Fontos! Van ugyan védőkorlát felszerelve, de mivel ezen a helyen elég mély a víz, így a gyerekekre mindenképp figyeljetek oda! Sajnos a korlát több helyen rozoga állapotú és hiányos, ezért óvatosan közelítsétek meg és semmi esetre se dőljetek neki! A láda megszerzéséhez nem kell közvetlenül a vízpartra mennetek. A vasúti hídra és a HÉV töltésére még véletlenül se másszatok fel, mert veszélyes és tilos!

---

A ládába Travel Bug nem helyezhető.

---

A megközelítésről
Tömegközlekedést választva a 179-es autóbusszal és a Csepeli HÉV-vel egyaránt érkezhettek. Az autóbuszról a Csepeli-híd megállónál  N 47° 27,636' E 19° 4,312' 115 m [GCKzs+buszmegálló], a HÉV-ről a Közvágóhíd megállónál  N 47° 28,152' E 19° 4,205' 100 m [GCKzs+HÉV megálló] tanácsos leszállnotok, de a HÉV megállótól még közel 1300 métert kell gyalogolnotok ahhoz, hogy a csészét megkaparinthassátok. Az autóval érkezők járműveiket az ajánlott parkolóban hagyhatják hátra.  N 47° 27,616' E 19° 4,367' 105 m [GCKzs+parkoló]

A személyes kötődésről
Csepelen születtem és nőttem fel. Mivel édesapám a közelben dolgozott, így gyerekként sokat ólálkodtam ezen építmény közelében, melynek története, működése lassan érdekelni kezdett. Az Internet elterjedésével a kívánt információk viszonylag rövid idő alatt elérhetővé váltak, így ezek egy részének birtokában úgy gondoltam, hogy megpróbálom felkelteni figyelmeteket ezen érdekes vízi építmény iránt. És hogyan tehetné ezt meg legegyszerűbben egy ládász, mint geoládán keresztül...

A zsilip névadójáról, Kvassay Jenőről
Kvassay Jenő (Buda, 1850 július 5. - Budapest, 1919 június 6.) köznemesi családban született. A pesti Műegyetemen folytatott gépészmérnöki tanulmányokat, majd a magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémián, később Párizsban az École des Ponts et Chaussées-on tanult. A vízügyi szolgálat működését Franciaországban és Németországban tanulmányozta. 1878-ban kinevezték kultúrmérnöknek és megbízást kapott az általa javasolt mezőgazdasági-vízügyi szolgálat megszervezésére, melynek 1880-ban vezetőjévé nevezték ki. 1891-ben az Országos Vízépítési és Talajjavítási Hivatal (1899-től Országos Vízépítési Igazgatóság) vezetője lett, és onnan vonult nyugállományba 1918-ban. Működési köre kiterjedt a belvízrendezésre és lecsapolásra, az öntözésre, a mederrendezésre és a vízmosás-megkötésre, a halászati ügyek felügyeletére. Kvassay nevéhez fűződik a vízjogi törvény megalkotása, valamint az Országos Halászati Felügyelőség és a Közegészségügyi Mérnöki Szolgálat megszervezése. Kezdeményezte a balatoni kikötők és a budapesti Szabadkikötő megépítését, szorgalmazta a dunai vízi közlekedés fejlesztését.

A múlt
A Kvassay-műtárgycsoport a Duna főágának torkolatától 230 méter távolságban létesült, mai formáját 1910 és 1962 között nyerte el.
A Ráckevei Duna-ág (közismertebb nevén a Kis-Duna) Budapest déli részén két ágra szakad, megalkotván a közel 60 kilométer hosszú Csepel-szigetet. A Gellért-hegy alatti kiszélesedő, zátonyos szakasz a múlt század végéig jelentős árvízveszélyt okozott a térségben. Emiatt csupán az 1730-tól 1830-ig terjedő időszak alatt 12 nagy árvíz pusztította a fővárost.
Az 1870. évi X. törvénycikk alapján került sor a mederrendezésre, melynek eredményeképpen lezárták a Csepel-sziget bal oldalán lévő ágat, hogy a főág hidraulikai viszonyai javuljanak. Megépült a Ráckevei Duna-ág torkolatával szemben a Kopaszi Gát. A soroksári gátat és szigetet nem a felső torkolatnál, hanem 3,5 kilométerrel lejjebb, a mai Gubacsi-hídnál zárták el, ugyanis az ottani sziklás, kisebb mélységű mederben ez olcsóbban kivitelezhető volt. Az aránylag kis mennyiségű tápláló víz kritikus vízminőségi és környezeti állapotot idézett elő. A legrosszabb helyzet a Ráckevéig terjedő 30 kilométeres szakaszon alakult ki. A vízszintcsökkenés, a feliszapolódási problémák, a hajózhatóság megszűnése komoly problémát jelentett. Ennek az állapotnak megszüntetésére az 1904-ben hozott rendelkezések nyomán épülhetett meg 1924 és 1930 között a Kvassay és a Tassi-zsilip, 1954 és 1961 között pedig a Kvassay-szivattyútelep és erőmű. A számítások szerint a mellékág esése kisvízkor 4 méter, árvízkor 4,5 méter. Ebből következően a Tassi-zsilipnél közép és kisvízes időszakban, a Kvassay-műtárgyakban pedig nagyvízes időszakban üzemelő turbinákat terveztek. Ezen építmények közül a Tassi vízleeresztő-zsilip és erőmű az 1956-os dunai jeges árvíz következtében elpusztult.

A jelen
A műtárgycsoport jelenleg három részből áll: hajózsilipből, beeresztő zsilipből és szivattyútelepből, mely tulajdonképpen egy erőmű. A Ráckevei Duna-ágba történő vízbetáplálás folyamatos, melynek mennyiségét a Duna-ágon belüli vízfelhasználás, illetve a továbbvezethetőség együttesen szabják meg. Az állandó vízbetáplálás a Ráckevei Duna-ágat közvetlenül érő szennyvízmennyiség hígítása miatt is döntő fontosságú. A hajózsilip és szivattyútelep fő feladatai közé tartozik a Ráckevei Duna-ág vízutánpótlásának és a hajózásnak biztosítása, áramtermelés és a dunai árvízek kizárása. A hajózsilip főbb műszaki jellemzői: Hasznos hossza 75 méter, szélessége 10 méter. A legnagyobb átzsilipelhető hajó: 1000 tonnás uszály. Kapurendszer: Villamos és kézi mozgatású támkapuk. A hajózsilip Budapest elsőrendű árvízvédelmi vonalában van, így a zsilipet ennek figyelembevételével tervezték. Ha árvízkor az előrejelzés szerint Budapesten 650 centiméter feletti vízállások várhatók, akkor a felső hornyokba 1 méter magas, rácsos tartószerkezetű betétgerendákat raknak le a beépített daruszerkezet segítségével, így elzárást készítenek.
A hajózsilip kapumozgató berendezéseit 1982-ben hidraulikus mozgatásúvá alakították át. A zsilipkamrának elkülönített elő csatornája van, hogy a vízbeeresztő zsilip felé áramló víz ne zavarja a hajók mozgatását. A hajózsilip előcsatorna fenekét mélyebbre kellett helyezni, hogy mindig meg legyen a szükséges 2,50 méteres vízmélység. A zsilip küszöbét a fenékhez képest magasabbra építették, amely így a hordalék jelentős részét visszafogja.

A zsilipelési időpontokról
Ha kíváncsiak vagytok egy esetleges zsilipelésre, akkor ezeket a következő időpontokban nézhetitek meg: Nyári üzemelés szerint (május, június, július, augusztus) 7 órakor, 11 órakor, 15 órakor és 19 órakor. Téli üzemelés szerint (január, február, március, április, szeptember, október, november, december) 8 órakor, 12 órakor és 16 órakor.
Azért azt mindenképp tartsátok szem előtt, hogy zsilipelés csak abban az esetben történik, ha éppen van átzsilipelendő vízi jármű. A zsilipelés megtekintéséhez figyelmetekbe ajánljuk a következő kilátópontot:  N 47° 27,708' E 19° 4,327' 128 m [GCKzs+Kilátópont]

A rejtésről
Egy szokványos konyhai tárolódobozt keress a zsiliptől kissé távolabb, talajszinten, sokágú facsoport ölelésében. Ha valamilyen oknál fogva a keresgélés veszélyeztetné a rejtek épségét, akkor logoljatok jelszó nélküli megtalálást és töltsetek fel magatokról és GPS-etekről legalább egy, a helyszínen készült fényképet. Ez alapján a megtalálást pozitívan fogom elbírálni!
Fontos! Van ugyan védőkorlát felszerelve, de mivel ezen a helyen elég mély a víz, így a gyerekekre mindenképp figyeljetek oda! Sajnos a korlát több helyen rozoga állapotú és hiányos, ezért óvatosan közelítsétek meg és semmi esetre se dőljetek neki! A láda megszerzéséhez nem kell közvetlenül a vízpartra mennetek. A vasúti hídra és a HÉV töltésére még véletlenül se másszatok fel, mert veszélyes és tilos!

Szeretném megköszönni Levin barátomnak a rejtés kivitelezésében nyújtott segítségét!