Röviden

Első részlet Aradi vértanúk emlékműve melletti fa ültetőjének teljes neve.

Második részlet Református templom tornyainak száma.

Harmadik részlet Láda a megadott koordinátán 30 x 25 x 20 cm-es. Láda kulcsához tartozó infó: PVC c s ő b e n
A városi ládáknál szokták kérni "légy körültekintő", itt arra kérlek légy magabiztos! Ne várj, ne tétovázz, bátran nyisd ki a 70cm magasan lévő ládát, a horgászok általában a kukacukkal foglalkoznak, de ha odanéznek az sem baj, logolj nyugodtan, a láda nem fog eltűnni. Bármi gond van, hívj: 70 3195271.

Sarkad rövid története

A honfoglalás előtt is lakott hely volt. A településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

Valószínű, hogy a letelepülő magyarok közül a Nyék és a Jenő törzsbeliek vették birtokba a környéket (erre mutatnak a környékbeli puszták nevei, Nyék-puszta, Jenő-puszta). Sarkad egykor mocsarakkal és nagy vizekkel volt körülvéve, ami jól védhetővé tette az ide épült egykori földvárat, majd az ide épült várat, ami a hagyomány szerint összeköttetésben állt a gyulai és peckes-dombi várral. Ma a Művelődési központ áll a helyén.

Sarkad első írásos említése egy apátsági levélben, 1108-ból való. 1332-ben a pápai tizedjegyzékben is említik nevét.

A település első ismert birtokosának, Sarkadi Farkasnak a nevét csak a mohácsi vész után ismertük meg, aki ekkor már a sarkadi várkastély uraként volt megnevezve. 1453-ban a székudvari Keczer család volt birtokosa. 1562-ben birtokosai a Cséffy és Vizessy családok voltak, akik királyi adománnyal kaptak itt részbirtokot. 16. században a Sarkadyak, ezek után sövényházi Móricz Márton, a Leel-Össyek, a Rhédeyek is birtokosok voltak itt.

1571 táján a törökök foglalták el, azonban Nyáry Pál váradi kapitány 1599-ben visszaszerezte. 1600-ban ismét török kézre került, de a magyarok újra visszafoglalták.

II. Rákóczi György - mint azt Nagyszalontával is tette - a török közeledtének hírére a községet és a várat elpusztította. Lakosai később azonban újból visszatelepedtek, és Sarkad újra felépült. A Sarkadiak javait II. Rákóczi György fejedelem új adományokkal, több puszta és telek adományozásával gyarapította.
II. Ferdinánd új kiváltságokat és szabadalmakat adott Sarkadnak.
1707-ben a II. Rákóczi Ferenc féle felkelésben ismét hallatott magáról a település. Ekkor a császáriak ostromolták a várat, de eredménytelenül. 1711-ben azonban Lővenburgnak kapitulált, s ettől kezdve a kincstáré lett.

www.sarkad.hu

www.varfurdo.hu

Itt alakult meg 1945-ben a fekete éri határrészen az ország első termelőszövetkezete SARKADI FÖLDMUNKÁS SZÖVETKEZET ŐSTERMELŐ CSOPORTJA néven 66 taggal 276 katesztrális hold /kh./földdel.

1. jelszórészlet: N 46° 44,660' E 21° 23,275' 87 m [GCSarS-1]

2. jelszórészlet: N 46° 44,614' E 21° 23,004' 87 m [GCSarS-2]

3. pont a láda:  N 46° 44,482' E 21° 22,456' 87 m [GCSarS-3]

Jelszó: 1.2.3. egymásután írva 17 karakter.

Köszi szépen ha eljöttök Békés megyébe ez egy tipikus kis alföldi városka
Kellemes időtöltést jó szórakozást MINDENKINEK

BT pro

Láda ellenőrzés

2017.12.23-án jó szívvel átadtam Tamásnak.

Köszönöm a bizalmat GYEZegzugnak, és megpróbálok gondos gazdája lenni ennek a doboznak.
A ládát újrarejtettük Edével.