Ládakarbantartás: 2011. 07. 27. A 2. pontról eltűnt mikrót pótoltam.
Ládakarbantartás: 2011. 11. 20. A végláda, logfüzet rendbetéve, kiszárítva.
Ládakarbantartás: 2013.10.27. Mikrók ellenőrizve, rendbetéve. Végláda lecserélve, rejtés és logfüzet rendbetéve.
Ládakarbantartás: 2016.03.20. Minden (újra) a helyén!
2016. 04. 26. EZT NEM HISZEM EL!!!
Valami barbár megint eltüntette a 2. pontról a mikrót...
Pótlásáig virtuálisan megtaláljátok a koo.-ta bejárat után jobbra a tujáknál az egyik téglára felírva.
Ládakarbantartás: A végláda ismét (3.) pótolva! A láda ismét kereshető!
Ládakarbantartás: 2019.02.23.
2019. 11.23. Játékostársunk logja alapján az idióta barbárok folyamatos támadásának van kitéve a ládám. Egyenlőre beteg...
2020. 05. 18. Újra kereshető ideiglenes ládával óriási hála Petheovacka játékostársunknak!
WAP:
1. pont: Nagybajom, szovjet emlékmű és tömegsír.
Mikro, a hagyományos láda koordinátáinak egyik felével. Drive-in. Segítség: Sarokpont.
2. pont: Böhönye, német-magyar katonai temető.
Mikro, a hagyományos láda koordinátáinak másik felével. Drive-in. Segítség: Matrica.
3. pont: Mesztegnyő, emléktábla a köztemető bejáratánál.
Virtuális pont. A jelszó második fele a fekete gránit-táblán szereplő első dátum (négy számjegy). Drive-in.
4. pont: Kopjafa az erdőben, a környékén a Margit-vonal lövészárkaival és közelében az 1.,2. ponton kapott koordinátákon elhelyezkedő hagyományos ládával, amely természetes rejtekben lapul. TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET, erre fokozottan ügyeljetek! Segítség: Vigyázz hova lépsz!
Az első három pont tetszőleges sorrendben is bejárható.
Jelszóképzés: Az első jelszórészlet a 10x10x15 cm. méretű hagyományos ládában, mögéírva a virtuális ponton talált évszámot.
WAP END
A ládába TravelBug helyezhető.
A rejtésről
Célom a rejtéssel a XX. századi magyar történelem egyik jelentős színhelyének, a Margit-vonalnak (azon belül is a Dél-dunántúli, a Balatontól Dráváig húzódó nyugati szakaszának) a bemutatása. Így a helyszínek több aspektusból: a harcoló felek, a civilek, a háború utáni áldozatok oldaláról. A multi nem az"odamegyek-és-összekapom" típus a viszonylag nagyobb távolságok és az utolsó pont megközelíthetősége miatt, ám egy délutánt rászánva így is kényelmesen végigjárható. MűHÓDas készülék nélkül a keresést nem javaslom. Az első három pont tetszőleges sorrendben is bejárható.
A láda keresése
Nagybajom keleti szélénél (Kaposvár felé) találjátok a szovjet emlékművet, közvetlenül a 61-es út mellett. 1944-ben itt húzódtak a szovjet vonalak, ezért van az obeliszk mögött egy tömegsír.
N 46° 23,398' E 17° 31,832' [GCMavo-1]
Itt egy mikroládában található a "klasszikus" láda helyének egyik fele. Segítség a kereséshez: "sarokpont".
Böhönyén a német-magyar katonai temető szintén a 61-es út, az Ady Endre utca mellett található, a település délnyugati részén (Nagykanizsa felé). Innét a Malom-közbe lekanyarodva rögtön a temető melletti parkolóba érkezünk. A temetőben mikroládában találjátok a "klasszikus" láda helyének másik felét.
N 46° 24,034' E 17° 23,191' [GCMavo-2]
Segítség a kereséshez: "matrica".
Mesztegnyőn a köztemetőt kell keresni. A falu központjában, a Szabadság téren, az iskolával szemben lehet befordulni a Ladi János utcába. Innét, a rögtön balra nyíló Vörösmarty utca elejéről, a jobb oldalon, két ház között indul az út, ami a temetőhöz vezet. A végén, a temető bejáratánál parkoló is van. A kaputól pár lépésnyire levő fekete gránit-táblát a háború után a Margit-vonal mentesítése közben életüket vesztett magyar katonák emlékére emelték.
N 46° 29,894' E 17° 25,616' [GCMavo-3]
A jelszó második fele a táblán olvasható legelső négyjegyű évszám.
Nagybajom felől a település főterén levő körforgalomból északi irányba, a Kossuth Lajos utcában kell elindulni. Hamarosan a jobbra nyíló Zrínyi utcába befordulva, majd amikor az erősen jobbra kanyarodik, a Huszár utca után, a balról nyíló Kunmajor utcában kell továbbmenni (a buszmegállónál is balra). Az aszfaltút a települést elhagyva sokáig halad a mezőn át, majd a jobbra levő major után földútként folytatódik.
N 46° 25,800' E 17° 30,347' [GCMavo+jobbra menj] Itt a nagyobb, jobbra induló utat válasszátok. Az út az év legnagyobb részében egy átlagos személyautóval is gond nélkül járható. Ezen az úton végig egyenesen haladva néhány kilométer után a eléritek a kék turista útvonalat, és Felsőkak puszta mellett, a Mesztegnyői erdei kisvasút végállomását.
N 46° 28,876' E 17° 30,636' [GCMavo+Parkoló] Itt célszerű az autót leparkolni -bár általában egészen a ládáig el lehet(~ne) autózni- és a Rockenbauer kéktúra útvonalán, a sínek mellett gyalog indulni tovább. Nagyjából fél órás séta a ládáig. Mélyéger vasúti megállóját elhagyva már hagyatkozhattok a készülékre.
A vasúttól az egyik észak felé induló nyiladék szélén találjátok a negyedik pontot.
N 46° 28,713' E 17° 28,891' [GCMavo+kopjafa]
Mielőtt ezt elérnétek, nem kell különösebben fürkészni hozzá, hogy meglássátok a jobbra-balra húzódó futó- és lövészárkokat. Ezen a helyen ténylegesen is folytak harcok. Elgondolkodtató, hogy itt, ebbe a földbe ontották vérüket két idegen nemzet katonái. Harcaik eredményeként pedig a vidék még sokáig vált veszélyessé az itteni emberek számára. Ennek tanúja az a kopjafa is, amit a Mesztegnyői Erdészet állított a háborús aknák következtében életüket vesztett erdészeknek.
A kopjafa közelében, az 1., 2. ponton kapott koordinátákon fogjátok találni a ládát. 10x10x15cm-es hagyományos konyhai műanyag doboz, természetes rejtekben.
Segítségül: Vigyázz hova lépsz!!!
Jelszóképzés menete: a ládában talált jelszó után írva a virtuális ponton leolvasott négy számjegy.
A Margit-vonalról
A német Szárazföldi Haderők Főparancsnoksága 1944. szeptember 22-én 18 óra 22 perckor kiadta a parancsot a Margit-vonal kiépítésének megkezdésére. Parancsnokának Rudolf Konradot, a hegyi csapatok tábornokát nevezték ki. A munkát magyar és német csapatok, valamint a lakosságból nagy tömegek végezték.
Így készült el a németek legerősebb magyarországi védelmi rendszere. Budapesttől Barcsig két védövvel, védövenként 1-3 állással, 16-20 km harcászati mélységben. Feladata a Dunán átkelő szovjet csapatok Ausztria (akkor Délkelet-Németország) felé vezető útjának elvágása és a jelentős termelést adó zalai kőolajmezők védelme. Áttöréséig (1945. március 29.) támaszul szolgát a Budán körülzárt csapatok felmentésére tett három, sikertelenül végződött kísérletnek és helyszíne volt a híres székesfehérvári harckocsicsatának. A frontvonalat kisebb-nagyobb mozgások kivételével közel négy hónapon keresztül stabilizálta, így a második világháború magyarországi harcainak egyik legjelentősebb, és legvéresebb színhelye volt a Margit-vonal.
A harcoló felek
A Margit-vonal nyugati szakaszának harcaiban -a teljesség igénye nélkül- a következő alakulatok vettek részt:
-Szovjet részről a 3. ukrán front alárendeltségében az 57. hadsereg ( 75. lövészhadtest, 74. lövészhadosztály, 233. lövészhadosztály, 6. gárda lövészhadtest, 64. gárda lövészhadtest, 120. rohamlöveg dandár, 366. rohamlöveg dandár, 160. ágyúsdandár 49. páncéltörőágyús dandár), a 4. gárda lövészhadsereg (80. gárda lövészhadosztály, 32. gárda gépesített dandár, 1892. könnyűrohamlöveg ezred, 113. lövészhadosztály).
A szovjet oldalon harcoltak még bolgár és jugoszláv alakulatok is, kevésbé jelentős erővel.
-Német részről a Dél hadseregcsoport alárendeltségében a LXVIII. hadtestben: 44. gránátos hadosztály (13. SS hegyi hadosztály, 118. vadászhadosztály, 1. népi hegyihadosztály, 509. SS tüzérezred, 71. gyalog hadosztály, 20. légvédelmitüzér hadosztály), "Brandenburg" páncélgránátos hadosztály (99. hegyi ezred, "Rundó" rohamdandár, 92. gépesített dandár,
79. hegyi tüzérezred, 3. lovasdandár), 69. páncélvadász osztály, "Wittman" harccsoport, 32/I-,
32/II. lovasosztály, 208. harckocsiosztály.
-Magyar részről a 4., 5., 17. gyalogezredekből szervezett "Bakony" gyalogezred, "Szent László" gyaloghadosztály, 8. gyaloghadosztály, VIII. gépvontatású tüzérosztály, IV. utász zászlóalj, 1/I. ejtőernyős zászlóalj, 13. felderítő zászlóalj.
Nagybajomról a háború alatt és azután
A faluban a nyár végének közeledtéig csak az egyre sűrűsödő légiriadók jelezték a front érkezését. Ősszel már a menekülők sokasága is ezt jelezte. Szeptember 13-tól befejeződött a tanítás, november végén a helyiek egy része is hátrahagyva otthonát elindult a harcok elől. December elsején mintha még az idő is erre utalt volna, baljósan zordra fordult, másodikán leállt a közigazgatás, hamarosan pedig, ahogy a helyiek beszámoltak róla: elszabadult a pokol.
A falu kiszögellést képzett a Balatontól Dráváig húzódó szinte egyenes frontvonalon, amely így helyenként csak 100-150 méterre húzódott a házaktól. Mindennapos volt az aknatűz, a lövöldözés. Német katonák azt mondták a lakosoknak nem kell aggódni, néhány napig tart csak az egész. Hetek múltán sem váltott a helyzet, az itt maradt embereken fásultság lett úrrá. Karácsony környékétől a harcok alábbhagytak, csak elszórt lövöldözés hallatszott, felderítőosztagok járőrőröztek itt-ott. Január 30-án hajnali négy órakor újra elszabadult a pokol. A szovjet hadsereg minden eddiginél hevesebb támadása egy fél órán keresztül tartó zárótűzzel vette kezdetét. Remegett a föld, potyogott a vakolat, az eddig épen maradt ablakok betörtek. Bújt ki hova tudott, legszívesebben a föld alá! Február másodikán a németek lerobbantották a két templomról a tornyokat, hogy ne legyen támpontja a szovjet tüzérségnek. Március másodikán Hitler kihirdette a "Tavasz ébredése" fedőnevű hadműveletet, és az immár megerősített német csapatok ellentámadásba mentek át. Hatodikától több napon át tartó, mindkét oldalon óriási veszteségekkel járó próbálkozásuk a szovjetek visszaszorítására kudarcba fulladt. A front ezen szakaszán az első három napban közel 2200 fő volt a németek vesztesége, a másik oldalról nincs adat. Március 29-én, nagycsütörtökön minden különösebb előjel nélkül a hajnali órákban a német katonák csendben és gyorsan kivonultak az állásaikból. Nyomukban Böhönye felé tucatszám álltak a lőszerrel megrakott teherautók és oldalkocsis motorok kilőtt kerékkel, elhagyottan. Amelyikből kifogyott az üzemanyag otthagyták. És otthagyták a földeken számolatlan a "műszaki zárakat" is.
Kisvártatva, reggel tájt megjelentek a szovjet csapatok, ám sokáig nem maradtak, üldözték a németeket. A lassan visszaérkező lakosságot kiégett, felforgatott otthonok, összetört holmik, temetetlen emberi és állati tetemek fogadták. Megkezdődött az újjáépítés. Szinte ezzel egy időben elkezdődött a mezőgazdaságból élő lakosság számára mégoly fontos termőföldek aknamentesítése is. Ezt kezdetben bármiféle hozzáértés nélkül civilek végezték, volt is belőle sok halál- és baleset. Később bolgár műszaki csapatok -magyar hadifoglyok "segítségével" szedték az aknákat. Augusztus elsejéig 40.000.(!) aknától szabadították meg a földet. Ám a szétszórt hadianyag, kézigránát még évek múlva is okozta egy-egy kíváncsi gyermek halálát a környéken...
Hasznos információk:
- A rejtés a
DDNP területén helyezkedik el és a
Somogy Természetvédelmi Szervezet beleegyezésével jött létre.
Amíg a keresés kultúrált természetjárókhoz méltó módon zajlik a láda maradhat.
Ezért (is) kérlek Titeket tartsátok tiszteletben az erdőt!
- Az erdő bárki által látogatható!!! Ezt a 2009. évi XXXVII.
erdőtörvény 91§, 92§, 94§, 96§ szabályozza. Azért hangsúlyozom ezt külön, mert a környéken egy prominens személy ( Csányi Sándor, OTP vezérigazgató) magánbirtoka található és ebből származtak ládász problémák, lásd:
GCBORM-nál Skalp logját.
- Bár már nem jellemző - de nem is kizárt: (lásd
GCKORO-nál Sirgalahad logját) mivel rengeteg hadianyag maradt a földben,
ha bármilyen számotokra ismeretlen, gyanús fémtárgyra bukkantok:
1: ne nyúljatok hozzá!!!
2: a pontos koordinátákkal értesítsétek a tűzszerész ügyeletet a 1/410-9790 telefonszámon.
Köszönet a segítségért a rejtésben részt vett kollégáknak, barátoknak, és a természetvédelmi hatóságnak.
Jó keresést, kellemes kirándulást kívánok!
