A Kőlyuk DNY-i lábánál keresheted a sziklafalon a 6 cm átmérőjű fém lapocskát. A fotó sokat segít. Ha tovább keresgélsz, ládát is találhatsz!

---

A ládába TravelBug nem helyezhető, hiszen virtuális!

---

Megközelítés

A kőlyuk turistaúton megközelíthető Torockóról és Torockószentgyörgyről egyaránt.
Mi Torockószentgyörgyről közelítettünk. Innét a távolság a Kőlyukig 3000 méter.
Parkolni a fogadó mellett, itt érdemes:  N 46° 25,464' E 23° 33,848' 540 m [GCKYUK+parkoló]

Torockó

A várromok, égig érő sziklák és fenyvesek, elhagyott vas és aranybányák és számtalan titok őrzője Torockó. Az 1128 méter magas Székelykő lábánál elterülő bányavároska már a 13. században ismert. Itt bányászták és dolgozták fel Európa legjobb minőségű vasércét a középkortól egészen a 20. század elejéig. Ennek köszönhetően a Torockóiak híres fegyverkovácsok és szerszámkészítők voltak. A város arany és ezüstbányászata híres volt, de ezek jelentősége messze eltörpül a 300 vasbánya, valamint a 14 vasolvasztó mellett.

A torockói bányászok és fegyverkovácsok között mindig akadt tehetséges pénzhamisító is. Mesélik, hogy az egyik kovácsműhely ajtaja mindig nagyon nehezen nyílt ki. Az emberek hiába kérték a mestert, hogy próbáljon valamit javítani rajta. Csak később tudták meg, hogy az ajtó azért járt olyan nehezen, mert a küszöb alatti prést működtette. Mindenki, aki az ajtón belépett, az tudtán kívül nyomott egy-egy tallért, s ezáltal a kovács kuncsaftjai is mind bűnrészessé váltak.

A Tordától 25 kilométerre lévő Torockó és innét 3 kilométerre lévő Torockószentgyörgy magyarok lakta települések.
Torockó az erdélyi magyar népi építészet egyik legértékesebb, máig megmaradt gyöngyszemévé vált.
Az 1870-es tűzvész után egyforma kőházak épültek.

Székelykő

Nevét az 1241-es tatárdúláskor kapta. Régi neve KENGÜRT.
Az 1128 méter magas szikla csúcsán álló vár nyugati oldala mászhatatlan, meredek. Ezért csak a keleti oldala volt falazva. A várat az aranyosszéki székelyek védték a tatárokkal szemben. Több hónapon át ellenáltak a támadásoknak, majd a visszavonuló tatárok fogságából kiszabadítottak hatezer foglyot. Vitézségükért megkapták a várat és környékét. A szikla tetején álló vár falai mára már nem látszanak, de különös formájú nyílhegyek, pénzérmék és cserépdarabok még ma is előkerülnek a vakondtúrásokból.

Kőlyuk

A Székelykő oldalában található barlangok a nehéz időkben mindig menedéket nyújtottak az embereknek. A két leghíresebb barlang a Kiskőerdei barlang valamint a KŐLYUK.
A Kőlyukról sok információ bolyong a nagyvilágban és az interneten is. Sajnos pontatlan az időpont amikor is az 1848-as évet említik.
Külön köszönöm a Nagyenyedi Bethlen Kollégium levéltárosának, Győrfi Dénes főkönyvtáros szívélyes segítőkészségét az információk kiadásában.
1704 március 16-án (virágvasárnapon) a kuruc világban történt az enyedi csapás. A Rákóczi szabadságharc idején a császári csapatok felgyújtották a várost. A lakosok a diákokkal a környező hegyekbe menekültek, de a zsákmánnyal visszavonuló labancokat megtámadták. A véres csatában számos diák és 200 enyedi polgár életét vesztette. Akik életben maradtak, azok menekültek Torockóra és Torockószentgyörgyre.
Ekkor a Székelykő kőlyukaiban telepedtek le és ott tartózkodtak mintegy fél esztendőn át. Ez időben szerződést kötöttek az Unitárius egyházzal, hogy mint reformátusok igehirdetést tartsanak az ottani lakosoknak. Azóta hívják eme helyet kollégiumi barlangnak.
1707-ben a várost újból labanc támadás érte amikor a kollégium épületei majdnem teljesen megsemmisültek.

Kőkert

A Székelykő oldalában található a kőkert. A torockószentgyörgyi gazdák ide viszik ki tavasszal kecskéiket. A magukra hagyott állatok heteken át háborítatlanul legelészhetnek a sziklafalakkal körülvett kőkertben, ugyanis ez a hely szinte megközelíthetetlen és így az állatok sem tudnak elkóborolni innen.