oda nézz ott egy .......... , vajon lakik benne valaki?
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Megközelítés:
Csanádapáca Csabaszabadi között félúton találod a földutat.
A parkolótól rövid, két kilométeres kellemes sétával juthatunk el erre az igazán nagyszerű helyre.
N 46° 33,439' E 20° 55,797' 90 m [GCHAHA+parkolo]
Elindulva a parkolóból kb. 940-m-re van a Birkavölgyi-ér. Nagyon látványos a volt meder az alföldön.
N 46° 33,893' E 20° 55,464' 101 m [GCHAHA+latvanyos terulet]
A rejtésről:
Az egykori Arad-Békés-Csanád vármegyék határkővel és emlékoszloppal megjelölt egykori határára invitálunk benneteket.
A régi vármegyék, Arad, Békés és Csanád határait jelzi az a kő, melyet Csanádapáca közelében fedeztek fel. A szakértő szemével jellemzi a Csanádapáca melletti vidéket Szelekovszky László nyugalmazott természetvédelmi főtanácsos:
"Itt fekszik a hármashatár halom, s ha egy kis domb tetejéről szemléljük a vidéket, gyönyörű fennsík tárul elénk" - utal az Alföld domborulataira. "Hordalékkúpon állunk, ahonnan ellátni Gerendásig, Csabaszabadiig, s a táj mutatja, hol húzódik a folyóvölgy. Feltehetően a Maros, esetleg más folyó medre volt errefelé egykor. Évszázadok óta utak keresztezték egymást, de manapság csak kettő találkozik itt, ezen a nagyon meghatározó helyen."
A történelmi vármegyék, Arad, Békés és Csanád közös határát jelzi tehát az a földből nagyjából harminc centiméterre kilátszó kő, melyre nemrég bukkantak a helyiek. Jó ideje Domján József helyi kertész szorgalmazta a történelmi ereklye felkutatását. A napokban jött el a siker ideje: Zsikai Péter csanádapácai pedagógus, helytörténész kutató szólt a környezetvédelmi szakértőnek a régóta keresett határkőről.
A kukoricatábla takarta lelőhely - nem túlzás - rendkívüli. A múltat kutatva Szelekovszky László fejből sorolja a környéken élt, ismert családokat, hiszen errefelé terült el az Aponyi-, az Inkey-, a Beliczay- és a Szalay-család birtoka. A közelben lakott Mokri Sámuel, aki a szemenkénti búzanemesítésről vált híressé. Sok ember lakta vidék volt ez évszázadok óta, s mindig határt jelzett a hármashalom.
A határkő régiségét bizonyítja a taréjos búzafű nevet viselő ősi növény jelenléte, melynek magját a piramisokban is felfedezték. A búzafű lapos, alakja olyan, mint egy hal csontváza. Békés megyében csak a legnagyobb kunhalmon, a Békésszentandrás melletti Gödényhalmon található e növényfaj, tömegesen azonban csak a hármashatárkő övezetében. Mindez azt jelzi, hogy ez a kis terület megbolygatatlan, "ősi kövület". A növénytársulás arra vall, hogy a földet nem szántották, s jól látható a jobb oldalon, ha az ember a helyszínhez közelít.
Bűvös szám a hármas ezen a területen. A hármashalom, a hármashatárkő, s ami körbeveszi, három akácfa. A kő bőven Trianon előtt került mostani helyére. Két betű rajzolódik ki rajta, a K és az R. A K jelenthet királyit vagy katonait. Liska Pál gyulai régész megerősítette a határkő eredetiségét. Szelekovszky László pedig nem titkolja örömét a felfedezett ereklye láttán: - Szerencsés dolog, hogy Trianon évében leltünk a kőre. Ez még inkább megerősít bennünket abban, hogy elődeinket, a gyökereinket ápolni kell.
Forrás: barikad.hu
Arad vármegye területe 1914-ben: 5936 km², napjainkban: 7754 km²
Békés vármegye területe 1914-ben: 3481 km², napjainkban: 5631,05 km²
Csanád vármegye területe 1914-ben: 1446 km², az 1950-es megyerendezéskor területét felosztották Békés megye és Csongrád megye között.
A Romániához csatolt terület ma Arad megye részét képezi.
Kellemes sétát kívánunk!
ZoLiza
