-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
-
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
-
kisgyerekkel is megközelíthető
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
-
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
-
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell
A Kis-Fátrát (Malá Fatra) a Vág kettévágja. Ez a kétpontos multiláda a Vágtól északra fekvő, "Vágon túli" részében van, amit Kriváni-Fátrának (Krivánska Fatra) is neveznek. A hegység kristályos és üledékes kőzetekből vegyesen épül fel, ezért rendkívül változatos. A láda felkeresése közben végigmehetsz egy Szlovák-Paradicsomra emlékeztető szurdokon, megmászhatsz vad mészkősziklákat, mehetsz öreg bükkösökben, fenyvesekben, hegyi legelőkön, borókás és áfonyás hegyi uréteken. Kilátása az Árva völgyétől a Liptói-havasokon (mögötte kilátszik a Magas-Tátra is), az Alacsony-Tátrán, a Nagy-Fátrán (ami alacsonyabb a Kis-Fátránál) és a Zsolnai-medencén át Kisucéig terjed.
Ajánlott kiindulópont: Štefanová parkolója
N 49° 13,970' E 19° 3,740' 630 m [GCtula+parkolo], ahol vendéglő és rengeteg panzió, privát szálláshely is van. A sűrű úthálózatnak köszönhetően sok más helyről is lehet indulni, például Biela Voda parkolójától
N 49° 15,475' E 19° 3,955' 570 m [GCtula+parkolo2], vagy Terchovától délre, a szurdokban lévő kis parkolóból a Bobotyn át
N 49° 14,690' E 19° 2,310' 580 m [GCtula+parkolo3]
Az
első ponton
N 49° 14,440' E 19° 4,380' 745 m [GCtula-1] egy útkereszteződésben lévő eligazító oszlop mellett a tanösvény tábla tetejében található kis fémlapról olvasható le
Xx és
Yy értéke. A
második pont koordinátái:
N 49° 14,Xx2' E 19° 06,Yy7'. (A táblácska már kicsit nehezen olvasható.)
A
láda (egy négyfülű műanyag doboz) a jelszóval a
második ponton van, egy erdő szélén álló fenyő földhöz közeli odújában, ágakkal takarva. De ehhez még legalább 4 km-t kell megtenned, és 1200 m fölé kell felkapaszkodnod. Eközben végigmehetsz a
Horné diery (Felső-lyuk) és a
Tesná rizna (Keskeny-szoros) nevű vízesésekkel tarkított, hidakkal, létrákkal és láncokkal kiépített szurdokokon.
Azonban, ha már itt vagy, érdemes kicsit többet is járni. Rögtön az első pont után tehetsz egy kis kitérőt, egy rövid körutat a sárga és a kék jelzésen (és a tanösvényen) a
Dolné diery (Alsó-lyuk) és a
Nové diery (Új-lyuk) felé. Megéri, mindegyik egy kicsit másképpen szép! (Ha Biela Vodától jössz, akkor pedig arról érkezel.)
A kitérő után most már indulj felfelé, érdemes végig a kék jelzésen menni, az megy a szurdokban. A fém hidak és létrák vizes időben nagyon csúsznak! Legyél óvatos!
Ahogy kiérsz a szűk szurdokvölgyből hirtelen egészen más táj fogad. Az erdő megritkul, és kétoldalt meglátod a Malý Rozsutec (Kis-Rozsutec) és a Velký Rozsutec (Nagy-Rozsutec) hihetetlenül csipkézett sziklafalait. Innen már nincs messze a
láda, jelzett utakon kb. 20 méterre megközelíthető.
Ha ide eljutottál, akkor már tied a pont, de a kirándulást még nem érdemes itt abbahagyni. Rövid, de izgalmas mászással (kitett helyeken, láncokkal biztosítva) feljuthatsz a
Malý Rozsutec csúcsára
N 49° 14,785' E 19° 6,095' 1345 m [GCtula+M-Rozsutec]. Ennél kicsit hosszabb út és több szint a
Velký Rozsutec csúcsa
N 49° 13,895' E 19° 5,925' 1610 m [GCtula+V-Rozsutec], de kárpótol a még tágasabb kilátás. A Liptói-havasok két csúcsa között jól kivehető a Magas-Tátrai Kriván is. Dél felé pedig egészen más látvány fogad: a hegység hirtelen egészen másképp folytatódik, a csipkézett sziklákat lekerekített áfonyás rétekkel borított hegyvonulat váltja fel. Azoknak, akik még bírják, érdemes felmenni a szomszédos
Stoh csúcsára is
N 49° 12,710' E 19° 5,645' 1610 m [GCtula+Stoh]. A két csúcs egyforma magas, de teljesen különböző felépítésű, kinézetű, növényzetű.
Visszafelé nagyon sok út választható. Én visszaoldalaztam újra a láda közelébe - ez megint másféle szépségű út. Aki már a ládától vagy a Malý Rozsutectől visszafordul, és nem szeretne a létrákon lefelé menni, az választhatja a
N 49° 14,520' E 19° 6,065' 1180 m [GCtula+zold] ponton induló vadonatúj zöld jelzést. (Trekkeltem, fent van már a legfrissebb
openmaps-en.) Ez egyszer keresztezi is a kéket, és éppen az első ponthoz visz vissza. Rossz időben mindenképp ez a jó választás.
Érdemes megkeresni az útba eső .com-os ládákat is:
GC1DG0W és
GC1HW18 earthcache-ek,
GCYB7F,
GC1Z90D és
GCPHVM hagyományos ládák. (Az első négy nekem belefért rejtés és trekkelés közben az egynapos kirándulásba.)
A láda
nemzeti parkban van (de a szigorúan védett részeken kívül), a park szabályai szerint csak jelzett utakon szabad járni - de a terepviszonyok miatt legtöbb helyen nem is lehet máshol. A hegy nem olyan magas és veszélyes, mint a
Magas-Tátra, de az erdőhatár felett télen, rossz időben, viharban nem is veszélytelen. Meleg holmit, esőkabátot, vizet vigyél magaddal, és egy jó cipő se árt. A tanösvény táblája szerint medvék is vannak, de én csak egy szarvast láttam. A környék
Jánošik hazája, a Vratna-völgy bejáratánál áll a szobra.