Elhelyezés időpontja: 2010.10.04 18:00
Megjelenés időpontja: 2010.10.04 19:59
Utolsó lényeges változás: 2020.11.06 13:51
Utolsó változás: 2023.07.02 12:55
Rejtés típusa: Multi geoláda (1H+3V)
Elrejtők: Jujuék +36302758511
Ládagazda: Juju Nehézség / Terep: 3.0 / 3.5
Úthossz a kiindulóponttól: 13700 m
Megtalálások száma: 113 + 6 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.2 megtalálás hetente
A láda célja az Alsó-hegy, a Zsombolyos tanösvény bemutatása. Pontjait is ennek megfelelően alakítottam ki, hogy felkeresésükkor végig "kelljen" járjuk a tanösvényt. Legalább egy fél napot rá kell szánni, de megéri :)
Jelszó: a pontokon sorrendben összeszedett jelszórészletek egybeírva.
Figyelem! Az Alsó-hegy zsombolyainak bejárása csak kötéltechnikában jártas barlangkutatóknak a nemzeti park engedélyével lehetséges! A láda felkereséséhez nem szükséges, és nem is szabad a zsombolyokba, barlangokba leszállni. Az Alsó-hegy területén a kijelölt turistautaktól eltávolodni tilos. A tanösvényen végig fehér körben piros T jelzés van felfestve, figyelj, mert a Pályi-kút és a Márványbánya közt az utat benőtte majdnem teljesen a növényzet! Wap vége
A geoláda a www.geocaching.com-on nincs bejelentve, kérlek, ne tegyél bele travel bugot. Az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 14826-6/2010. ügyiratszámú határozatában a geoláda elhelyezését, illetve a felkeresés mértékéig a védett, fokozottan védett területen tartózkodást engedélyezte.
Megközelítés
A tanösvény kezdőpontja Bódvaszilas község központjában N 48° 32,161' E 20° 43,938' 153 m [GCZST+1. Ismertető tábla] található, ez egyben a végpont is. Bódvaszilas község Miskolcról vonattal vagy autóbusszal, Kazincbarcikától busszal közelíthető meg, közúton gépjárművel a Sajószentpétert Tornanádaskával összekötő 27. számú főúton haladva érhető el. Ha autóval érkezel, mindenképp javasolt a N 48° 32,271' E 20° 44,139' 152 m [GCZST+Rendőrség] udvarán parkolni (megengedik, mi is ott szoktunk, annyi kérés, hogy szóljatok a rendőröknek, megmondják, hogy pontosan hová szabad állni), itt a gépkocsi biztonságban tudható. A tanösvény mintegy 13,7 km hosszú, 531 m összes szintemelkedéssel, bejárása túratempótól függően 4-7 órát vesz igénybe. A kevésbé járt utak miatt érdemes a láda felkeresésekor a térképes GPS készülékek térképét frissíteni, a nem térképesekbe pedig a tanösvényt track-ként betölteni indulás előtt.
A zsombolyos tanösvény
A fentebb említett kezdőponttól (1. állomás, tájékoztató tábla) indulva a tanösvényen végig fehér körben piros "T" jelzés van felfestve, ezt kell kövessük. Az első utcasarkon bekanyarodva az Akácos út 5. sz. alatt lehet a tanösvény füzetet megvásárolni 300 Ft-ért N 48° 32,263' E 20° 43,939' 171 m [GCZST+Füzet kapható]. A füzet elérhető itt illetve itt , ezt érdemes kinyomtatva, vagy lementve elvinni magunkkal. A füzetben minden információ megtalálható, mely jelentősen meghaladja ennek az oldalnak a kereteit, ezért itt csak egy-két szó az állomásokról: 2. állomás: N 48° 32,738' E 20° 43,412' 239 m [GCZST+2. Kavacsos] felső-permben keletkezett vörös (valójában inkább lilás) homokkő előfordulás. Szép kilátás a Bódva völgyére. 3. állomás: N 48° 33,171' E 20° 43,171' 341 m [GCZST+3. Macskatemplom] hatalmas méretű mészkőszikla a Pályi-völgy oldalában. A kősziklától néhány lépésnyire, az út jobb oldalán kövekkel körberakott, elapadt forrás található: a Pályi-kút. Amikor a lucos helyén az 1950-es években legelő volt, a Pályi-kút még felszínre hozta a vizét, amivel a forrás mellé fekte-tett favályúból a marhákat itatták. Nagy esőzések után lehet még benne víz. Innen kezdve figyelj, mert a Pályi-kút és a Márványbánya közt az utat benőtte majdnem teljesen a növényzet! 4. állomás: N 48° 33,159' E 20° 42,908' 388 m [GCZST+4. Márványbánya] Kemény mészköveket bányásztak itt kézi fejtési eszközökkel (ék, véső, kalapács stb.) díszítőkőként, "márványként" hasznosítva, valamikor az 1800-as évek végén. 5. állomás: N 48° 33,364' E 20° 43,359' 462 m [GCZST+5. Bak Antal töbre] Itt a karsztfelszínek talán legjellegzetesebb képződménye, a töbör mélyül előttünk. A töbör felső harmadában nyílik a Tektonik-, és a Moszkítós-zsomboly. 6. állomás: N 48° 33,724' E 20° 43,439' 539 m [GCZST+6. Jóbarát-zsomboly] Az egész Alsó-hegy zsombolyokban leggazdagabb vidéke ez: a fél négyzetkilométernyi fennsíkrészletre mintegy 21 zsomboly jut. Az út jobb oldalán két töbör rejti a Jóbarát- (29 m mély), és az Útmenti-zsombolyt (7 m mély). 7. állomás: N 48° 33,996' E 20° 43,571' 553 m [GCZST+7. Vecsembükki-zsomboly] Magyarország második, az Alsó-hegy legmélyebb barlangja. A mindössze 34x21 m alapterületet lefedő, fokozottan védett zsomboly 236 m mély, 900 m összhosszúságú. A wettersteini mészkőben kialakult, párhuzamosan elhelyezkedő aknák sorozatából álló zsomboly falait cseppkőlefolyások, -bekérgeződések és borsókőfoltok díszítik. A korláton átmászni tilos és életveszélyes! 8. állomás: N 48° 33,573' E 20° 42,856' 513 m [GCZST+8. Bükkmatuzsálem] E hatalmas öreg bükk kora megközelítheti a 200 évet. 9. állomás: N 48° 33,679' E 20° 42,589' 507 m [GCZST+9. Nászút-barlang] Járata 10 m mélység után megtörik, visszafordul és még kb. 20 m-t halad lefelé - mintegy 45 fokos szögben - omladékos végpontjáig. Kialakulását tekintve "kilóg a sorból", nem zsomboly. 10. állomás: N 48° 33,789' E 20° 42,299' 505 m [GCZST+10. Szabópallag] régóta fátlan, fennsíki száraz gyep. A bekerített rész ún. "vadföld" volt, amit takarmánynövények termesztésére használtak az 1960-as évektől néhány évtizedig. Részben ezeknek a "vadföldeknek" a termése adta a vadetetők téli szálastakarmányát. 11. állomás: N 48° 33,800' E 20° 42,137' 497 m [GCZST+11. Vadászház] Az egykor híres szilasi vadászat egyik legismertebb állomása az 1950-es évek végén épült. Akkoriban rendszeresen érkeztek a külföldi vadászvendégek a szarvasbőgések idején, illetve a téli vaddisznóhajtásokra. 12. állomás: N 48° 33,164' E 20° 42,391' 432 m [GCZST+12. Meteor-barlang] 1961 tavaszán Dénes György vezetésével feltárt víznyelőbarlang. Magában rejti a hazánk egyik leghatalmasabb föld alatti termét, a Titánok-csarnokát. A nemzeti park overallos vezetett túráival látogatható. 13. állomás: N 48° 33,010' E 20° 42,195' 394 m [GCZST+13. Pócsakői-víznyelőbarlang] Tölcsérszerű bejárat alatt nagyobb szerkezeti repedés jó vízvezető járata kezdődik. A tölcsér terjeszkedik, a záporok és a hóolvadás után lefolyó víz egyre több törmeléket és málladékot öblít le a lejtőkről és hord a víznyelőbe. 14. állomás: N 48° 32,857' E 20° 42,643' 238 m [GCZST+14. Barlangkutató-forrás] Itt lép felszínre a Szilas-patak forrásának vize. A forrás átlagos hozama 15 liter percenként, foglalatát a Vörös Meteor SE barlangkutatói építették ki az idő tájt (1962 körül), amikor a fölötte elterülő Szőlősfej-kert még táborhelyük volt (a helyiek leginkább a Szőlősfej-kerti-forrás nevet használják).
Figyelem! Innen a tanösvény útvonalát módosították, északnak fordul, visszamegy fel, ahol az országos kék jelzésbe csatlakozik a Kavacsos előtt. A füzetben még a régi útvonal található.
Kellemes túrázást, jó ládázást kívánok!
A zsombolyokról
Az Alsó-hegy a Gömör-Tornai-karsztvidék tagjaként, a szlovák-magyar államhatár által Ny-K-i irányban kettészelve (60% magyar), délről a Bódva és a Ménes-patak, északról a Torna-patak háromszöge által határolva emelkedő, mintegy 50 km2 kiterjedésű, átlagosan 4-500 m tszf. magasságú sasbércvonulatokból álló alacsony karsztos hegység. Az észak-déli oldalait meredek, sziklás, átlagosan 300 m-es szintkülönbségű lejtők alkotják. Felszíni vízfolyás csak a hegyoldalakban, a források környékén, ill. a hirtelen nagymennyiségű csapadék hatására kialakult rövidéletű záporpatakok medreiben jön létre. Jellemző felszíni karsztformái a zsombolyok, jelenleg a területen 111 zsomboly ismert, ebből 64 található a magyar oldalon. Az Alsó-hegyi zsombolyok több mint felének ismert mélysége a -20 m-t sem haladja meg. -50 m-nél mélyebbre 20, míg a -100 m-nél mélyebbre csak 5 - az Almási- (-100), a Szabó Pallagi- (-151 m), a Vecsem-bükki- (-236 m) és a szlovákiai Hlinos (-105 m) és az Óriás-zsomboly (-100 m) - hatol le. Klasszikus víznyelőbarlang csupán néhány ismeretes. A terület kis kiterjedése ellenére helyenként igen bonyolult földtani szerkezetet mutat, általában véve a hegység legnagyobb részét közép idei triász üledékek képezik. A fennsík legnagyobb részén a kőzetrétegek közel függőleges helyzetűek, így igen kedvezőek a függőleges barlangok, a zsombolyok kialakulásához.
A zsomboly szó különféle változatai már a XII. századtól kezdve felbukkannak különféle birtoklevelekben, oklevelekben, tanúsítva, hogy az Aggtelek környéki lakosság már akkor tudott ezekről a feneketlen mélységeket rejtő üregekről. Földrajzi köznévként aknabarlang vagy víznyelő jelentéssel bír ma is. Jelenlegi ismereteink szerint az aknák fejlődése a felszín alatt, egymástól függetlenül kezdődik meg a kőzet függőleges repedései mentén a beszivárgó csapadékvizek oldó hatására. Növekedésük és összekapcsolódásuk a fokozatos tágulás eredménye, miközben aljzatukon agyagos oldási maradék rakódik le. A felszínt megközelítő aknák végül a kőzet meggyengülése miatt nyílnak fel. A zsombolyok feltáró kutatásának hőskorán, 1911 nyarán a négy legkiválóbb turista-hegymászóból (Bekey Imre Gábor, Jordán Károly, Jordán Viktor és Scholtz Pál Kornél) álló csapat hágcsókkal és manilakötelekkel felszerelkezve hét zsombolyt járt be (Fazekas-, Komjáti Jég II-, Éves-, Iskola-, Őz-, Fenyves-zsomboly). Ezeken kívül még további négybe is beleereszkedtek (Almási-, Vecsembükki-, Szabópallagi-, Barát-zsomboly), de azokban akkor a felszerelésük nyújtotta korlátozott lehetőségek miatt nem értek feneket. 1927-ben Kessler Hubert, Beliczay András, Frank István és Kiss Gyula a Vecsembükki-zsomboly első két aknáját derítették fel, és még ez évben a Szabópallagi-zsombolyban is elérték a 63 m mély feneket. Az Almási-zsombolyban mindkét aknát leküzdve az akkor ismert legnagyobb mélységbe, -103 m -re jutottak le, ezzel jelentős nemzetközi elismerést váltottak ki. Az 1950-es, majd a 60-as években a Vörös Meteor barlangkutatói (Balázs Dénes, Dénes György, majd Kósa Attila, Rónai Miklós, Szenthe István vezetésével) láttak neki a zsombolyok rendszeres feltárásának és dokumentálásának, ami számos aknabarlang feltárását eredményezte. 1969-ben a Vecsembükki-zsombolyban lejutottak hazánk legnagyobb egybefüggő szakadékába: a 90-es aknába, amin keresztül 1971-ben sikerült elérniük a karsztvízszint közeli -250 m-es mélységet. 1978-ban Lukács László vezetésével a Baglyok Szakadékában felfedezték a bejárati aknával párhuzamos oldalaknát, ami elvezetett a -120 m-es mélységbe lenyúló kiterjedt aknarendszerbe. Az alpintechnikák továbbfejlődésével az 1980-as években a zsombolyokon belül nyíló addig ismeretlen felfelé vezető kürtők kimászásával - főként a Baglyok Szakadékában és a Vecsembükki-zsombolyban - újabb jelentős szakaszok váltak ismerté. A kimászásokkal párhuzamosan a zsombolyok korszerű feltérképezésében a BEAC barlangkutatói úttörő szerepet játszottak. A 1990-es években már csak a rendszeres bontó munkát végző csoportok tudtak eredményeket elérni. A BEAC Baglyok, a MAFC Őz-, Körte-zsomboly táborai sajnos a befektetett energiákat nem hálálták meg, és nem hoztak nagy áttörést a területen. Bővebb infó itt
Gondolataim a hegyről
Alsó-hegy. A hazai barlangkutatók életében egy fontos helyszín, itt nyílnak hazánk függőleges barlangjai, melyeket minden barlangász előbb-utóbb bejár, és itt szerzi meg gyakorlatát a függőleges világok bejárásának alapjaihoz. A hegy, hol lassan tizenöt éve oktatjuk társaimmal a fiatalokat a kötéltechnikára. A hegy, mely szép tud lenni az év minden szakában. A hegy, mely egy utolsó zug az országban, hová ha felmégy, egy hétig lehet, hogy más emberrel nem találkozol, csak az állatok kísérik utadat. A hegy, hol még a természet az úr, kevésbé az ember... A hegy, amelyet a szívembe zártam.
Korábban a környéken Georgejj, alias Főtérképész rejtett több geoládát (2003) - barlangász volt ő is, itt a hegyen volt a Vecsembükki-zsomboly hagyományos ládája. 2003- ban az ANP beszedette az összes geoládát, mivel nem volt rájuk engedély kérve. Most, hosszas tervezés-egyeztetés után 2010-ben sikerült engedélyt szerezni a rejtésre, és Georgejjel történt egyeztetés után kibővítve az eredeti ládát e szép nagy multi-ládává, megvalósítani... A rejtekért köszönet @david-nak
Érdemes a környéken járva az egyéb látnivalókat is megtekinteni, a nemzeti park honlapja itt érhető el. Javaslom a Bódvarákói Rákóczi-barlang meglátogatását.
Állapot: kereshető
1 játékos jelölte kedvenc ládájának
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
-
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
-
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Megtaláltam OKT-24 teljesítése közben a mai 35 km-es túrám során, megelevenednek a zsombolyos emlékeim. Köszönöm, hogy megmutattad a helyet. [Geoládák v3.12.10]
Klassz körtúra volt.
A rejtés megjelenése óta eltelt közel 13 év alatt valahogy soha nem jutottam el ide.
Hiba volt. Én az ilyen geoládák miatt kezdtem el a játékot, nem a budapesti tucatparkok miatt.
Szerencsére ma az időjárás is ideális volt egy szép túrához. Bódvszilas vasútállomásról indulva, nem sietve, minden állomáson alaposan körülnézve tettem meg a körtúrát.
Útközben őzsutákat és szarvasbikákat is láttam, több helyen pedig az őzbakok riasztását is hallottam.
Útba esett-nem véletlenül- a gckekl mozgó is.
Egyetlen negatívum, ami rontotta az összképet a logfüzet silány kivitele.
De itt jót mosolyogtam a pont ötletes jelszaván.
A Szabópallag vadászháznál 46 évvel ezelőtt jártam először. Akkor kezdtem az Országos Kéket bejárni. Bizony az akkori állapotához képest elszomorító ahogy most kinéz az egykori vadászház.
Gondolom van tulajdonosa.......
Az elmúlt időszak esőzései miatt a patakokban szépen van most víz, de a Barlangkutató-forrásból éppen csak csordogált egy kevés.
A forrástól végig mentem a völgyben a faluig. Régen erre vezetett a kék, de gondolom a cigánysor miatt elterelték......
Régóta csodálom már az Alsó-hegyet - eddig csak távolról, de most sikerült bevenni. Éreztem némi kihívást ebben - főleg a sok medve-hír miatt, de csak őzekkel találkoztam. Tény, hogy hazánk egyik legszebb túraútvonala. Sehol nem volt gond az aljnövényzettel. A jelzések sűrűn vannak fefestve, ennek ellenére találkoztam valakivel, aki jelzéseket újított meg. Sok tanösvény megírigyelhetné. A Vecsembükki-zsomboly fantasztikus.
Köszönöm a lehetőséget.
[g:hu+ 2.9.12]
Megtaláltam, köszi a rejtést. A parkolást nem tudom, miért kell a rendőrségre vinni, a magtár mögött tökéletes szerintem. Fordított sorrendben csináltam ( 4-3-2-1). Két emelkedő, utána végig könnyű. Szerintem az egyes pont felé hosszabb az emelkedő. Egyes pont rendben, kettes pontnál találtam alternatív jelszót is, ami nincs leírva. Hármasnál a tábla aljáról olvastam le, négyes rendben.
Nyár végén több részletben, a második pontot rejtői segítséggel sikerült megtalálnom. Üde zöld erdőben jó volt túrázni. A második pontnál barlangászok épp jöttek fel, aztán összepakolták a köteleket, karabínereket, ami nagyon tetszett.
Köszönöm a rejtést!
Megtaláltam, köszi! :)
Szép újak a jelzések végig.
Szerintem már nehezen járható szakasz sincs, bár ezt így novemberben nehéz megállapítani.
Mind a 4 pont meglett könnyen, bár a 3.-nál csak a tábla aljáról, mert épp voltak ott páran..
[g:hu+ 2.10.4 teszt]
Barlangkutatóként számomra nagyon kedves hely. Sokszor jártam itt tanfolyamokon majd később túravezetőként is. A rejtővel, Jujuval közös túrákon is. Ezúttal a barlangászok Lakatos kupája volt az alkalom ami során Évivel végigjártuk a tanösvényt és megkerestük a láda pontjait. Minden rejtés rendben a helyén. Köszönet érte. [Geoládák v3.12.10]
Lakatos kupa közben gyűjtöttük össze kis csapatunkkal, Virággal, Vikivel és Kerivel. Totival nem neveztünk, de jó volt együtt lógni és túrázgatni.
Juju ládája nagyon szépen bemutatja a tanösvényt bődületesen sok zsombollyal, ma még többet sikerült megismerni és megtudni róluk.
Köszönjük szépen a rejtést!
Évi ♡ Toti [Geoládák v3.12.10]
Miskolcon a Premier Hotel vendégei voltunk. A felejthetetlen szirniki után az első utunk ide vezetett. A reggeli friss levegő 7-8°C-ot biztosított, és menet közben a párapaplanok mögött, alatt, felett kikandikáló tájat. A 27-es úton a gyér forgalomban igen lendületesen lehetett haladni, közben azon gondolkodtam, hogy ha kérdezik, hogy hova sietünk, majd azt mondjuk, hogy a rendőrségre....
Az ügyeletes tiszthez be is kopogtam parkolási engedélyt kérni. Nem nagyon értette a dolgot, de azt mondta, hogy nem bánja, így nyugodtan indultunk a zsombolyok földjére. Az első pont felé haladtunk, mikor a vasárnapi misére hívó harangszó törte meg a csendet. A pontunk gyorsan előkerült, és ha már harangoztak, akkor a közeli "Templom" nevű sziklát meglátogattuk. Az erdőben egyre sűrűsödtek a mohás sziklák, nem győztem betelni a látvánnyal.Tömény élmény egészen a Vecsembükki-zsombolyig. Itt kicsit időztünk, napoztunk, ettünk, ittunk és megtaláltuk a ládát. A szemetet kidobtam belőle és festett kőre cseréltem .:-) A -en folytattuk utunkat, ahol megdöbbentett a hosszan elnyúló régi, rozsdás kerítések látványa. Nemzeti parkban????? Több helyen ágaskodtak a levágott szálak. Ezen való morfondírozásból öblös szarvasbőgés zökkentett ki. Jól meglepődtünk, nem számítottunk ilyesmire. Az Őz-zsomboly után visszatértünk a tanösvényre, ahol érintettük a Nászút-barlangot, (ez tetszett a legjobban), majd a Cilike-lyukát. A vadászház pihenőnél találkoztunk az első emberrel. Olyan terülj asztalkát csinált Magának, hogy összefutott a nyál a számba. Megtudtuk, hogy negyedszer teljesíti az OKT-t,aminek az útvonala közben többször változott, így végül is mindig van újdonság. Mi is a -en indultunk tovább, ahol egyszer csak Anti bal térde megint megbicsaklott és nem tudott lépni. Behajlítani, terhelni nem tudta. Valahogy le kell menni a hegyről, és az ereszkedés még csak most kezdődik. Egy fán üldögéltünk és próbáltuk kitalálni a hogyan tovább-ot. Nagyon lassan merev bal lábbal sikeresen leértünk a régi kéken. Nem csak autót vezetni, de még beülni is alig tudott a teljesen hátratolt székbe.
Ezer éve nem vezettem, de most gyorsan meg kellett "tanulni"...
Végül 14.1 km -t gyalogoltunk 552 m fel, 553 m le.
Meseszép környezet.