Szent Mihály-hegy

A láda az Őrtiloshoz tartozó hegyen épült műemlék templom közelében, a Drávára kilátást nyújtó fennsíkon van elhelyezve. Érdemes jó látási viszonyokra időzíteni a látogatást.
A ládát (12 cm * 10 cm * 20 cm) szemmagasságban keresd. A vízmentes flakonban csak a napló számára van hely. A láda nyitott oldala feküdjön fel a fatörzsön!
Van pótjelszó is:  N 46° 17,873' E 16° 52,833' 218 m [GCSZMH+pótjelszó]
Rossz műholdvétel esetén segítség talányos formában: !námrofyge moráh a meN

---

A ládába utazó ügynök, vándorbogár, geoérme helyezhető. Ha még nem tudod, hogy ezek micsodák, feltétlenül olvasd el ezt a leírást!

---

Megközelítés
Autóval ajánlott útvonal: Őrtilosról a Rákóczi utca folytatásán megyünk szilárd burkolatú úton nyugat majd északnyugat felé, míg elérjük a  N 46° 17,817' E 16° 53,587' [GCSZMH+1. elágazás] pontot, itt jobbra kell kanyarodni. A kavicsszórással úgy-ahogy javított földutak átlagos időjárás mellett elég jól autózhatók. A továbbiakban minden elágazásnál felfelé haladunk a zöld sáv jelzés mentén (még akkor is, ha úgy mutatja a GPS, hogy eleinte kezdesz távolodni a végcéltól), végül itt  N 46° 18,046' E 16° 53,911' [GCSZMH+2. elágazás] jobbra, U-alakban visszakanyarodva. Hamarosan elérjük a templom kis fennsíkját, ahol a füves mezőn lehet parkolni  N 46° 17,875' E 16° 53,825' 217 m [GCSZMH+fotó]
Turista-útvonalon Zrínyi-Újvár felől
A közeli GCZRIN ládától a piros kereszt jelzés mellett gyalogolva is megközelíthető ez a láda. A távolság vagy 3,5 km.
A hegytető gyalogosok számára az őrtilosi vasútállomásról hamarabb is elérhető (ha még nincs meg, a GCORT láda keresésével egybekötve), a zöld sáv, majd a piros kereszt jelzésű utakon.

Szent Mihály-hegy történelme
A Szent Mihály-hegyen valaha önálló település volt, de a török uralom alatt népessége kihalt. A török kiűzése után a néptelen környékre főleg horvátok települtek be, és Légrád külterülete lett, Légrádhegy néven. A magyar visszatelepülők 1760-tól jelentek meg nagyobb számban. Arról, hogy évszázadokon át állandó lakossággal rendelkező lakott hely volt, temploma és az annak közelében lassan pusztulásnak induló temetője tanúskodik. Az ország trianoni szétszabdalása után 1949-ig, a magyar-jugoszláv viszony megromlásáig a légrádi szőlősgazdák átjárhattak ide művelni birtokaikat. Ekkortól kezdve azonban a terület Őrtilos külterületeként szerepel. Ma a fennsík és a domboldalak főleg szőlőskerteknek és hétvégi telkeknek ad otthont, a tulajdonosok számának csökkenése miatt elég ritkásan.

Természeti környezet
Szent Mihály-hegy két kistájnak, a Zalai-dombvidékhez tartozó Zalaapáti-hát legdélebbi nyúlványának és a Belső-Somogy részét képező Közép-Dráva-Völgynek a határán fekszik. Itt egyesül a két bővízű és erős sodrású folyó, a Dráva és a Mura.
A templom előtti térről felejthetetlen kilátás nyílik a hegyek lábánál kezdődő folyóvölgyre, az ott kanyargó nagy folyóra (különösen lombhullás utáni időszakban) és Horvátország vidékeire, a háttérben kéklő Bilo hegyvonulatra.

A templom és a búcsújáró hely története
Az elpusztult középkori falu pálos kolostorának maradványaiból épült 1740-ben a Szent Mihályról elnevezett kápolna, amelyet 1763-ban bővítettek templommá barokk stílusban. Végleges méretét az 1823-as felújításkor nyerte el, ekkor épült új tornya is. Nevezetes búcsújáró hely, amelyre a horvát hívek is nagy számban látogatnak Mihály-napi búcsúk alkalmából (szeptember 29-ikéhez közel eső hétvégeken). Ez az esemény 1993. óta a határok nélküli barátság napjává, valóságos népünnepéllyé is vált több ezer résztvevő számára. A kétnyelvű mise után a két ország környékbeli kulturális egyesületeinek sokszínű műsorai és a vásári forgatag teszi emlékezetessé a napot. A két ország hatóságai erre az alkalomra -és Anna napi búcsúkor is- határnyitással könnyítik meg a Légrád-környékiek utazását; a komp egész nap ingázik a két part között.