Elhelyezés időpontja: 2010.10.03 16:00
Megjelenés időpontja: 2010.10.06 23:00
Utolsó lényeges változás: 2010.10.05 20:44
Utolsó változás: 2011.10.04 21:23
Rejtés típusa: Multi geoláda (2V)
Elrejtők: Mala és Maati
Ládagazda: mala Nehézség / Terep: 1.0 / 1.0
Úthossz a kiindulóponttól: 1000 m
Megtalálások száma: 254 + 1 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.3 megtalálás hetente
WAP
Kétpontos multi, mindkét pont virtuális.
1.pont: A szabadság szobor
A N 46° 10,253'" E 21° 18,551 ponton található
szobor hátulján, legalsó lépcsőfokon, a bal szélen (hátulról nézve) található kétsoros szöveg felső sorának utolsó szava (négy betű)
2.pont: A vesztőhely
A N 46° 09,728' E 21° 19,940' ponton, az emlékmű oszlopának jobb oldalán, a talapzaton található két betű (szerintem egy monogram). Kis segítség az elmosódott betők miatt: A magyar abc kozépső harmadában, két egymást követő mássalhangzó.
Ha a koszorúk eltakarják a feliratot logolj jelszó nélkül és tölts fel egy képet, vagy írj egy e-mailt. WAP vége
Megközelítés:
Javasolt kindulópont: A 7-es út bevezető szakaszán lévő körforgalom, a N 46° 10,928' E 21° 18,603' koordinátákon, kicsivel a kórház után, 5 út találkozásánál.
Nagylak felől közelítve: A 7-es számú főúton (E68) nem kell az elkerülő útra menni, hanem a városközpont felé kell haladni, majd követni az utat jobbra tartva. Calea Victoriei, körforgalomnál 1. kijárat Strada Andrei Saguna majd éles jobb kanyar Strada Varfulco Dor ezen az útoh haladva jobbra terül el a Tűzoltó tér (Reconcilereii)
A 2-es pont megközelítése: A régi Maros hídon át, a körforgalom 1. kijárata után látni a focipályát, az mőgé kell behajtani.
A javasolt parkoló a 2-es ponthoz: N 46° 9,742' E 21° 19,943' 108 m [GCARAD+Parkoló 2-es pont] Az emlékmű mellett a focipálya mögött nagy aszfaltozott terület, bőven van hely.
Előzmények:
Ezzel a ládával szeretnék tisztelegni a vértanúk emléke előtt.
Szegedről Erdélybe utazva többször elmentünk Arad mellett, anélkül, hogy felkerestük volna ezeket a helyeket. Ezt a mulasztást pótoltuk, és szeretnénk mindenki számára könnyen megtalálhatóvá tenni ezt a két emlékművet.
Szerettünk volna ide egy valódi ládát is rakni, de a lehetséges helyszínekről végül is lemondtunk. A vár falain táblák jelzik, hogy katonai terület, a Maros partja annyira elhanyogolt és szemetes, hogy ez sem jöhetett szóba.
Maradt a két állomásos multi, melynek mindkét pontja virtuális.
Az első pont
1.pont: A szabadság szobor [GCARAD-1] N 46° 10,253' E 21° 18,551' 108 m [GCARAD-1]
A szobor hátulján, a legalsó lépcsőfokon, a bal szélen (hátulról nézve) található kétsoros szöveg felső sorának utolsó szava (négy betű)
2.pont: A vesztőhely [GCARAD-2] N 46° 9,728' E 21° 19,940' 108 m [GCARAD-2]
Az oszlop jobb oldalán (a lépcső felöl nézve) a talapzat vízszintes részén található, kissé elmosódott két betű (szerintem egy monogram). Mivel többen is jelezték, hogy a betűk nehezen olvashatók, időnként koszorúk és néha hó is takarja, egy kis segítség: A magyar abc kozépső harmadában, két egymást követő mássalhangzó.
Ha a koszorúk eltakarják a feliratot logolj jelszó nélkül és tölts fel egy képet, vagy írj egy e-mailt.
A jelszó képzése: A két részlet egybeírva 4+2 betű
A szabadság szobor:
Az 1849. október 6-án kivégzett honvédtábornokoknak állít emléket, ezért Vértanú-szobor néven is ismert, Zala György monumentális alkotása, aki Huszár Adolf eredeti tervét dolgozta át.
A szobor főalakja a szabadságot jelképező Hungária, mellékalakjai pedig az Ébredő Szabadság, Harckézség, Áldozatkészség és Haldokló harcos. A Harckészséget az 1880-as években, Brüsszelben egy szoborkiállításon aranyéremmel jutalmazták. A fiatal Zala György ezzel az alkotással alapozta meg hírnevét és vált a magyar nemzeti-történelmi szobrászat egyik vezéralakjává. Később megkapta a budapesti Millenniumi Emlékmű kivitelezésének jogát.
Az aradi szoborcsoport elkészítésének költségeit országos közadakozásból fedezték és a szobrot 1890. október 6.-án országos ünnepségen leplezték le Arad legszebb terén, a színház mögötti Szabadság-téren.
A szobor, az első világháborút követően, még hét évig állt az aradi Szabadság-téren. 1925-ben szétszedték és a tűzoltólaktanya melletti elhagyott lovardába raktározták el.
1956-ban ugyan elkezdődtek a szobor visszaállításának a munkálatai, de az október 23-án kirobbant a magyar forradalom és annak következményei miatt a szobor visszaállítását leállították, majd néhány év múlva a lovardából is elszállították, nem is akárhová, hanem a szovjet laktanyaként működő aradi várba. Más szóval, a tizenhárom tábornok emlékét idéző szoborcsoport katonai őrizetbe került a várba, megismételve ezáltal a vértanúk sorsát. Több mint negyven évig raboskodott a Szabadság-szobor az aradi várban. Fogságából hosszas politikai harcok és egyeztetések után 1999. október 1.-én szabadult ki. Ekkor erősen sérült állapotban a szobor alakjait a minorita templom udvarán helyezték el.
Újabb köztéri felállítását heves politikai csatározások előzték meg, végül 2004. április 24. állították fel az erre a célra átalakított Magyar-Román Megbékélés Terén, azzal a feltétellel, hogy ugyanitt elhelyezik a román 48-asok diadalívét, ami egy jó évvel később meg is történt.
A vesztőhely
1849
Az aradi vár a Maros bal partján épült hatszögletű erőd; a folyó majdnem körülöleli. Itt őrizte foglyait Howiger vezérőrnagy, a vár parancsnoka. Az ítéletet október 5-én reggel 7 órakor hirdették ki: golyó általi halálra Kiss-t, Schweidelt és a büntetés enyhítéseként Desewffyt és Lázárt. Először őket kísérték a vár VI-os kapuja mellé, a vár sáncába. A féltérdre ereszkedett tábornokokat egyszerre érte a lövés; hárman azonnal arcra buktak, Kiss Ernőnek csak a vállát érte a golyó, ezért három katona közvetlen közelről lőtte le.
A bitófára ítélt kilenc fogolyért ezután mentek vissza a várba. A III-as kapun át az Újarad felé vezető útra tértek; Damjanichot - mert lába törött volt - szekéren vitték. Durván faragott, mintegy nyolclábnyi magas oszlopokhoz kísérték őket; elsőként Poeltenberget szólította a porkoláb. Aztán sorrendben Török, Láhner, Knezich, Nagysándor, Leiningen, Aulich, Damjanich és Vécsey életét oltották ki. Elrettentő példaként estig függtek a bitófán, majd két-két újaradi paraszt gödröket ásott az akasztófák tövébe, és ide temették a nemzet halottait. Napjainkban
Maros bal partján, a vár oldalán, a vár közvetlen szomszédságában a Váralja negyedben lévő téren áll egy szürke márványból készült emlékmű, amelyet 1881. október 6-án avattak fel. Korábban itt egy szerény kőemlék állt. Ez volt a kiegyezés után a szabadságharc tiszteletére felállított első emlékmű a történelmi Magyarországon. A terméskőből emelt mesterséges dombon álló obeliszk az Aradon 1849. október 6-án kivégzett tizenhárom honvédtábornoknak állít emléket. Egyik oldalán a kivégzés dátuma, a másikon a tábornokok nevei a kivégzés sorrendjében.
Az obeliszk alá temették el 1974. október 6.-án a 13 vértanúból 11 hősnek a földi maradványait. Kiss Ernő és Desewffy Arisztid a családjuk kérésére a szerbiai Eleméren, illetve a szlovákiai Margonyán van eltemetve. A tábornokok csontjait korábban az aradi temető, illetve borosjenői római katolikus templom kriptáiban őrizték.
Írott emlékekből:
A vesztőhely feltárása több lépésben történt itt közlöm az egyik feltárási jegyzőkönyv részletét.
"Jegyzőkönyv
ad 37/1913. sz.
Felvétetett Aradon, 1913. évi október hó 20. és 21. napjain az aradi vár sáncaiban elföldelt Schweidel József+ és Lázár Vilmos+ vértanúk hamvainak exhumálása alkalmával.
Szemtanúk feljegyzései szerint a vár északi (VI. számú) kapujától jobbra fekvő sáncban történt Kiss Ernő+, Schweidel József+ és Dessewffy Arisztid+ tábornokok, valamint Lázár Vilmos+ ezredes-hadtestparancsnok kivégzése. Mind a négy ott a helyszínen földeltetett el. Kiss Ernő+ és Dessewffy Arisztid+ holttestét hozzátartozóik utóbb elvitték; két vértanú holtteste a vársáncban maradt.
A vértanúk hamvainak felkutatásával Arad sz. kir. város törvényhatósága részéről kiküldött bizottság elnöke: Varjassy Árpád+ kir. tanácsos, tanfelügyelő a katonai hatóság előzetes engedélyével az ásatásokat a fent említett sáncban még 1912. év nyarán meg is kezdte. Ásás közben két csontváz nyomaira akadtak, ezek a legnagyobb valószínűség szerint Schweidel József+ és Lázár Vilmos+ földi maradványai.
A hamvak kiemelése az 1913. évi magas talajvíz miatt lehetetlen volt. Az 1913. év őszén a víz végre annyira lehúzódott, hogy az exhumálást többé nem akadályozta."
Erdélyi körutazásunk utolsó állomása volt Arad.
Először a vesztőhelyre mentünk, és nagyon felháborodtunk. A focipályán valami edzőmeccs-féle volt, és 10-12 ember az emlékművet használta lelátónak. Így aztán nem tudtuk beleélni magunkat abba, hogy hol is vagyunk. Az emlékműn most is sok koszorú és szalag volt - nem hiszem el, hogy azok a román emberek nem tudták, hogy milyen tiszteletlenek!
A jelszót itt nem is kerestük, de az ABC-s segítség alapján másodjára sikerült kitalálni.
Az első ponton a szobor gyönyörű!
Az első ponton több fotót is készítettem a lehetséges jelszó feliratokról, de a második pont jelszavával együtt sehogy se fogadja el az oldal az általam beírt jelszót. Az első ponton szerintem nehezen olvasható a felirat, valószínüleg itt csúsztam el. Szeretném kérni a mellékelt fotók alapján a találat elfogadását. Köszönöm!
[g:hu+ 2.10.16]
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget.
A 2. pontal kezdtünk, majd megszenvedtem az 1. ponton, ugyanis az esőben a márványon a szöveg olvashatatlan volt. Próbáltam kézzel kitapogatni a betűket, nézni különböző szögekből, aztán egyszer mintha olvasható lett volna egy szó, így rápróbáltam és sikerült. Az esős időben szinte zavartalanul tevékenykedhettem.
+Van! Köszi :)
Világosi vár és Solymos várának felfedezése után Aradra vezetett utunk. Mivel már korán sötétedett, ezért nehezen lehetett bármit is leolvasni a pontokról.
A Szabadság szobor valóban csodálatos érdemes volt felkeresni. A vesztőhelynél lévő emlékmű, már jóval kisebb. Egy focipálya mellett van és épp edzés lehetett, mert a szülők onnan kintről figyelték a gyerekeiket. Talán az ott állókból sokan nem is tudják milyen fontos helyszínen is álltak a magyar történelem szempontjából. Mivel elég nagy volt a tömeg, így csak egy főhajtás maradt tisztelgésül a hősök előtt.
Kérlek a képek alapján fogadd el.
Köszönöm a lehetőséget.
Az 1. Ponton megvan a jelszórészlet, a 2-esen viszont október 6. miatt olyan hatalmas koszorútömeg van, hogy nem lehet hozzáférni.
Telefonos beszélgetésnek megfelelően kérem az elfogadást.
Köszönöm!
Utána nagy séta, épp bornapok vannak: nagy kirakodóvásár.
Vasárnap reggeli után Gyuláról indultunk a Világosi vár felfedezésére, majd ide várost nézni.
A határon egészen komoly ellenőrzés van, mivel Románia nem tartozik a schengeni térséghez. Szerencsére sorban állni nem kellett. Az egész országban úthasználati díjat kell fizetni, ami legegyszerűbben az első falu (Varsand) Petrom kútján lehet megtenni. 14,89 RON, vagy 3 EUR. Kártyás fizetéssel 1174 Ft-ba került. Cserébe az út minősége sokkal jobb, mint itthon. Vihar előtti időben jót sétáltunk a városban. Az általunk bejárt rész jó benyomást keltett. Gyér forgalom és csönd volt.
A Szabadságszobor feliratát nem sikerült leolvasni, illetve amit jelszónak gondoltam, az nem az. Kíváncsi vagyok mi lehetett. A "Vesztőhely" sportpályával körbevéve érdekes megoldás. A 13 lépcsőfok után az ottani jelszórészlet egyértelmű, jól olvasható.
Az aradi várat is meg szerettem volna nézni, de fegyveres őrök őrzik, meg sem lehet közelíteni.
Végül felhőszakadásban autóztunk vissza Gyulára.
[Jóváhagyta: geocaching.hu, 2023.08.30 19:28]
Köszönöm a jóváhagyást és a kíváncsiságomra a választ.
Békési Bringatúra_9
Magyardombegyház_Arad szakasz
Bár sok erdélyi/partiumi városban jártunk, eddig Arad kimaradt. A bicikliket a szálláson hagyva jó sokat sétáltunk a városban, és a pontokat is könnyen megtaláltuk. Sajnos, a szobor felirata olyan rosszul olvasható, hogy a rejtő segítségét kellett kérni (fotót küldtünk).
Megtaláltam, köszönöm a lehetőséget! [g:hu 1.6.4]
Eddig még sosem jártam Aradon, így megpróbáltam alaposabban szétnézni ebben a nagyvárosban.
A két jelszórész könnyen megtalálható, viszonylag jól olvashatóak.
A 2. pontnál -ha már úgyis ott jártam- megkerestem és belogoltam a .com-os ládát is...
Köszönöm a rejtést!
Szomorú hely mindkettő, de nagyon örülök, hogy végre eljutottam ide. Mindkét pont nagyon megérinti a magyar ember szívét.
Köszönöm a rejtést!
mmccxxviii
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
Kötelező látnivalók a magyarság egésze számára, akárcsak sok másik itt Erdélyben (Partiumban).
A városi román emlékmú, minden igyekezet ellenére, meg sem közeliti a magyar méltóságát. Azok a komikus figurák a diadaliy alatt... Na, mindegy.
Újratöltve, a helyzet nem sokat változott. Legalább a környezete tiszta és rendezett a vesztőhelynek. Körülötte sportpályák...érdekes párosítás. Véletlen, hogy 13 lépcsőfok van?!?
A két helyszín után felkerestük a szobroktól 150 méterre (a vár felé) lévő kis piacot. Itt kapható többek között friss virág is. Köszönjük a lehetőséget!
Az Aradi vértanúkra emlékezve háromnapos túránk utolsó megtalálása késő este.
Köszönet Marton Zoli barátomnak, hogy "megkóstoltatta" velem ezt a rendkívül kellemes időtöltést. Nekem nagyon ízlik.
A kilencvenes évekig elég sokszor megfordultunk Aradon. Hosszú idő után most újra felkerestük és egy nagyot sétáltunk a belvárosban és a Maros partján. Kissé megváltozott a város. Sajnos a magyar nyelvű felíratok eltűntek, viszont a régi villamosok megmaradtak.
Erdélyi ládatúránk harmadik állomása Arad. A szabadság szobor nagyon szép alkotás. A vesztőhelyen felállított emlékműnél állni felemelő érzés, fejet hajtva az Aradi vértanúk előtt, tudva, hogy az obeliszk alatt temették el a földi maradványaikat. Köszönet a rejtésért.
Megtaláltam. Köszönöm a rejtést.
Nagyon lehangoló és méltatlan mind a két hely, de tudom nem az ott élő honfitársaink tehetnek róla.
Koszorúztunk, imádkoztunk, zsoltárt is énekeltünk, leróttuk tiszteletünket a hősök előtt!
Tisztelegtünk hőseink emléke előtt.
Dévai csillagtúráról hazafelé jövet rövid megálló Temesváron és Aradon.
Ha már itt jártunk a híres borászatban feltankoltunk vörös aszúból és fekete leánykából.
Köszönöm a lehetőséget.
Bár az autópálya elkerüli a várost, a geoláda miatt nem lehetett ellenállni a kitérőnek. Kár hogy csak virtuális, de a lényeget megmutatja.
Köszönjük a rejtést!
Nem volt egyszerű a nagy forgalomban eljutni a kivégzés helyszínére, de a Szabadság szobor környékén parkolóhelyet találni már szinte a lehetetlennel határos. Azért sikerült a két részletet leolvasni. Korábbi utazásaink során már jártunk mindkét helyszínen, de akkor busszal voltunk.
Első szállásunk Aradon volt. Gyalog kerestük fel a pontokat. A gyerekeket is megérintette a két hely.
Sajnos, Arad eléggé koszos város, nehéz volt függetleníteni magunkat a sok szeméttől. Ez alól a park sem kivétel, sajnos. Érdekes, hogy este 9-kor is rendőri jelenlét volt itt.
Többször jöttünk már hazafelé Aradot érintve, de még sose jutott időnk bent körülnézni. Persze délben, a hőségben sem a legideálisabb alkalmat sikerült megragadnunk. De végre ide is eljutottunk.
Lippáról jövet egy kis városnézés.
Legutóbb akkor jártam Aradon, amikor az egész város fel volt túrva.
Nagyrészt befejezték az útépítéseket, de azért maradt egy két égbe meredező tartópillér, amelyekre ki tudja mikor kerül útpálya?
Kérjük szépen a találat fotók alapján való elfogadását. Sajnos valamelyik jelszórészletet elbénáztuk :) A Szabadság-szobornál rendőri puccparádé volt, így elég gyorsnak, talán túl gyorsnak kellett lennünk. Köszönjük.
Az erdélyi geotúra során találtuk meg. Ez volt a túra utolsó határon túli találata.
Nagyon örülök, hogy ide is eljutottam. A híradásokból folyamatában követhettük a szoborcsoport kálváriáját, és azt, hogy végül egy kompromisszummal a térre került. Persze úgy tűnik, ez se ment csont nélkül: egy viszonylag mellékes téren van, szemben áll vele a román "ellen szobor", ami természetesen úgy készült, hogy jobban látható helyre kerüljön, és szebb legyen, mint az aradi vértanúk szobra.
A vesztőhelyen található emlékmű is látványosan visszafogott, sokkal többet érdemelne. De legalább ez is van, ezt kell megbecsülnünk.
Számomra nem a helyíznek szépsége, hanem azok kultikus jellege volt igazán megkapó. Köszönjük a kalauzolást!
Erdélyi geotúra 32. találata.
Hát Arad nem lesz a kedvenc városom.
A vesztőhelyen kezdtük a túrát, nagyon kieső helyen van, és nem fejezi ki a történelmi jelentőséget.
A második pontot sikerült a helyi gettón keresztül megközelíteni. Hát nem esett jól. A tér eléggé elhanyagolt sajnos.
Találat után még egy kávéra és kis sétára volt időnk. Ez volt a túra utolsó erdélyi találata.
Köszi
A 2014. évi Erdélyi Geotúra csapatával kerestük meg. 28/26. találat.
Talán jó 10 évvel ezelőtt már jártam a városban, de éjszaka és csak a pályaudvaron, így emlékem nem sok volt. Most jóval több időnk volt és kellemesebb körülmények között sétáltunk egyet a multi pontjai között, vegyes érzelmekkel. Ez az érzésem abból ered, hogy a magyar történelmi vonatkozású helyek, emlékművek sajnos csak tessék-lássék módon vannak kialakítva és kezelve (pl. Magyar-Román Megbékélés Tere) valamint iszonyú nyomasztó számomra az az általános igénytelenség, szépérzék hiánya, ami Románia egyes helyein - többek között itt is - tapasztalható.
Összességében csalódásként értek a városban látottak, de a végén azért pozitívumként megemlítem a finom cappuccinót, amit a főtér mellett ittunk. Igazán finom és elfogadható áron volt, bár a buszról majdnem elkéstünk a pincér lassúsága miatt. :)
Arad nagy csalódás volt, de az emlékmű igazi gyöngyszem! Nem csak emlékeztet a hősökre, de szemet gyönyörködtető műalkotásokat találtunk. Nagyon köszi!
A Szabadság szobor környéke, maga a tér, eléggé elhanyagolt, a zászlótartó rudak talapzata erősen rongált, burkolat hiányos. Maga a vesztőhely viszont szépen rendezett.
Egy konferencia elotti kirandulason kerestuk fel a ket pontot is, jelszoolvasasban nagyon gyengere vizsgaztam. A Szabadsag szobron levo feliratot lattam ugyan, de nem tudtam elolvasni, a zuhogo esso teljesen felaztatta a szobrot, tavolrol nem latszott, kozel pedig nem akartam menni, mert sokan voltunk es nem akartam parasztnak tunni, hogy bemaszok a zolt detuletre. A masodik ponton mar nem volt esso (de volt busz-lerobbanas), de ott sem sikerult megtalalni a feliratot. Kernem ha lehet a talalat elfogadasat.
Arad nagyon szep, bar nagyon sok elhanyagolt szep epulet is van, azert szepszamban latni szepen felujitottat is. Este kocsmaturara vitt egy helybeli, mindenkinek ajanlom a KF nevezetu helyet a szinhaz mogotti teren (itt allt eredetileg a Szabadsag szobor).
A Vesztőhelyet kerestük fel először. Már sokszor terveztem, de csak most, majd 48 évesen, az évforduló után néhány nappal jöttem el ide...
A mai nap utolsó állomása volt a Szabadság-szobor.
Köszönjük a rejtést!
Megtaláltuk Feralhearttal, köszönjük a rejtést! A sztori bővebben sok fotóval családi geoblogunkon található : http://geokormi.blogspot.hu/2013/08/az-aradi-vertanuk-emlekezete-gcarad.html
Temesvári hétvége után hazafelé megálltunk Aradon ebédelni illetve a két pontos multit felkeresni. A belvárosi pontot nem ismertem, csak a másikat, melyet évekkel ezelőtt szüleimmel is felkerestünk. Az emlékmű szoborcsoport csodaszép alkoltás. Köszönjük, hogy megmutattad!
Már többször voltam Aradon de akkor még nem volt láda. Most Székelyföldről útban hazafelé kerestük meg az emlékhelyeket. Szépen ki voltak világítva. Köszönjük
Szégyen, nem szégyen, 45 évesen én is csak annyit tudtam az aradiakról, mint egy átlag iskolás. A láda hatására meghallgattam egy hangoskönyvet az aradiakról, a fegyverletételekről, a fogvatartásukról, a kivégzésükről. Megint kicsit másképpen látom ezt a világot! Köszönöm szépen!
Világosi vár, Solymos vára utáni levezető akció..
Szép lenne ez a város.. sok helyütt olyan érzésünk volt, Pest belvárosában vagyunk..
Furcsa érzés, a Szabadság szobor körül azok a házak, amik Budapesten vagy akár Bécsben is lehetnének../a nyomorba hullott Monarchia beli fényűzés mementói / a románok a szobor talapzatánál legeltetik kisdedjeiket, az a furcsa szoborkompozíció a tér másik oldalán mint egy óriási karikatúra... valahogy nyomasztó volt az egész.. kivéve a Szabadság szobor alakjainak szépségét..
Jót barangoltunk Oldfoxxal Aradon, begyűjtöttük a pontokat, fotóztunk, remek kebabot ettünk, aztán irány a szállásunk Gyulán..
Köszönjük szépen..
Bulgáriai tengerparti nyaralásunkból hazafelé, éjszakai ládázás. Arad éjszakai fényben, közlekedési dugóktól mentesen egész kellemes volt. Köszönjük a rejtést.
Üzleti ügyben érkeztünk Aradra, így szinte kötelező és automatikus, hogy felkeressük ezen helyeket. Kollégámmal Bodrogi Viktorral teljesítettem.
Köszi és üdv,
MikiAnita
Este értünk Aradra, hazafelé menet, de megkerestük a két helyet. Sajnos azt tapasztaltuk, hogy a vesztőhely emlékműve méltatlan helyen van. Focipálya mellett. Nevetséges. Mindenki a meccset nézi, hátatfordítva az vértanúknak. Ez nem véletlen. Na mindegy...
A Szabadság szobrot pedig játszótérnek használják a gyerekek, és ha a futkározásuk útjában van a koszorú vagy a mécses, hát arrébb rúgják. A szüleik pedig ülnek a padon, és nem szólnak rájuk. Szomorú!
Mindkét helyen mi raktuk vissza a koszorúkat.
Persze, örüljek, hogy egyáltalán láthatóak a magyar emlékek!
A szobor nagyon szép!!! A vértanúk emlékoszlopa megindító, ha belegondolsz, hogy itt vannak a csontjaik.
Köszönjük a rejtést! :)
Az első pont melletti focipályán éppen valami sportnapot tartottak a helybéli versenyzők, a szobor környékén míg felolvastam az oldalon leírt tudnivalókat egész nagy (magyar) közönség vett körbe minket. :)
Átzötyögtem Temesvárról megnézni Aradot, nem bántam meg, nagyot sétáltam a rendelkezésemre álló szűk 3 órában. Az erősből - amit láttam - nem sok maradt, az emlékoszlop nagyon sportos környezetbe került, a megbékélési emlékmű viszont míves. Tetszett, hogy olyan böszme széles a Forradalom sugárút is.
Gyulai pihenésnél egy napot arra szántunk, hogy átnézzünk a határ túloldalára (Atti még nem járt soha Romániában).
A hó miatt kicsit nehézkes volt a találat, de akkor még nem tudtuk, hogy a GCVVAR felkutatása új értelmet ad majd a "nehézkes" szónak...(ld. ott)
Jó, hogy láthattuk a várost és a szobor meg a park is nagyon szép volt, köszönjük a rejtést!
Anna+Atti
Temesvárra menet kerestük meg a pontokat. Csodálatos időnk volt. A leírásnak és a pontoknak köszönhetően volt alkalmunk elgondolkodni azon, hogy Velünk magyarokkal mi mindent meg lehet(ett) tenni.
Köszönjük!
Kár hogy nem jelent meg hamarabb a láda, tegnap mind a két emlékműnél tartott ünnepségen részt vettem, az 500 iskolatársammal együtt. Remélhetőleg járok még erre a későbbiekben..