Ezzel a multiládával Mechwart Andrásnak, a magyar ipartörténet kiemelkedő alakjának állítunk emléket. Életében olyan nagyformátumú emberekkel dolgozott együtt, mint Ganz Ábrahám, Déri Miksa, Bláthy Ottó, Csonka János, és Kandó Kálmán .

---

1. pont: Öntöde Múzeum
Jelszórészlet: A múzeum kertjében álló kb. 1 m magas oszlopszerű vastárgyon lévő szám.
A múzeum jelenleg tartósan zárva van.
 N 47° 30,674' E 19° 2,135' 92 m [GCMEKI-1]

2. pont: a volt GANZ Gyár, most Millenáris Park.
A felújítás óta az eredeti jelszórészlet már nem olvasható, viszont összerakható a játszótér építéséről szóló tábla kilencedik ("Mostoha" kezdetű) sora harmadik szavának betűiből a következő sorrendben:
4. 2. 1. 3. 5. Köszönöm Erdőcsöndjének a szellemes pótlást!
 N 47° 30,640' E 19° 1,498' 121 m [GCMEKI-2]

3. pont: Mechwart liget.
Jelszórészlet: a szökőkút körüli padok száma.
 N 47° 30,715' E 19° 1,916' 123 m [GCMEKI-3]

---

MECHWART ANDRÁS élete

1834. december 6-án született a bajorországi Schweinfurtban. Szegénysorú, többgyermekes család gyermekeként csak elemi iskolában tanulhatott, majd inasnak ment a helybeli lakatoshoz. Lakatos vizsgájakor a "legényremek"-ként készített Chubb-zárja olyan jól sikerült, hogy arra a város elöljárósága is felfigyelt, és ösztöndíjjal az augsburgi politechnikumba küldte tanulni, ahol 1855-ben mérnöki oklevelet szerzett.
1859-ben a véletlen hozta úgy, hogy útban Galícia felé Magyarországon utazott át meglátogatni régi augsburgi barátját, Eichleiter Antalt, aki ekkor már Ganz Ábrahám által alapított gyár üzemében dolgozott. Eichleiter bemutatta barátját Ganznak, aki megörült a jó mérnöknek, és kérte, mondjon le galíciai útjáról, és vállalja el nála a felügyelői állást. Így Magyarországon maradt és letelepedett.
Mechwart András ekkor 25 éves volt, az elkövetkezendő 40 évben a Ganz Gyár mérnöke, üzem- és üzletvezetője, majd vezérigazgatója lett.

Ganz Ábrahám sorsa és jelleme sokban hasonlított Mechwartéhoz: külföldi (svájci) származás, szegény, nagycsaládos háttér, "véletlennek" köszönhető magyarországi letelepedés, maximális humanitás és megbecsülés a munkásai irányába. Nem csoda hát, hogy az évek során nagyon jó barátokká váltak és legnagyobb mértékben élvezték egymás bizalmát.

Ganz 1845-ben nyitott önálló öntödét Budán, de ekkor még az üzem a mostani Öntödei Múzeum helyén állt.
Mechwart is itt kezdett el dolgozni. Ebben az üzemben egyébként 1964-ig folyt a termelés, ekkor a gyárat leállították, s a kéregöntöde berendezéseit megőrizve 1969-ben múzeummá alakították át.

A Ganz ipari konszern világméretű sikereit tükrözik többek között az 1862. évi londoni és az 1867. évi párizsi világkiállításon a Ganz-gyárnak adományozott ezüstérmek, valamint 1872-ben Moszkvában aranyérmet, 1873-ban a bécsi világkiállításon pedig díszoklevelet és a "haladás érmet" nyerte el.

1866-ban Mechwart feleségül vette barátja, Eichleiter Antal húgát. A házasságból három gyermeke született: Ernő földbirtokos, Hugó gépészmérnök lett, Emma lánya pedig egy budapesti ügyvédhez ment feleségül.
Érdekes, hogy a magyar nyelvet nehezen sajátította el. Kedvelte az irodalmat, maga is írt verseket. Nagy zenebarát volt, örömét lelte a vidámságban, mulatozásban (ezt jelzi például az is, hogy ő alapította a gyári dalárdát, amelyben maga is énekelt).

A túlfeszített munka és családi problémák kikezdték Ganz Ábrahám idegrendszerét, aminek következtében 1867. december 15-én öngyilkos lett. Halála után a gyár vezetését Eichleiter és Keller Ulrik vették át, akik Mechwartot bízták meg az üzemvezetéssel és az üzletvitellel.
A gyár ekkor a "Ganz és Társa" nevet vette fel. Két évvel később azonban a Svájcban élő örökösök eladták a gyárat, és az átszervezés után a "Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Rt."-nél Mechwart műszaki igazgató lett.
Az 1873-ban kezdődő válság megrázta a gyárat is, ekkor Eichleiter és Keller kiléptek a gyárból. 1874-től Mechwart vezérigazgató lett, egyedül végezte az igen szerteágazó szervezői, irányítói, vezetői és piackutatói munkát. Mindaz, amit a magyar gépipar Mechwartnak köszönhet, lényegében ettől az időszaktól számítható.

A gyár vezetőjeként tevékenységét áthatotta az a törekvés, hogy munkalehetőséget teremtsen, új és egyre korszerűbb termékeket vezessen be, és a termelt áruknak piacot szerezzen. E célok megvalósításával a gyár is szüntelenül bővült, és a századfordulóra öt telephelyes nagyvállalattá nőtte ki magát.
A századfordulón a Ganz Rt. volt az egyetlen magyar nagyvállalat, aminek külföldön is voltak telephelyei.

Mechwart már az 1878-as világkiállítás előtt felismerte a villamosság jelentőségét. 1878-ban hozta létre a Kacsa utcában a kis villamossági műhelyt, amelynek tevékenysége kezdetben ráfizetéses volt. Az ő hívására lépett be a gyárba Zipernowsky Károly, Déri Miksa és Bláthy Ottó. A fejlődést jól jellemzi a Nemzeti Színház villamos világításának megtervezése és elkészítése (ez volt Európában a második villamos világítású színház).

Mechwart legismertebb munkálatai a kéregöntésű sima és rovátkolt hengeres malmi hengerszék tökéletesítéséhez és gyártásához fűződnek (ilyen mai napig működő vízimalom Orfűn, lásd a GCMMVF ládát; (N 46° 8,433' E 18° 9,580') ).
A Ganz-gyár 1874 és 1906 között 29500 malmi hengerszéket gyártott és ebből 19300 darabot európai és tengerentúli országokba exportált.
Kevesen tudják, hogy a Mechwart hengerszék elterjedésének és a magyar őrlési eljárás elsajátításának köszönhető, hogy Magyarország ebben a korban malomipari nagyhatalommá vált .
A Ganz és Társa Rt. Mechwart szabadalma alapján kezdte meg az oldható tengelykapcsolók gyártását is.
Mechwart és a Ganz-gyár Csonka Jánossal is kapcsolatba került. Az együttműködés során a használhatatlan motorok rendbehozatalán túl 1889 és 1896 között gáz- és petróleummotorok sorát fejlesztették ki. Közös fejlesztőmunkájuk eredményeként született 1893-ban a karburátor.

Mechwart András 1874-től a Ganz-gyár vezérigazgatója, megbecsült vezetője volt. A munkások problémáit megértő, családias légkör kialakítására törekvő, a szorgalmas munkást megbecsülő vezetőként dolgozott. Nagyszerű szakembergárdát, feltalálókat alkalmazott, és személyesen is segítette munkájukat. Nem kétséges, hogy bármilyen beosztásban rangot jelentett a Ganz gyárban dolgozni: a gyáraiban a szociális létesítmények (nyugdíjalap, segélyalap, munkásotthonok, étkezőhelyiségek, fürdők, orvosi szobák, "inasok" oktatására létesített saját iskola) voltak, mely körülmények biztosítása ebben a korban szokatlanok és mintaszerűek voltak.

Mechwart 1899. december 6-án, 65. születésnapján, a gyárban eltöltött 40. év után nyugdíjba vonult, és 1907. június 14-én bekövetkezett haláláig mint szakértő dolgozott a cégnél. Az őt övező általános megbecsülés jele, hogy nem sokkal halála után szobrot emeltek tiszteletére, (a multi 3. állomása).

A Ganz Gyár múltja és jelene: a Millenáris Park

A Ganz Villamossági Műveknek eredetileg helyet adó épületcsoport 2000-ben befejezett felújítását követően új funkciót kaptak, az épületek környezete pedig igényes közparkká alakult át.
Szép példája az ipari területek értelmes megújításának, nem véletlenül kapott a Millenáris Park a műemléki gyárcsarnokok újraformálásáért Europa Nostra-díjat (lagaf).
Az átalakított helyszínen kezdetben 2002-ig állandó kiállításként működött az "Álmok Álmodói - Világraszóló magyarok". Jelenleg szabadidő parkként működik.

A gyár egyik első épülete a D jelű szerelőcsarnok (ma a kisebbik kiállítási csarnok) volt. Ezt alig több mint egy évtizeddel később, 1911-12-ben a gyár fejlődése nyomán szükségessé vált bővítésként a B jelű (ma a nagyobbik kiállítási csarnok), 1997-ben műemléki védettség alá helyezett nagyszerelde követte.
A gyár területe a városrész fejlődése nyomán felértékelődött, így már a két világháború között felmerült kiköltöztetése, azonban a háborús konjunktúra következtében az erre irányuló tárgyalások megszakadtak. A II. világháború befejeztével az épületállomány és a géppark több mint fele megsemmisült vagy használhatatlanná vált. Az újjáépítést követően rohamtempóban épült meg a két, C és F jelű, 5 csarnokszint egymás fölé helyezésével kialakított vasbeton épület az IPARTERV tervezésében.

A Millenáris létesítményei:

Jövő Háza
A Csodák palotája (azóta elköltözött)
Nagycsarnok
Pixel Galéria
Kiscsarnok
Teátrum
Hajó Terem
Fogadó
Csiga Galéria
Padlás

A Mechwart liget, a Mechwart szobor története

Mechwart liget Margit körút és a Keleti Károly utca találkozásánál. Területe kb. 18 000 négyzetméter, parkosított tér. A tér központi helyén található Mechwart András mellszobra.
Az eredeti egészalakos szoborcsoportot 1913 november 16-án leplezték le, és Stróbl Alajos műve volt. A mellszobor ruszkiczai márványból készült, három bronz mellékalak volt alatta: baloldalon: egy mérnök babérkoszorút nyújt, jobboldalon: öreg munkás és fiatalabb alföldi munkás.
Ez az emlékmű a II. világháborúban sajnos elpusztult. 1964-ben Kocsis András újramintázta a mellszobrot, és azt mellékalakok nélkül újra felállították. A megmaradt szobornak új szobortalapzatot készítettek az Öntöde Múzeum udvarán; (a multi 1. állomása).

---

---