WAP:
A láda a kápolnától kb 50 m-re egy fenyőcsoportban van elrejtve. Ne keress fa tövében rőzsehalmot!
A birkák birtokba vették a területet a megközelítéshez magasra kell emelni a lábatokat. Jelige: A középső kicsit csíp, de no para:)
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Megközelítés:
Autóval érkezőknek: Tököl központjától Szigetújfalu felé, el a börtön mellett, majd ahol az út felkanyarodik a gátra, ott parkoljatok. Ajánlott parkolóra nincs szükség, megálltok ahogy tudtok, a kápolna előtti kis füves részen vagy a kis bekötőút szélén.
Tömegközlekedéssel: Tökölig gyertek a HÉV-vel innen egy kiadós, kb 3,5 km-es séta a kápolna. Be kell menni a központba majd el a börtön mellett Szigetújfalu felé.
Volán járatokkal jöhettek Szigethalomról, Csepelről, ekkor Hősök terénél kell leszállni és innen kb 2 km séta a láda.
Rejtés:
A kápolnától mintegy 50 m-re egy fenyőcsoportban. Ne keressetek fa tövében rőzsehalmot!
A kápolnáról:
Története:
A Tököltől mintegy 2 km-re lévő és a Szigetújfalura vezető út melletti dombocskán álló épület a már eltűnt középkori Bagamér Csepel-szigeti falu temploma lehetett. A kápolnától mintegy 100m-re lévő, szőlővel beültetett domb tele van fehér, vörös, kékesszürke későközépkori cseréppel. A keletelt kápolnát először Rosenfelt 1728-i, majd Kneidinger András 1767 és 79 között készült térképén látjuk Mariahaes, illetve Méregyháza néven. Az 1817-i visitatio "Capella Mér-egyháza" néven írja le. Eredetét ismeretlennek mondja. A második világháborúban leégett, később újjáépítették, de ez a leírás még a restaurálás előtti állapotokat mutatja be.
Jellege:
A XVIII. Század második felében későbarokk stílusban átalakított egyhajós, csúcsban végződő szentélyű, eredetileg koragótikus stílusú épület a XIII. század végéről.
Külső:
Egyszerű, vakolt, sárgára festett későbarokk felületek. A nyugati oromzat háromszögű. A barokk bejáratnak csak szemöldöke van meg, két oldalt a falat mélyen kiszedték. A déli hajófalon két különböző magasságban lévő, félkörívvel záródó, egyszerű, barokk ablak, a nyugati be van falazva. A szentély fala a hajóhoz viszonyítva beugrik. Szokatlanul, csúcsban végződik. Az így kialakuló két ferde fal közül a déli az északinál valamivel hosszabb. Így a csúcs nem esik a szentély és a templom tengelyébe, hanem attól kissé északra eltolódik. A szentélyen ablak nincs. Az északi hajófal két félköríves barokk ablaka közül a nyugat felé eső szintén be van falazva. Az épület romos volta következtében különösen a déli hajófalon világosan látszik, hogy néhol vékony téglával kevert középkori terméskő falakat a XVIII. Század második felében téglával részben kifoldozták, részben burkolták. A hiányok és egyenetlenségek így eltűntek, s a barokk vakolat az épület középkori mivoltát teljesen elrejtette.
Belső:
A középkori hajófal egyenetlenségét belül téglaburkolattal tüntették el. A hajó lapos mennyezetmegoldásával ellentétben a szentélyt ma is részben meglévő csehboltozat fedte, amely a négy sarkon kiképzett, egyszerű, későbarokk falpilléreire támaszkodott. A szentély csúcsos végződését belül ívesen töltötték ki. A diadalív déli fala és a szentély északkeleti sarka a párkányig megvan. Ez utóbbi is a szentély alaprajzi elrendezésének eredetiségét bizonyítja, mert a fal fordulása a ma is meglévő kövek alapján jól kivehető. Főként a belsőben elég nagy felületeken megtalálható az eredeti középkori durva vakolat. A középkori terméskőfal bőséges habarcsa a szentábrahámtelki és csépi középkori maradványok mésszemcsés, kavicsos habarcsával azonos.
Berendezés:
Az 1817-i visitatio említi az oltár Szent Anna és Szent Fábián képeit
Sírlap:
Bedekovits Annáé. A diadalív északi részének a hajó felé eső falfelületébe vörösmárvány sírlap volt beillesztve, amely jelenleg ledőlt. Eredetileg aranyozott, vésett felirata: "ITT NYUGSZIK TS NS BEDEKOVITS ANNA SZÜLETETT JULIUS 26. 1775 MEGHÓLT MÁJUS 8. 1821 EMLÉKEZETÜL E GYÁSZOS KÖVET TETTE VIGASZTALHATATLAN FÉRJE TS KIR KAPITÁNY KOTSNER FERENTZ
Szíve magyar böltsője magyar pártája magyar volt
S ím e néma kövön nemzeti nyelve beszéll
Sírj ha velük érzel keserű jajt földi rokon vér
Méltó egy lyányát veszti örökre hazánk
forrás: Pest megye műemlékei I-II. - Budapest, Akadémiai kiadó 1958
Sajnos a kápolna mai állapotáról nem készült ilyen bő és szakszerű leírás. Ami van az a
műemlékem.hu-n itt található.
Tökölről:
A község részletes történetét
itt olvashatjátok. Úgy gondolom, hogy ezt teljesen fölösleges ide is betennem. Ellenben álljon itt két 18. századi leírás a faluról.
Bél Mátyás leírása:
Tököl a nagyobbik Dunaágtól alig ezer lépés távolságra fekszik. A szelek és a víz által összehordott homokdombon épült, s ez annyiban előnyös, hogy áradáskor a Duna nem tudja teljesen elpusztítani, bár gyakran egészen a házakig ér az ár. A falu 30 kis háza a szűkös viszonyok miatt oly állapotban van, hogy alakra és használhatóságra nézve tíz rendes többet ér. Ezeket a Dalmáciából és Szerbiából jött rác telepesek építették, kik a magyarok által elhagyott faluban települtek le. A faluhoz tartozó két kis sziget nem sok hasznot hajt, mert csak apró cserje és nád van rajtuk, s a megáradt folyó gyakran elönti őket. Hasonló sorsa van a folyóparti földeknek is.
Csepelsziget és Budafok kétszáz év előtt. Bél Mátyás Notitia Hungariae Novae Historico Geograpjica című 1736-ban megjelent műve nyomán írta dr. Bodor Antal - Budapest 1936
Vályi András leírása:
Tököle. Rátz falu Pest Vármegyében a' Rátzkevi Uradalomhoz tartozik, lakosai katolikusok, fekszik n.k. Cséphez ½ órányira d.Újfaluhoz is annyira; határja 3 nyomásbéli, gabonát és bort rész szerént pedig a' Diósi pusztán termesztenek; marhával bővelkedik, határját a' két Duna meg önti; erdeje szép, káposztát jót terem, piatza Pesten, és Budán.
Vályi András: Magyar Országnak leírása...I-III. - Buda 1796-1799
Kirándulási javaslat:
Ha már itt vagytok akkor ne hagyjátok ki a
Tököli séta és a
Tököli ideiglenes (fél)sziget ládákat sem!
Végezetül pedig sok sikert és élményekben gazdag kesselést kívánok mindannyiotoknak! 
