Elhelyezés időpontja: 2010.10.04 18:00
Megjelenés időpontja: 2010.10.04 19:59
Utolsó lényeges változás: 2020.11.06 13:51
Rejtés típusa: Multi geoláda (1H+3V)
Elrejtők: Jujuék +36302758511
Ládagazda: Juju Nehézség / Terep: 3.0 / 3.5
Úthossz a kiindulóponttól: 13700 m
Megtalálások száma: 96 + 6 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.1 megtalálás hetente
A COVID-19 koronavírus járványhelyzet miatt jelszó nélküli logot is elfogadok megtalálásként. A lényeg, hogy nem kell a ládákhoz hozzányúlnod a jelszóért, elég csak fotókat készíteni a multi pontjainál, úgy, hogy látható legyen hogy hol készült a kép, legjobb ha te is rajta vagy. Ne feledj az összes ponton fotózni!
Wap
A láda célja az Alsó-hegy, a Zsombolyos tanösvény bemutatása. Pontjait is ennek megfelelően alakítottam ki, hogy felkeresésükkor végig "kelljen" járjuk a tanösvényt.
Jelszó: a pontokon sorrendben összeszedett jelszórészletek egybeírva.
Figyelem! Az Alsó-hegy zsombolyainak bejárása csak kötéltechnikában jártas barlangkutatóknak a nemzeti park engedélyével lehetséges! A láda felkereséséhez nem szükséges, és nem is szabad a zsombolyokba, barlangokba leszállni. Az Alsó-hegy területén a kijelölt turistautaktól eltávolodni tilos. A tanösvényen végig fehér körben piros T jelzés van felfestve, figyelj, mert a Pályi-kút és a Márványbánya közt az utat benőtte majdnem teljesen a növényzet! Wap vége
A geoláda a www.geocaching.com-on nincs bejelentve, kérlek, ne tegyél bele travel bugot. Az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 14826-6/2010. ügyiratszámú határozatában a geoláda elhelyezését, illetve a felkeresés mértékéig a védett, fokozottan védett területen tartózkodást engedélyezte.
Megközelítés
A tanösvény kezdőpontja Bódvaszilas község központjában N 48° 32,161' E 20° 43,938' 153 m [GCZST+1. Ismertető tábla] található, ez egyben a végpont is. Bódvaszilas község Miskolcról vonattal vagy autóbusszal, Kazincbarcikától busszal közelíthető meg, közúton gépjárművel a Sajószentpétert Tornanádaskával összekötő 27. számú főúton haladva érhető el. Ha autóval érkezel, mindenképp javasolt a N 48° 32,271' E 20° 44,139' 152 m [GCZST+Rendőrség] udvarán parkolni (megengedik, mi is ott szoktunk, annyi kérés, hogy szóljatok a rendőröknek, megmondják, hogy pontosan hová szabad állni), itt a gépkocsi biztonságban tudható. A tanösvény mintegy 13,7 km hosszú, 531 m összes szintemelkedéssel, bejárása túratempótól függően 4-7 órát vesz igénybe. A kevésbé járt utak miatt érdemes a láda felkeresésekor a térképes GPS készülékek térképét frissíteni, a nem térképesekbe pedig a tanösvényt track-ként betölteni indulás előtt.
A zsombolyos tanösvény
A fentebb említett kezdőponttól (1. állomás, tájékoztató tábla) indulva a tanösvényen végig fehér körben piros "T" jelzés van felfestve, ezt kell kövessük. Az első utcasarkon bekanyarodva az Akácos út 5. sz. alatt lehet a tanösvény füzetet megvásárolni 300 Ft-ért N 48° 32,263' E 20° 43,939' 171 m [GCZST+Füzet kapható]. A füzet elérhető itt illetve itt , ezt érdemes kinyomtatva, vagy lementve elvinni magunkkal. A füzetben minden információ megtalálható, mely jelentősen meghaladja ennek az oldalnak a kereteit, ezért itt csak egy-két szó az állomásokról: 2. állomás: N 48° 32,738' E 20° 43,412' 239 m [GCZST+2. Kavacsos] felső-permben keletkezett vörös (valójában inkább lilás) homokkő előfordulás. Szép kilátás a Bódva völgyére. 3. állomás: N 48° 33,171' E 20° 43,171' 341 m [GCZST+3. Macskatemplom] hatalmas méretű mészkőszikla a Pályi-völgy oldalában. A kősziklától néhány lépésnyire, az út jobb oldalán kövekkel körberakott, elapadt forrás található: a Pályi-kút. Amikor a lucos helyén az 1950-es években legelő volt, a Pályi-kút még felszínre hozta a vizét, amivel a forrás mellé fekte-tett favályúból a marhákat itatták. Nagy esőzések után lehet még benne víz. Innen kezdve figyelj, mert a Pályi-kút és a Márványbánya közt az utat benőtte majdnem teljesen a növényzet! 4. állomás: N 48° 33,159' E 20° 42,908' 388 m [GCZST+4. Márványbánya] Kemény mészköveket bányásztak itt kézi fejtési eszközökkel (ék, véső, kalapács stb.) díszítőkőként, "márványként" hasznosítva, valamikor az 1800-as évek végén. 5. állomás: N 48° 33,364' E 20° 43,359' 462 m [GCZST+5. Bak Antal töbre] Itt a karsztfelszínek talán legjellegzetesebb képződménye, a töbör mélyül előttünk. A töbör felső harmadában nyílik a Tektonik-, és a Moszkítós-zsomboly. 6. állomás: N 48° 33,724' E 20° 43,439' 539 m [GCZST+6. Jóbarát-zsomboly] Az egész Alsó-hegy zsombolyokban leggazdagabb vidéke ez: a fél négyzetkilométernyi fennsíkrészletre mintegy 21 zsomboly jut. Az út jobb oldalán két töbör rejti a Jóbarát- (29 m mély), és az Útmenti-zsombolyt (7 m mély). 7. állomás: N 48° 33,996' E 20° 43,571' 553 m [GCZST+7. Vecsembükki-zsomboly] Magyarország második, az Alsó-hegy legmélyebb barlangja. A mindössze 34x21 m alapterületet lefedő, fokozottan védett zsomboly 236 m mély, 900 m összhosszúságú. A wettersteini mészkőben kialakult, párhuzamosan elhelyezkedő aknák sorozatából álló zsomboly falait cseppkőlefolyások, -bekérgeződések és borsókőfoltok díszítik. A korláton átmászni tilos és életveszélyes! 8. állomás: N 48° 33,573' E 20° 42,856' 513 m [GCZST+8. Bükkmatuzsálem] E hatalmas öreg bükk kora megközelítheti a 200 évet. 9. állomás: N 48° 33,679' E 20° 42,589' 507 m [GCZST+9. Nászút-barlang] Járata 10 m mélység után megtörik, visszafordul és még kb. 20 m-t halad lefelé - mintegy 45 fokos szögben - omladékos végpontjáig. Kialakulását tekintve "kilóg a sorból", nem zsomboly. 10. állomás: N 48° 33,789' E 20° 42,299' 505 m [GCZST+10. Szabópallag] régóta fátlan, fennsíki száraz gyep. A bekerített rész ún. "vadföld" volt, amit takarmánynövények termesztésére használtak az 1960-as évektől néhány évtizedig. Részben ezeknek a "vadföldeknek" a termése adta a vadetetők téli szálastakarmányát. 11. állomás: N 48° 33,800' E 20° 42,137' 497 m [GCZST+11. Vadászház] Az egykor híres szilasi vadászat egyik legismertebb állomása az 1950-es évek végén épült. Akkoriban rendszeresen érkeztek a külföldi vadászvendégek a szarvasbőgések idején, illetve a téli vaddisznóhajtásokra. 12. állomás: N 48° 33,164' E 20° 42,391' 432 m [GCZST+12. Meteor-barlang] 1961 tavaszán Dénes György vezetésével feltárt víznyelőbarlang. Magában rejti a hazánk egyik leghatalmasabb föld alatti termét, a Titánok-csarnokát. A nemzeti park overallos vezetett túráival látogatható. 13. állomás: N 48° 33,010' E 20° 42,195' 394 m [GCZST+13. Pócsakői-víznyelőbarlang] Tölcsérszerű bejárat alatt nagyobb szerkezeti repedés jó vízvezető járata kezdődik. A tölcsér terjeszkedik, a záporok és a hóolvadás után lefolyó víz egyre több törmeléket és málladékot öblít le a lejtőkről és hord a víznyelőbe. 14. állomás: N 48° 32,857' E 20° 42,643' 238 m [GCZST+14. Barlangkutató-forrás] Itt lép felszínre a Szilas-patak forrásának vize. A forrás átlagos hozama 15 liter percenként, foglalatát a Vörös Meteor SE barlangkutatói építették ki az idő tájt (1962 körül), amikor a fölötte elterülő Szőlősfej-kert még táborhelyük volt (a helyiek leginkább a Szőlősfej-kerti-forrás nevet használják).
Figyelem! Innen a tanösvény útvonalát módosították, északnak fordul, visszamegy fel, ahol az országos kék jelzésbe csatlakozik a Kavacsos előtt. A füzetben még a régi útvonal található.
Kellemes túrázást, jó ládázást kívánok!
A zsombolyokról
Az Alsó-hegy a Gömör-Tornai-karsztvidék tagjaként, a szlovák-magyar államhatár által Ny-K-i irányban kettészelve (60% magyar), délről a Bódva és a Ménes-patak, északról a Torna-patak háromszöge által határolva emelkedő, mintegy 50 km2 kiterjedésű, átlagosan 4-500 m tszf. magasságú sasbércvonulatokból álló alacsony karsztos hegység. Az észak-déli oldalait meredek, sziklás, átlagosan 300 m-es szintkülönbségű lejtők alkotják. Felszíni vízfolyás csak a hegyoldalakban, a források környékén, ill. a hirtelen nagymennyiségű csapadék hatására kialakult rövidéletű záporpatakok medreiben jön létre. Jellemző felszíni karsztformái a zsombolyok, jelenleg a területen 111 zsomboly ismert, ebből 64 található a magyar oldalon. Az Alsó-hegyi zsombolyok több mint felének ismert mélysége a -20 m-t sem haladja meg. -50 m-nél mélyebbre 20, míg a -100 m-nél mélyebbre csak 5 - az Almási- (-100), a Szabó Pallagi- (-151 m), a Vecsem-bükki- (-236 m) és a szlovákiai Hlinos (-105 m) és az Óriás-zsomboly (-100 m) - hatol le. Klasszikus víznyelőbarlang csupán néhány ismeretes. A terület kis kiterjedése ellenére helyenként igen bonyolult földtani szerkezetet mutat, általában véve a hegység legnagyobb részét közép idei triász üledékek képezik. A fennsík legnagyobb részén a kőzetrétegek közel függőleges helyzetűek, így igen kedvezőek a függőleges barlangok, a zsombolyok kialakulásához.
A zsomboly szó különféle változatai már a XII. századtól kezdve felbukkannak különféle birtoklevelekben, oklevelekben, tanúsítva, hogy az Aggtelek környéki lakosság már akkor tudott ezekről a feneketlen mélységeket rejtő üregekről. Földrajzi köznévként aknabarlang vagy víznyelő jelentéssel bír ma is. Jelenlegi ismereteink szerint az aknák fejlődése a felszín alatt, egymástól függetlenül kezdődik meg a kőzet függőleges repedései mentén a beszivárgó csapadékvizek oldó hatására. Növekedésük és összekapcsolódásuk a fokozatos tágulás eredménye, miközben aljzatukon agyagos oldási maradék rakódik le. A felszínt megközelítő aknák végül a kőzet meggyengülése miatt nyílnak fel. A zsombolyok feltáró kutatásának hőskorán, 1911 nyarán a négy legkiválóbb turista-hegymászóból (Bekey Imre Gábor, Jordán Károly, Jordán Viktor és Scholtz Pál Kornél) álló csapat hágcsókkal és manilakötelekkel felszerelkezve hét zsombolyt járt be (Fazekas-, Komjáti Jég II-, Éves-, Iskola-, Őz-, Fenyves-zsomboly). Ezeken kívül még további négybe is beleereszkedtek (Almási-, Vecsembükki-, Szabópallagi-, Barát-zsomboly), de azokban akkor a felszerelésük nyújtotta korlátozott lehetőségek miatt nem értek feneket. 1927-ben Kessler Hubert, Beliczay András, Frank István és Kiss Gyula a Vecsembükki-zsomboly első két aknáját derítették fel, és még ez évben a Szabópallagi-zsombolyban is elérték a 63 m mély feneket. Az Almási-zsombolyban mindkét aknát leküzdve az akkor ismert legnagyobb mélységbe, -103 m -re jutottak le, ezzel jelentős nemzetközi elismerést váltottak ki. Az 1950-es, majd a 60-as években a Vörös Meteor barlangkutatói (Balázs Dénes, Dénes György, majd Kósa Attila, Rónai Miklós, Szenthe István vezetésével) láttak neki a zsombolyok rendszeres feltárásának és dokumentálásának, ami számos aknabarlang feltárását eredményezte. 1969-ben a Vecsembükki-zsombolyban lejutottak hazánk legnagyobb egybefüggő szakadékába: a 90-es aknába, amin keresztül 1971-ben sikerült elérniük a karsztvízszint közeli -250 m-es mélységet. 1978-ban Lukács László vezetésével a Baglyok Szakadékában felfedezték a bejárati aknával párhuzamos oldalaknát, ami elvezetett a -120 m-es mélységbe lenyúló kiterjedt aknarendszerbe. Az alpintechnikák továbbfejlődésével az 1980-as években a zsombolyokon belül nyíló addig ismeretlen felfelé vezető kürtők kimászásával - főként a Baglyok Szakadékában és a Vecsembükki-zsombolyban - újabb jelentős szakaszok váltak ismerté. A kimászásokkal párhuzamosan a zsombolyok korszerű feltérképezésében a BEAC barlangkutatói úttörő szerepet játszottak. A 1990-es években már csak a rendszeres bontó munkát végző csoportok tudtak eredményeket elérni. A BEAC Baglyok, a MAFC Őz-, Körte-zsomboly táborai sajnos a befektetett energiákat nem hálálták meg, és nem hoztak nagy áttörést a területen. Bővebb infó itt
Gondolataim a hegyről
Alsó-hegy. A hazai barlangkutatók életében egy fontos helyszín, itt nyílnak hazánk függőleges barlangjai, melyeket minden barlangász előbb-utóbb bejár, és itt szerzi meg gyakorlatát a függőleges világok bejárásának alapjaihoz. A hegy, hol lassan tizenöt éve oktatjuk társaimmal a fiatalokat a kötéltechnikára. A hegy, mely szép tud lenni az év minden szakában. A hegy, mely egy utolsó zug az országban, hová ha felmégy, egy hétig lehet, hogy más emberrel nem találkozol, csak az állatok kísérik utadat. A hegy, hol még a természet az úr, kevésbé az ember... A hegy, amelyet a szívembe zártam.
Korábban a környéken Georgejj, alias Főtérképész rejtett több geoládát (2003) - barlangász volt ő is, itt a hegyen volt a Vecsembükki-zsomboly hagyományos ládája. 2003- ban az ANP beszedette az összes geoládát, mivel nem volt rájuk engedély kérve. Most, hosszas tervezés-egyeztetés után 2010-ben sikerült engedélyt szerezni a rejtésre, és Georgejjel történt egyeztetés után kibővítve az eredeti ládát e szép nagy multi-ládává, megvalósítani... A rejtekért köszönet @david-nak
Érdemes a környéken járva az egyéb látnivalókat is megtekinteni, a nemzeti park honlapja itt érhető el. Javaslom a Bódvarákói Rákóczi-barlang meglátogatását.
Állapot: kereshető
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
-
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
-
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Megtaláltam, köszi a rejtést. A parkolást nem tudom, miért kell a rendőrségre vinni, a magtár mögött tökéletes szerintem. Fordított sorrendben csináltam ( 4-3-2-1). Két emelkedő, utána végig könnyű. Szerintem az egyes pont felé hosszabb az emelkedő. Egyes pont rendben, kettes pontnál találtam alternatív jelszót is, ami nincs leírva. Hármasnál a tábla aljáról olvastam le, négyes rendben.
Nyár végén több részletben, a második pontot rejtői segítséggel sikerült megtalálnom. Üde zöld erdőben jó volt túrázni. A második pontnál barlangászok épp jöttek fel, aztán összepakolták a köteleket, karabínereket, ami nagyon tetszett.
Köszönöm a rejtést!
Megtaláltam, köszi! :)
Szép újak a jelzések végig.
Szerintem már nehezen járható szakasz sincs, bár ezt így novemberben nehéz megállapítani.
Mind a 4 pont meglett könnyen, bár a 3.-nál csak a tábla aljáról, mert épp voltak ott páran..
[g:hu+ 2.10.4 teszt]
Barlangkutatóként számomra nagyon kedves hely. Sokszor jártam itt tanfolyamokon majd később túravezetőként is. A rejtővel, Jujuval közös túrákon is. Ezúttal a barlangászok Lakatos kupája volt az alkalom ami során Évivel végigjártuk a tanösvényt és megkerestük a láda pontjait. Minden rejtés rendben a helyén. Köszönet érte. [Geoládák v3.12.10]
Lakatos kupa közben gyűjtöttük össze kis csapatunkkal, Virággal, Vikivel és Kerivel. Totival nem neveztünk, de jó volt együtt lógni és túrázgatni.
Juju ládája nagyon szépen bemutatja a tanösvényt bődületesen sok zsombollyal, ma még többet sikerült megismerni és megtudni róluk.
Köszönjük szépen a rejtést!
Évi ♡ Toti [Geoládák v3.12.10]
Miskolcon a Premier Hotel vendégei voltunk. A felejthetetlen szirniki után az első utunk ide vezetett. A reggeli friss levegő 7-8°C-ot biztosított, és menet közben a párapaplanok mögött, alatt, felett kikandikáló tájat. A 27-es úton a gyér forgalomban igen lendületesen lehetett haladni, közben azon gondolkodtam, hogy ha kérdezik, hogy hova sietünk, majd azt mondjuk, hogy a rendőrségre....
Az ügyeletes tiszthez be is kopogtam parkolási engedélyt kérni. Nem nagyon értette a dolgot, de azt mondta, hogy nem bánja, így nyugodtan indultunk a zsombolyok földjére. Az első pont felé haladtunk, mikor a vasárnapi misére hívó harangszó törte meg a csendet. A pontunk gyorsan előkerült, és ha már harangoztak, akkor a közeli "Templom" nevű sziklát meglátogattuk. Az erdőben egyre sűrűsödtek a mohás sziklák, nem győztem betelni a látvánnyal.Tömény élmény egészen a Vecsembükki-zsombolyig. Itt kicsit időztünk, napoztunk, ettünk, ittunk és megtaláltuk a ládát. A szemetet kidobtam belőle és festett kőre cseréltem .:-) A -en folytattuk utunkat, ahol megdöbbentett a hosszan elnyúló régi, rozsdás kerítések látványa. Nemzeti parkban????? Több helyen ágaskodtak a levágott szálak. Ezen való morfondírozásból öblös szarvasbőgés zökkentett ki. Jól meglepődtünk, nem számítottunk ilyesmire. Az Őz-zsomboly után visszatértünk a tanösvényre, ahol érintettük a Nászút-barlangot, (ez tetszett a legjobban), majd a Cilike-lyukát. A vadászház pihenőnél találkoztunk az első emberrel. Olyan terülj asztalkát csinált Magának, hogy összefutott a nyál a számba. Megtudtuk, hogy negyedszer teljesíti az OKT-t,aminek az útvonala közben többször változott, így végül is mindig van újdonság. Mi is a -en indultunk tovább, ahol egyszer csak Anti bal térde megint megbicsaklott és nem tudott lépni. Behajlítani, terhelni nem tudta. Valahogy le kell menni a hegyről, és az ereszkedés még csak most kezdődik. Egy fán üldögéltünk és próbáltuk kitalálni a hogyan tovább-ot. Nagyon lassan merev bal lábbal sikeresen leértünk a régi kéken. Nem csak autót vezetni, de még beülni is alig tudott a teljesen hátratolt székbe.
Ezer éve nem vezettem, de most gyorsan meg kellett "tanulni"...
Végül 14.1 km -t gyalogoltunk 552 m fel, 553 m le.
Meseszép környezet.
Almási-zsomboly túra előtt gyors jelszókeresés a 3. ponton. A doboz, benne a jelszóval a helyén van (mattheba írta, hogy a pótjelszóval lett meg). Már csak egy jelszórészlet hiányzik. :-)
A rendőrség udvarán parkoltunk. Az ügyeletest nem találtuk, az ajtaja zárva volt, de szerencsére a tűzoltók készségesen megmutatták hová lehet parkolni. A faluban oda-vissza találkoztunk ezen a vidéken többségben lévő kisebbséggel, becsületükre legyen mondva, hogy már messziről hangosan köszöntek, amin nagyon csodálkoztam. Ok, kopasz vagyok, lehet, hogy vmelyik párt tagjának néztek. A túra remek volt, csodálatos napsütésben bandukoltunk a színes levelek alatt és nézegettük az elénk ugró töbröket, dolinákat. Volna egy javaslatom: a 4. pont igazából nem mutat semmi újat, azt át lehetne helyezni a Meteor-barlanghoz, így mindjárt a K-n lehetne visszatérni a faluba, kihagyva a végén azt a 100 m-es szint visszaemelkedést.[g:hu 1.6.4]
Egy hetes geotúránk első felében az Aggteleki Nemzeti Park és a Cserehát szebbnél szebb helyeit kerestük fel, a második felében pedig a Zempléni-hegység még ismeretlen tájait és hegycsúcsait fedeztük fel.
Mivel a szállásunk Bódvaszilason volt, ezért érdemes volt a mai napon utolsóként felkeresni a tanösvényt. Tudtuk, hogy egy 4-5 órás, nagyon hosszú túra előtt állunk és sötétben érünk majd vissza a faluba. Gyönyörű túra volt, változatos a zsombolyos és karsztos hegyi ösvény, emelkedőkkel, mohás kövekkel és szarvasbőgéssel tarkítva. A tanösvény 14 állomásához vezető ösvényeket a fákon felfestéssel jelzik. A multi 4 pontja nagyon szép helyekre visz el, az utolsóhoz, a Barlangkutató forráshoz már sötétben értünk oda. Visszafelé izgalmas volt a koromsötét erdőben a 6 km-t megtenni, a jelzett úton jöttünk vissza, időnként csillogó szempárok tűntek fel a fák között, mindig zörrent vagy zizegett valami, közben az elemlámpa fényében nagyon figyelni kellett, hova lépünk a köves, néhol meredek ösvényen. Amikor kiértünk az erdőből csodaszép látványban volt részünk. Milliónyi csillag ragyogott az égen, utoljára a Zselici csillagtúrán láttam ehhez foghatót. Emlékezetes, élményekben gazdag túra volt. Köszönet a rejtésért.
Kellemes túra Apuval. Az útvonal nagyon jól jelzett, a ládapontok is jól kigondoltak. Az utolsó ponttól nem volt kedvünk már visszamászni az új kékre, így a régin jöttünk le Bódvaszilasra. Így már azt is sejtjük, miért változott meg a kék útvonala is...
Köszi a rejtést!