WAP:
P és P+ jelzések találkozásánál hagyományos doboz a 'Hatlábú pajtában'.
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
FIGYELEM!
A láda a Balaton-felvidéki Nemzeti Park védett területén található. A megközelítés és a keresés során erre legyetek tekintettel - autóval a lentebb javasolt parkolóhelynél tovább ne menjetek.
Az egykori legnagyobb bükk
Ez a geoláda eredetileg és elsősorban az ország akkori legnagyobb bükkfájának megmutatására jött létre 2011-ben.
Már amennyire ezt adott pillanatban egyáltalán meg lehet állapítani - maga a mérés sem abszolút egzakt, nem is folyamatos (olykor évekig nincs újabb hiteles adat egy adott fáról), a trónkövetelők pedig gyakran mérési hibahatáron belül tolonganak az élen.
És persze annak tudatában készült a geoláda, hogy az ilyesfajta elsőségek nem tartanak örökké: a legnagyobb legöregebbek életéből van hátra a legkevesebb, a lista éle gyorsan változik. Magányos faként, szabadabban növekedve könnyebb elérni az első helyeket - ám az ilyeneket még viszonylag jó egészségi állapotban is könnyebben megtalálja egy-egy villámcsapás, vagy szélvihar (így jutott annak idején ez a fa is elsőséghez). Ha megérik a végelgyengülést, akkor pedig a kiszáradás előtti utolsó, stagnáló éveikben rendszerint még életükben letaszítják őket a lista éléről a gyorsabban gyarapodó trónkövetelők (ahogy ezt is).
Mindenesetre a kihelyezéskor (2011-ben) az akkor fellelhető források összevetéséből ez a fa tűnt 2009. óta az ország legnagyobb bükkfájának. És aztán éppen e ládalapról, a keresők fotóiból derül ki, hogy 2012. nyarán még zöldelltek élő részei, 2013-ban viszont már nem. Tehát 2013-ra, állva halt el végleg, de valószínűleg már előtte elvesztette az elsőséget, tán még a dobogót is. De áll még önmaga emlékműveként, meg lehet nézni, kopogtatni, lehet merengeni a példáján.
És lehet mindentől függetlenül is egy kellemes erdei sétát tenni a "Hatlábú pajtá"-hoz, akár egyéb úticélok felé útbaejtve.
Emlékül pedig elolvasni az eredeti leírást, melyet lentebb mellékelek.
Megközelítés
Javasolt megközelítés a Nagymező felől, a P jelzés mentén. Kocsit a Nagymezőre vezető út kanyarulatában lehet hagyni, ahol a P jelzés földútra tér. Innen oda-vissza összesen 3 km kellemes séta. (
A cél felé innen gépjárművel továbbmenni nem illik, nem érdemes, és az illetékes természetvédelmi hatóság engedélye nélkül nem is szabad.) Kicsit távolabb, a Nagymezőn kiépített parkoló is van.
Egyéb túrákba iktatva a Büdöskút felől is meg lehet érkezni a P jelzésen, vagy a keletre eső gerincről a P+ vezet le. Segíthet pl. a
turistautak.hu.
A láda
Az átlagnál kisebb doboz a 'Hatlábú pajta' fedett pihenőhely faszerkezetében várja a keresőket.
Viszonylag bátor megoldás - körültekintő visszarejtést kérek.
A láda eredeti leírása
Ferencz József fája
A Keszthelyi-hegységben, Gyenesdiástól északra, a Büdöskúti- és a Pajta-völgy találkozásánál, az ún. "Hatlábú pajtánál" áll a "Ferencz József fája" nevű bükk. Kétségtelenül tekintélyes - szépsége, vagy tömegének érzete alapján mégsem sorolnám a szuper-impozáns fák közé. Azt sem gondoltam, hogy bármiféle ranglistán megelőzheti pl. a pár éve még ereje teljében pompázó, szépségével, méretével, helyzetével egyaránt lenyűgöző
henyei társát - 250 évre becsült korával is elmarad attól. (Persze az is igaz, hogy sokkal könnyebb egy napsütötte fennsíkon, mező közepén, szabadon kiterjeszthető lombkoronával uralni a teret, mint erdő belsejében, szűk völgy alján.)
No de le a szubjektív kategóriákkal: pár hete belebotlottam, hogy különféle források egyre inkább ezt a fát tekintik a legnagyobb hazai bükknek - és ez így bizony geoláda.
Hogy legnagyobb?
Konkrétan a törzs körméretét tekintve - miután az
ezzel foglalkozók elsősorban e paramétert mérik definiált módon, és eszerint rangsorolnak. Tehát itt most nem magasságról, korona-átmérőről, tömegről vagy életkorról van szó; tény, hogy ez csak egyik mérőszám a lehetségesek közül, de ha mindenképp egyetlen, viszonylag objektív - és ráadásul nem túl nehezen mérhető - paramétert kell használni, ezt szokás.
"De hogyan definiáljuk a nagy fát? Milyen mérhető, kvantitatív bélyeget nevezzünk ki a "nagyság" kritériumának? A kérdésre egyértelmű a válasz: a törzskörméretet kell mérni, mert ez a tömeg, az életkor és a tekintély mércéje. Száz centinként exkluzív klubokba csoportosíthatjuk a fákat: a négyszázasként említett fák törzskörmérete 400-499 cm, az ötszázasoké 500-599 stb. A bizonytalan füzeket és nyárfákat nem számítva mintegy száz olyan fa lehet az országban, melynek körmérete meghaladja a 600 cm-t. Ezeket tekinthetjük igazán kapitálisnak. Persze érdemes a különféle fajú fákat külön listákba sorolni. Más a karakterük, más a növekedési ütemük."
(Pósfai György: Dendrománia)
(Ahogy látom, a dendrománia olyasmi, mint a geocaching: túrázás, keresés, mérés,
fényképezés, dokumentálás, trófeavadászat - és itt most épp össze is olvadnak. :-))
Létezik persze cizelláltabb (ám - annak előnyeivel és hátrányaival - szubjektívebb) értékelési módszer is: az ún.
Nadler-pontozás, mely a törzs körmérete mellett a fa egészségi állapotát, koronájának méretét és formáját, környezetét, megközelíthetőségét is figyelembe veszi. Eszerint a bükkök listáját - legalábbis pár éve még - tényleg a
henyei vezette, a hársak között pedig - bármilyen listán - a
szőkedencsi fáé az elsőség.
Mióta legnagyobb, és mekkora is?
A címben szereplő minősítés persze nem örökös és visszavonhatatlan - hősünk 2009. óta jogosult birtokolni, és nem fogja örökké.
A témában leginkább mértékadó és hiteles forrásnak tekinthető
dendromania.hu weboldal katalógusa szerint a gyenesdiási fa 587 cm-es körméretével (2003-as adat) közelíti a "kapitális" méretet, de ez a két monostorapáti hatszázas mögött még csak a "bronzra" volt elég.
Egyéb, a Pósfai-féle listára hivatkozó, azt pontosító
forrás szerint a fa azóta elérte a bűvös 600-as határt, és a két monostorapáti listavezető 2009-es sajnálatos pusztulásával első helyre lépett.
A Pósfai-féle adatbázis szerint ugyanakkor gyenesi fánk mögött mérési hibán belül is többen tolonganak; a mérések felülvizsgálata, ill. a fák gyarapodása néhány év alatt is változtathat a rangsoron.
Szorgalmi feladat: mérés
Jómagam egyelőre szakértelem és eszköz híján nem végeztem mérést, de a jövőben szeretném megpróbálni. Érdekes lenne, ha a
mérési módszerből felkészült keresők közül többen megkísérelnék a mérést, és ezeket közölnék a bejegyzésben, hogy ezek átlagolásával nyilatkozhassunk a körméretről, ill. esetleg annak változását követhessük.
