WAP:>
1.pont: A kúria bejáratával szemben a kerítésen sárga táblán számjegyek összege.
2.pont:Műanyag gyógyszeres doboz a temetőnél tujára felakasztva! A jelszó : NŐEGYLET
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
JELSZÓ két részből áll:
1.pont:
N 47° 49,600' E 19° 27,198' 185 m [GCVany-1]
A kúria bejáratával szemben a kerítésen sárga táblán számjegyek összege. (2karakter).
2.pont: N 47° 49,400' E 19° 27,003' 220 m [GCVany-2] Műanyag gyógyszeres doboz a temetőnél tujára felakasztva!A jelszó NŐEGYLET.
N 47° 49,408' E 19° 27,001' 210 m [GCVany+parkoló] Ez a temető előtti parkolóhely.
Innen közelítsd a ládát, ne a mély árok felől! Jó a kilátás a falura és a környező dombokra.
Ezzel a rejtéssel Cserhát déli részére invitálunk benneteket
VANYARCra. Berceli ládánk rejtésénél fedeztük fel ezt a kedves falut. Nekünk nagyon tetszett a dimbes-dombos út, a téli falu, a kúria, a táj.
MEGKÖZELÍTÉS:
A település megközelíthető közúton: az M3-as autópályáról (v. 30-as út) Hatvannál (innen 33km) kell letérni a 21. számú útra, majd Jobbágyinál nyugat felé haladva jutunk Szirákon át Vanyarcra, de elérhető a 2-es számú út felől Rétságon és Romhányon át.
TÖRTÉNETE:
A települést először 1286-ban említi egy oklevél. 1241-1242-es nagy tatárjárásnak az emléke lehet a vanyarci
Hraszti földvár, mely alkalmi erődítményként funkcionálhatott, s az idehúzódó lakosság védelmét szolgálta.
A község a 16.században teljesen elpusztult, 1705-ben szlovák telepesekkel népesítik be. 1767-ben már 14 földesura, 117 jobbágya, zsellére volt. Kolerajárvány, tűzvész sem kerülte el a falut. Új telepesei szlovák anyanyelvűek voltak, 1900-ban még a település 3/4 része vallotta magát szlovák anyanyelvűnek.
"1851 - Vanyarcz, Nógrád megyei tót falu, 80 kath., 1089 evang., 1 ref., 11 zsidó lakossal. Evangelikus anyatemplom. Hegyekkel körül van véve, s erdeje szép. Földes urai többen. Utolsó posta Vácz."
A község a 19. században a Dessewffyek, Veres Pál és Veres Pálné Beniczky Hermin révén került be a megye és az ország kulturális és politikai vérkeringésébe. Veres Pálné Beniczky Hermin a 19. sz. közepén országosan is ismertté tette a vanyarci kastélyt. A Veres család jó barátságban volt Madách Imrével, aki barátjával Szontágh Pállal gyakran ellátogatott Vanyarcra. Mikszáth Kálmán, a nagy palóc író szintén többször volt vendége a Veres családnak. A Veres család sírja a temetőben, a Dessewffyek sírhelyei a templomkertben találhatók. A Dessewffy család vanyarci ága vérszerinti rokonságban állt Dessewffy Arisztid aradi vértanúval. Az ő és vértanú társai tiszteletére és emlékére a család híres szőlőskertjében 13 gesztenyefát ültetett.
LÁTNIVALÓK:
Dessewffy-Bánffy kúria ( A jelszó első része itt)
Draskovics Ilgó Sándor építtette 1763-ban a földszintes, szabadon álló, barokk kastélyépületet.
Az 1800-as évektől a Dessewffy család tulajdonába került. Az 1870-es években átépítették és bővítettek U alakúra. Bal oldali oldalszárnya rövidebb volt, csak 1967-ben építették ki jelenlegi hosszúságára. Jelenleg könyvtár.
Tájház 
N 47° 49,614' E 19° 26,662' 126 m [GCVany+tájház ]
Hétköznap és ünnepnapokon még megcsodálhatjuk - igaz, már csak az idősebbeken - a szép vanyarci népviseletet, melynek kicsinyített mását a Viselettörténeti Babamúzeum őrzi.
Itt régi fotók segítségével és az idősek elbeszélései alapján sikerült feldolgozni közel 100 év távlatában a korabeli ünnepi öltözetet, mely így a maga nemében egyedülálló. A 20 babán nyomon követhető az a változás, melynek legszembetűnőbb jele a ruhák színesedése és a szoknyák rövidülése.
Evangélikus templom
N 47° 49,432' E 19° 27,060' [GCVany+Evang. templom]
Dombon, szabadon álló, egyhajós templom épült 1799-ben, 1885-ben tetőzete leégett, helyreállítása során készült a toronysisak és a hajóban a vasgerendás födém. A berendezés 19. század végi, a szószékoltár 1799-ben készült, az orgona 1887. évi. Veres Pálné bronz domborműve 1902-től a templom előterében látható.
A templomkertben a klasszicista sírkövek a 19. század első feléből valók.
Veres Pálné háza
N 47° 49,192' E 19° 27,345' 166 m [GCVany+kúria]
Szépen helyreállított, de jelenleg magántulajdonban a nagy kerttel együtt.
Madách Imre ültetett a parkjában egy hársfát - ezt nevezték "Madách-fának". (Talán még ma is él)
Veres Pálné (Beniczky Hermin) a XIX. század iskolaalapító nagyasszonya, a magyar nőnevelés úttörője. Célkitűzése a leányok, nők tanulásának segítése volt. Az irodalomtörténészek szerint Madách Az ember tragédiájának Éváját is Veres Pálnéról mintázta. A temetőben látható a síremléke.
MA
A nógrádi és hevesi szlovákoknak Vanyarc a regionális kulturális központjuk, itt rendezik meg minden év második szeptemberi szombatján a Haluskafesztivált. Haluska vagy sztrapacska reszelt nyers krumpliból készült étel.
Haluska recept
Kellemes sétát és sikeres ládakeresést!
Bővebben:
www.muemlekem.hu , www.vanyarc.hu.
Túra útvonalak
ITT 
