1. pont  N 48° 33,048' E 20° 43,160' 324 m [GCZST-1] kapszulában laminált lapon fatuskóban. Alternatív rejtek:  N 48° 33,043' E 20° 43,181' 318 m [GCZST+1a. alternatív pont] a Kavacsos-tól a Pályi-kút felé haladva a tanösvény mellett jobbra (keletre) eső fán egy sárga festékkel festett betű (1 karakter).
2. pont  N 48° 34,025' E 20° 43,552' 566 m [GCZST-2] hagyományos geoláda (mérete: kb. 15*20 cm), a Vecsembükki-zsombolynál, többágú fa tövében, organikus rejtés (benne a jelszórészlet, 7 betű). A rejtésről kérlek ne tegyél fel képet!
3. pont  N 48° 33,796' E 20° 42,154' 497 m [GCZST-3] gyógyszeres doboz kőbölcsőben, fakéreggel takarva. Tartalék alternatív jelszó  N 48° 33,792' E 20° 42,143' 497 m [GCZST+3a. alternatív pont]erdészeti tábla alján.
4. pont  N 48° 32,856' E 20° 42,634' 255 m [GCZST-4] a forráshoz közelebbi fa gyökerei között doboz, alternatívként a jelszórészlet a Barlangkutató forrás foglalásának nyugati oldalán lévő fa odvában egy műanyag lapkán is rajta van.

Jelszó: a pontokon sorrendben összeszedett jelszórészletek egybeírva.

Figyelem! Az Alsó-hegy zsombolyainak bejárása csak kötéltechnikában jártas barlangkutatóknak a nemzeti park engedélyével lehetséges! A láda felkereséséhez nem szükséges, és nem is szabad a zsombolyokba, barlangokba leszállni. Az Alsó-hegy területén a kijelölt turistautaktól eltávolodni tilos. A tanösvényen végig fehér körben piros T jelzés van felfestve, figyelj, mert a Pályi-kút és a Márványbánya közt az utat benőtte majdnem teljesen a növényzet!
Wap vége

---

A geoláda a www.geocaching.com-on nincs bejelentve, kérlek, ne tegyél bele travel bugot.

---

Az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 14826-6/2010. ügyiratszámú határozatában a geoláda elhelyezését, illetve a felkeresés mértékéig a védett, fokozottan védett területen tartózkodást engedélyezte.

---

Megközelítés

A tanösvény kezdőpontja Bódvaszilas község központjában  N 48° 32,161' E 20° 43,938' 153 m [GCZST+1. Ismertető tábla] található, ez egyben a végpont is. Bódvaszilas község Miskolcról vonattal vagy autóbusszal, Kazincbarcikától busszal közelíthető meg, közúton gépjárművel a Sajószentpétert Tornanádaskával összekötő 27. számú főúton haladva érhető el. Ha autóval érkezel, mindenképp javasolt a  N 48° 32,271' E 20° 44,139' 152 m [GCZST+Rendőrség] udvarán parkolni (megengedik, mi is ott szoktunk, annyi kérés, hogy szóljatok a rendőröknek, megmondják, hogy pontosan hová szabad állni), itt a gépkocsi biztonságban tudható. A tanösvény mintegy 13,7 km hosszú, 531 m összes szintemelkedéssel, bejárása túratempótól függően 4-7 órát vesz igénybe. A kevésbé járt utak miatt érdemes a láda felkeresésekor a térképes GPS készülékek térképét frissíteni, a nem térképesekbe pedig a tanösvényt track-ként betölteni indulás előtt.

A zsombolyos tanösvény

A fentebb említett kezdőponttól (1. állomás, tájékoztató tábla) indulva a tanösvényen végig fehér körben piros "T" jelzés van felfestve, ezt kell kövessük. Az első utcasarkon bekanyarodva az Akácos út 5. sz. alatt lehet a tanösvény füzetet megvásárolni 300 Ft-ért  N 48° 32,263' E 20° 43,939' 171 m [GCZST+Füzet kapható]. A füzet elérhető itt illetve itt , ezt érdemes kinyomtatva, vagy lementve elvinni magunkkal. A füzetben minden információ megtalálható, mely jelentősen meghaladja ennek az oldalnak a kereteit, ezért itt csak egy-két szó az állomásokról:
2. állomás:  N 48° 32,738' E 20° 43,412' 239 m [GCZST+2. Kavacsos] felső-permben keletkezett vörös (valójában inkább lilás) homokkő előfordulás. Szép kilátás a Bódva völgyére.
3. állomás:  N 48° 33,171' E 20° 43,171' 341 m [GCZST+3. Macskatemplom] hatalmas méretű mészkőszikla a Pályi-völgy oldalában. A kősziklától néhány lépésnyire, az út jobb oldalán kövekkel körberakott, elapadt forrás található: a Pályi-kút. Amikor a lucos helyén az 1950-es években legelő volt, a Pályi-kút még felszínre hozta a vizét, amivel a forrás mellé fekte-tett favályúból a marhákat itatták. Nagy esőzések után lehet még benne víz. Innen kezdve figyelj, mert a Pályi-kút és a Márványbánya közt az utat benőtte majdnem teljesen a növényzet!
4. állomás:  N 48° 33,159' E 20° 42,908' 388 m [GCZST+4. Márványbánya] Kemény mészköveket bányásztak itt kézi fejtési eszközökkel (ék, véső, kalapács stb.) díszítőkőként, "márványként" hasznosítva, valamikor az 1800-as évek végén.
5. állomás:  N 48° 33,364' E 20° 43,359' 462 m [GCZST+5. Bak Antal töbre] Itt a karsztfelszínek talán legjellegzetesebb képződménye, a töbör mélyül előttünk. A töbör felső harmadában nyílik a Tektonik-, és a Moszkítós-zsomboly.
6. állomás:  N 48° 33,724' E 20° 43,439' 539 m [GCZST+6. Jóbarát-zsomboly] Az egész Alsó-hegy zsombolyokban leggazdagabb vidéke ez: a fél négyzetkilométernyi fennsíkrészletre mintegy 21 zsomboly jut. Az út jobb oldalán két töbör rejti a Jóbarát- (29 m mély), és az Útmenti-zsombolyt (7 m mély).
7. állomás:  N 48° 33,996' E 20° 43,571' 553 m [GCZST+7. Vecsembükki-zsomboly] Magyarország második, az Alsó-hegy legmélyebb barlangja. A mindössze 34x21 m alapterületet lefedő, fokozottan védett zsomboly 236 m mély, 900 m összhosszúságú. A wettersteini mészkőben kialakult, párhuzamosan elhelyezkedő aknák sorozatából álló zsomboly falait cseppkőlefolyások, -bekérgeződések és borsókőfoltok díszítik. A korláton átmászni tilos és életveszélyes!
8. állomás:  N 48° 33,573' E 20° 42,856' 513 m [GCZST+8. Bükkmatuzsálem] E hatalmas öreg bükk kora megközelítheti a 200 évet.
9. állomás:  N 48° 33,679' E 20° 42,589' 507 m [GCZST+9. Nászút-barlang] Járata 10 m mélység után megtörik, visszafordul és még kb. 20 m-t halad lefelé - mintegy 45 fokos szögben - omladékos végpontjáig. Kialakulását tekintve "kilóg a sorból", nem zsomboly.
10. állomás:  N 48° 33,789' E 20° 42,299' 505 m [GCZST+10. Szabópallag] régóta fátlan, fennsíki száraz gyep. A bekerített rész ún. "vadföld" volt, amit takarmánynövények termesztésére használtak az 1960-as évektől néhány évtizedig. Részben ezeknek a "vadföldeknek" a termése adta a vadetetők téli szálastakarmányát.
11. állomás:  N 48° 33,800' E 20° 42,137' 497 m [GCZST+11. Vadászház] Az egykor híres szilasi vadászat egyik legismertebb állomása az 1950-es évek végén épült. Akkoriban rendszeresen érkeztek a külföldi vadászvendégek a szarvasbőgések idején, illetve a téli vaddisznóhajtásokra.
12. állomás:  N 48° 33,164' E 20° 42,391' 432 m [GCZST+12. Meteor-barlang] 1961 tavaszán Dénes György vezetésével feltárt víznyelőbarlang. Magában rejti a hazánk egyik leghatalmasabb föld alatti termét, a Titánok-csarnokát. A nemzeti park overallos vezetett túráival látogatható.
13. állomás:  N 48° 33,010' E 20° 42,195' 394 m [GCZST+13. Pócsakői-víznyelőbarlang] Tölcsérszerű bejárat alatt nagyobb szerkezeti repedés jó vízvezető járata kezdődik. A tölcsér terjeszkedik, a záporok és a hóolvadás után lefolyó víz egyre több törmeléket és málladékot öblít le a lejtőkről és hord a víznyelőbe.
14. állomás:  N 48° 32,857' E 20° 42,643' 238 m [GCZST+14. Barlangkutató-forrás] Itt lép felszínre a Szilas-patak forrásának vize. A forrás átlagos hozama 15 liter percenként, foglalatát a Vörös Meteor SE barlangkutatói építették ki az idő tájt (1962 körül), amikor a fölötte elterülő Szőlősfej-kert még táborhelyük volt (a helyiek leginkább a Szőlősfej-kerti-forrás nevet használják).
Figyelem! Innen a tanösvény útvonalát módosították, északnak fordul, visszamegy fel, ahol az országos kék jelzésbe csatlakozik a Kavacsos előtt. A füzetben még a régi útvonal található.
Kellemes túrázást, jó ládázást kívánok!

A zsombolyokról

Az Alsó-hegy a Gömör-Tornai-karsztvidék tagjaként, a szlovák-magyar államhatár által Ny-K-i irányban kettészelve (60% magyar), délről a Bódva és a Ménes-patak, északról a Torna-patak háromszöge által határolva emelkedő, mintegy 50 km2 kiterjedésű, átlagosan 4-500 m tszf. magasságú sasbércvonulatokból álló alacsony karsztos hegység. Az észak-déli oldalait meredek, sziklás, átlagosan 300 m-es szintkülönbségű lejtők alkotják. Felszíni vízfolyás csak a hegyoldalakban, a források környékén, ill. a hirtelen nagymennyiségű csapadék hatására kialakult rövidéletű záporpatakok medreiben jön létre. Jellemző felszíni karsztformái a zsombolyok, jelenleg a területen 111 zsomboly ismert, ebből 64 található a magyar oldalon. Az Alsó-hegyi zsombolyok több mint felének ismert mélysége a -20 m-t sem haladja meg. -50 m-nél mélyebbre 20, míg a -100 m-nél mélyebbre csak 5 - az Almási- (-100), a Szabó Pallagi- (-151 m), a Vecsem-bükki- (-236 m) és a szlovákiai Hlinos (-105 m) és az Óriás-zsomboly (-100 m) - hatol le. Klasszikus víznyelőbarlang csupán néhány ismeretes. A terület kis kiterjedése ellenére helyenként igen bonyolult földtani szerkezetet mutat, általában véve a hegység legnagyobb részét közép idei triász üledékek képezik. A fennsík legnagyobb részén a kőzetrétegek közel függőleges helyzetűek, így igen kedvezőek a függőleges barlangok, a zsombolyok kialakulásához.
A zsomboly szó különféle változatai már a XII. századtól kezdve felbukkannak különféle birtoklevelekben, oklevelekben, tanúsítva, hogy az Aggtelek környéki lakosság már akkor tudott ezekről a feneketlen mélységeket rejtő üregekről. Földrajzi köznévként aknabarlang vagy víznyelő jelentéssel bír ma is. Jelenlegi ismereteink szerint az aknák fejlődése a felszín alatt, egymástól függetlenül kezdődik meg a kőzet függőleges repedései mentén a beszivárgó csapadékvizek oldó hatására. Növekedésük és összekapcsolódásuk a fokozatos tágulás eredménye, miközben aljzatukon agyagos oldási maradék rakódik le. A felszínt megközelítő aknák végül a kőzet meggyengülése miatt nyílnak fel. A zsombolyok feltáró kutatásának hőskorán, 1911 nyarán a négy legkiválóbb turista-hegymászóból (Bekey Imre Gábor, Jordán Károly, Jordán Viktor és Scholtz Pál Kornél) álló csapat hágcsókkal és manilakötelekkel felszerelkezve hét zsombolyt járt be (Fazekas-, Komjáti Jég II-, Éves-, Iskola-, Őz-, Fenyves-zsomboly). Ezeken kívül még további négybe is beleereszkedtek (Almási-, Vecsembükki-, Szabópallagi-, Barát-zsomboly), de azokban akkor a felszerelésük nyújtotta korlátozott lehetőségek miatt nem értek feneket. 1927-ben Kessler Hubert, Beliczay András, Frank István és Kiss Gyula a Vecsembükki-zsomboly első két aknáját derítették fel, és még ez évben a Szabópallagi-zsombolyban is elérték a 63 m mély feneket. Az Almási-zsombolyban mindkét aknát leküzdve az akkor ismert legnagyobb mélységbe, -103 m -re jutottak le, ezzel jelentős nemzetközi elismerést váltottak ki. Az 1950-es, majd a 60-as években a Vörös Meteor barlangkutatói (Balázs Dénes, Dénes György, majd Kósa Attila, Rónai Miklós, Szenthe István vezetésével) láttak neki a zsombolyok rendszeres feltárásának és dokumentálásának, ami számos aknabarlang feltárását eredményezte. 1969-ben a Vecsembükki-zsombolyban lejutottak hazánk legnagyobb egybefüggő szakadékába: a 90-es aknába, amin keresztül 1971-ben sikerült elérniük a karsztvízszint közeli -250 m-es mélységet. 1978-ban Lukács László vezetésével a Baglyok Szakadékában felfedezték a bejárati aknával párhuzamos oldalaknát, ami elvezetett a -120 m-es mélységbe lenyúló kiterjedt aknarendszerbe. Az alpintechnikák továbbfejlődésével az 1980-as években a zsombolyokon belül nyíló addig ismeretlen felfelé vezető kürtők kimászásával - főként a Baglyok Szakadékában és a Vecsembükki-zsombolyban - újabb jelentős szakaszok váltak ismerté. A kimászásokkal párhuzamosan a zsombolyok korszerű feltérképezésében a BEAC barlangkutatói úttörő szerepet játszottak. A 1990-es években már csak a rendszeres bontó munkát végző csoportok tudtak eredményeket elérni. A BEAC Baglyok, a MAFC Őz-, Körte-zsomboly táborai sajnos a befektetett energiákat nem hálálták meg, és nem hoztak nagy áttörést a területen.
Bővebb infó itt

Gondolataim a hegyről

Alsó-hegy. A hazai barlangkutatók életében egy fontos helyszín, itt nyílnak hazánk függőleges barlangjai, melyeket minden barlangász előbb-utóbb bejár, és itt szerzi meg gyakorlatát a függőleges világok bejárásának alapjaihoz. A hegy, hol lassan tizenöt éve oktatjuk társaimmal a fiatalokat a kötéltechnikára. A hegy, mely szép tud lenni az év minden szakában. A hegy, mely egy utolsó zug az országban, hová ha felmégy, egy hétig lehet, hogy más emberrel nem találkozol, csak az állatok kísérik utadat. A hegy, hol még a természet az úr, kevésbé az ember... A hegy, amelyet a szívembe zártam.

Korábban a környéken Georgejj, alias Főtérképész rejtett több geoládát (2003) - barlangász volt ő is, itt a hegyen volt a Vecsembükki-zsomboly hagyományos ládája. 2003- ban az ANP beszedette az összes geoládát, mivel nem volt rájuk engedély kérve. Most, hosszas tervezés-egyeztetés után 2010-ben sikerült engedélyt szerezni a rejtésre, és Georgejjel történt egyeztetés után kibővítve az eredeti ládát e szép nagy multi-ládává, megvalósítani... A rejtekért köszönet @david-nak

Érdemes a környéken járva az egyéb látnivalókat is megtekinteni, a nemzeti park honlapja itt érhető el. Javaslom a Bódvarákói Rákóczi-barlang meglátogatását.