kaszárnyát és a tinnyei temetőt összekötő, (morbid egy összekötő, mi:-))) jó minőségű, de valószínűleg sorompóval lezárt útról megközelíteni a "nagy mászás" kiindulópontját. De ezt az utat csak a helybéliek elbeszéléséből ismerjük, viszont a bringások igazán feltárhatnák a valóságot. Amit viszont mi jártunk be: A Tinnyét és Piliscsabát összekötő útról az N47 37.208 E18 47.661 pontban kell letérni a földútra, melyen egészen addig kell haladni, míg átbújunk a leírásban is megemlített sorompó alatt, majd elérjük a piliscsabai kaszárnyát és a tinnyei temetőt összekötő utat. Ezen a murvás úton haladva, megkeressük az N47 36.344 E18 48.193 pontot, ahonnan egy szinte alig látható ösvény indul, neki a gerinc lábának. Ezen a gerinclábon felkapaszkodva, az első kb. 150-200 métert tényleg rendesen megkapaszkodva elérjük a gerincláb azon szakaszát, amin már kényelmesen fel tudunk jutni a gerincre. A gerinc teljes hosszában egyszerűen csodálatos, meseszerű. Érdemes egészen végigmenni rajta! A ládát megtalálni meg már tényleg élvezet:-)
Ládatörténet
2025. 2. 1. - A láda gazdája évek óta nem lépett be az oldalra, nem aktív, ezért adoptálhatóvá teszem. Bár a láda kereshető, de a ládaoldal megérdemelne egy alapos felújítást, friss fotók (akár a logokból kölcsön véve), letölthető segédpontok, stb. [Admin(Fazék)]
Állapot: kereshető
2 játékos jelölte kedvenc ládájának
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
+
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
-
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget.
[g:hu+ 2.10.16]
Perbál szélén parkoltam, ahol a sárga turistaút megy. Ezen indulva remekül és elég egyszerűen el lehet jutni a célpontig. A vidék is csodás volt, mindenütt a tavasz virágai. Az utolsó emelkedő valóban elég mászós, de nem hosszú. A rejtés is remek, kevésbé kellett bemászni a bozótba, mint ahogy elsőre tűnt.
Megtaláltam HRezi, HZsombor és HZoltan társaságában, köszönöm a rejtést!
A Piliscsabai Természetjár Egyesület sulikupa sorozatának 5. túrája alkalmával kerestük fel a helyet. A ládaoldalon lévő képek már köszönőviszonyban sincsenek a valósággal :( A fenyőket kiírtották, a csúcson erős erózió érezhető. Kilátás cserébe van. Illetve egy korai várhely is, no meg egy várkód a Várak a Pilisben mozgalomból. Réges régen itt volt Aynard vára.
Abban a szerencsés helyzetben voltunk, hogy a túrán velünk tartott egy történész, aki beszélt a várról, és Szádeczky-Kardoss Géza, aki a Várak a Pilisben mozgalmat kitalálta és üzemelteti. Sőt, szemtanúi lehettünk, ahogy a várkódot felfesti a csúcskőre.
Majdnem MEGPUSZTULTUNK, BRUTÁLIS volt ez így másodjára megjárva, egy alapfokú migránsképzőt is elvégeztünk az ideúton (4-5 kerítésmászás), majdnem megkergettek a muflonok(?), borzalom volt ez az egész. Irány a János-hegy.
---helyszíni log---
Röviden azért megírom, mi volt. Nekem már rég megvan a láda, még 2019-ben szedtük össze Zsambítóval, életünk első szervezett/közös GC túráján. Most apukámmal és PCsabával tértünk vissza, mert apukámnak kellett ez a láda és ezzel vagy 3-4 km-vel lerövidítjük a Fehér-úti kilátásos túránkat (majd, ha egyszer végigjárjuk). Egyszer már nem jutottunk be ezért a ládáért, nyilván a legrövidebb utat szerettük volna megtalálni. Most a Kutya-hegyről indultunk, felhajtottunk a napelempark-lérak-betonhulladék lerakóhoz, ott hagytuk az autót és onnan jött a kínszenvedés. Bementünk a betonhulladékos kerítésen, szerencsére ki volt szakítva/letaposva, aztán végigszenvedtük magunkat a cserjésen, aminek a túloldalán nyilván megint kerítés volt. Valaki más is átjutott már, kifele le volt taposva, úgyhogy lefogtuk és átmásztunk rajta mindhárman. Utána caplattunk át a szántóföldön, aminek a végén megint kerítés volt. Azon azt hiszem volt egy nagyobb lyuk, azon másztunk be. Ott jó sokáig bolyongtunk, közben óriási mozgolódásokat, dübörgéseket hallottunk, ami elég félelmetes volt, valószínűleg vaddisznók vagy muflonok voltak, de akkor is. Sokan voltak, az biztos. Később aztán ennek a második kerítésnek is beleakadtunk a másik oldalába, úgyhogy akkor ott is átmásztunk. Az rendesen megvolt, vagy 2 méter magas is, úgyhogy az komoly mászás volt. Utána kaptathattunk fel a hegyre, az se volt egy könnyű menet, szuszogtunk nagyon, de fent volt szép kilátás. Kicsit olyan volt, mintha valami nagy amerikai vadon közepén lennénk. Zseniális hely amúgy. A láda hamar meglett, csak utána sajnos vissza is kellett jutni és sajnos fentről azt is láttuk, hogy hova. Visszafele az odafele utolsó kerítésen egy létra segítségével jutottunk át, majd egy jelöletlen ösvényen végig, annak végén meg megint kerítésmászás. A betonhulladék tárolónál megint mászás, majd az autónál csak átléptük a szétszakított kerítést. Kegyetlen volt. Fárasztóbb, mint utána az egész jános-hegyi mászkálásunk.
