Ez a láda három helyet mutat be Szentendrén, amelyek közül az egyik a turisták számára is közismert, a másik kettő sokkal kevésbé, de ez nem jelenti azt, hogy ne lennének legalább olyan érdekesek.
N 47° 40,290' E 19° 4,621' 145 m [GCSTE-2]
A második pont a Szamárhegyre visz fel, ahonnan éjjel-nappal szép kilátás nyílik a városra, a Dunára, valamint a Preobrazsenszka-templomra - ez utóbbi a szerb bevándorlók egyik temploma, 1741-1746 között épült. A templom környékén a tobakosok, azaz a Boszniából érkező tímárok laktak, a templomot is ők építtették. Az itt látható kereszt a Tobakosok emlékkeresztje, amelyet a tobakosok emeltek. A kereszt barokk stílusú, mint a templom, így feltehető, hogy a templom 1780 körüli barokk átalakításával és a toronnyal egyidős. A talapzat hátsó felén utólag bevésett, 1901-es datálású szerb felirat olvasható: ОБНОВЉЕН, azaz "felújítva". A kereszten és a kereszt alatt elhelyezett táblán lévő egykori felirat vagy kép már nem látható.
A tobakos speciális, török módra dolgozó magyar tímár, aki szattyánt és kordovánt - azaz finomra cserzett kecske- illetve juhbőrt - állít elő. A tobakosok szamárháton hordták fel ide a Duna vizét, innen a településrész neve.
Az augusztus 19-ei hagyományos szerb búcsú idején a templomnál kirakodóvásárt, a keresztnél pedig mulatságokat tartanak. A városrész a XX. század elejéig Szentendre szőlőhegye is volt, így ennél a keresztnél áldották meg a szőlőt is.
Itt is egy mikroládát találsz majd, benne a második jelszórészlettel.
N 47° 41,001' E 19° 5,087' 111 m [GCSTE-3]
Az utolsó pont a Pap-szigeten található. Ezt a belvárostól negyedórányi sétára eső kis szigetet a Duna öleli körül.
A Pap-szigeten még a XX. század első felében is csupán legelő és kaszáló terült el. A terjeszkedő Szentendre azonban elérte ezt a szigetet is, szükségessé vált a terület hasznosítása. Ma nagyobb részét strand és kemping foglalja el, a többi területen vállalati, önkormányzati üdülők állnak. Erdeinek nagy része telepített, csupán az északi csúcson és közvetlenül a vízparton találni természetes faállományt, főként fűz- és nyárfaligetet.
A mára kiszáradt Duna-mellékágon egykor még hajók is jártak.
Sajnos csak a két mikroládát találtuk meg, a Pap-szigeti harmadikat nem. SPOILER ALERT: Egy talajszinten lévő odúba benyúltam, de nem volt ott semmi. Negyed óra magas fűben bóklászást követően a csalán miatt nem kutakodtam tovább.
Az első pontnál sokáig kerestem a mikroládát, de egy idő után feladtam és mentem a második ponthoz. Bízva abban, hogy ott megtalálom, amit keresni kell és remélhetőleg ugyanolyat kell majd az első ponton is keresni. Így már könnyen meglett.
De a ládánál igénybe kellett vennem a rejtő telefonos segítségét, melyet ezúton is köszönök.
N 47° 40,143' E 19° 4,662' 104 m [GCSTE-1]