WAP: A torony magánterületen van, de a ládához nem kell bemenni a telekre!
A toronyba ne mássz fel, nem érdemes (nem is lehet), lépcsők hiányoznak bőven.
2015.08.30. Ládacsere, zsír új doboz és logbook.
Megközelítés :
BKV I.: a Batthyány térről induló 160-as autóbusszal az Aranyhegyi lejtő megállóig
N 47° 34,279' E 19° 1,780' 100 m [GCpogi+busz1], innen egy könnyed séta a hegyre az Aranyhegyi lejtő-n.
BKV II., ill. autóval : a Bécsi út felőli megközelítés, az Árpád-híd budai hídfőjénél lévő Szentlélek térről induló 218-as busz
N 47° 34,670' E 19° 0,593' 120 m [GCpogi+busz2] megállójánál kell letérni, majd a Jutasi út kereszteződésénél
N 47° 34,948' E 19° 0,922' 180 m [GCpogi+fordulo] jobbra fordulni.
MÁV : Közel van az Óbudai vasútállomás is
N 47° 34,158' E 19° 1,913' 100 m [GCpogi+állomás], akinek ez a kényelmesebb.
A rejtés története:
Munkába menet gyakran haladok el az Ürömhegy alatt és régóta foglalkoztatott az a turistatérképen is feltüntetett titokzatos régi torony, ami a hegytetőn magasodott. Szomorú és furcsa történetéről, eredetéről rendkívül kevés információ található, gyakorlatilag ugyanazt az egy, ismeretlen forrást idézi minden leírás :
Őseink hite feltámasztásának gondolata komoly formában a századfordulón vetődött fel az akkoriban alakuló Turáni Mozgalom köreiben. Különösen a Paikert Alajos és elvbarátai által 1910-ben alapított Turáni Társaságban, melyhez olyan ismert személyek tartoztak, mint József Ferenc főherceg, gróf Széchenyi Béla, gróf Teleki Pál, Pekár Gyula és mások.
E mozgalomból nőtt ki több mint tízezres létszámmal - Bencsi Zoltán vezetésével a Turáni Egyistenhívők Tábora, Egyháza. E csoport az 1930-as években Budán szobrot akart állítani "Ősi Istenünk és fajtánk védelmében vértanúhalált halt Koppány vezérünk és a vele pusztult sok-sok jó magyar emlékére", de a keresztény egyházak nyomására a főváros nem adott helyet. Ahogy nem kaptak engedélyt a Hármashatár-hegyre egy sumér stílusú, örökké égő áldozati oltár felállítására sem. A turániak azonban nem adták fel céljukat. Az állandó rendőri zaklatások ellenére folyamatosan kiadták lapjukat, a Turáni rohamot, illetve egyik jómódú tagjuk, az erdélyi Szász Farkas saját telkén, az óbudai Aranyhegyen felépített egy tornyot
Atilla, Árpád, és Koppány tiszteletére, amely 1935-re készült el. A Koppány-tornyot Vührl Géza építész tervezte, hajdani magassága hozzávetőlegesen 12-13 m, alapja hatszögű, tetejét a turulmadár díszítette.
A július 7-ei avatási ünnep aztán amolyan "kereszténykurzusosra" sikeredett, ugyanis az ünneplő több ezer embert, köztük gyerekeket, asszonyokat is a kivonultatott csendőrök megkardlapozták. Az állandóan fél-illegalitásban élő hívők többsége életének a II. világháborúba történt belépésünk adott végletesen tragikus fordulatot. A vallási közösség tagjainak ezreit ugyanis Ukrajnába hurcolták munkaszolgálatra, mint "megbízhatatlan magyarokat". Bencsi Zoltán meghalt, más ismert tagok, mint Magyar Adorján, Nagy Kászon végleg visszavonultak a nyilvános szerepléstől. Némely nyugatra menekült túlélő, például Homonnay Ottó János azért folytatta a tevékenységét.
A tornyot az ötvenes években az ÁVH használta őrtoronyként, majd eladták. Azóta többször is gazdát cserélt. Jelenlegi tulajdonosának tetszett, mikor megvette. "Legalább mászhatnák rá a gyerekek". Az elmúlt években történtek kísérletek a környékbeliek által pogány toronynak nevezett emlék megmentésére, műemlékké nyilvánítására. Ami annál inkább könnyű lenne, mert megvan az eredeti tervrajz és a torony körül a leomlott kövek is.
Videó a Koppány-toronyról
2024.12.11 - Adoptálhatóvá teszem, mert az eredeti rejtő már nem aktív, a ládát a közösség tartja karban. [Admin(Fazék)]
