Elhelyezés időpontja: 2011.05.16 20:00
Megjelenés időpontja: 2011.05.17 18:10
Utolsó lényeges változás: 2017.12.23 15:00
Utolsó változás: 2020.03.14 09:11
Rejtés típusa: Multi geoláda (1H+2V)
Elrejtők: GYEZegzug +36209429917
Felhasználó: BT_pro Nehézség / Terep: 3.0 / 1.0
Úthossz a kiindulóponttól: 1200 m
Megtalálások száma: 235 + 4 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.5 megtalálás hetente
Röviden
Első részlet Aradi vértanúk emlékműve melletti fa ültetőjének teljes neve.
Második részlet Református templom tornyainak száma.
Harmadik részlet Láda a megadott koordinátán 30 x 25 x 20 cm-es. Láda kulcsához tartozó infó: PVC c s ő b e n
A városi ládáknál szokták kérni "légy körültekintő", itt arra kérlek légy magabiztos! Ne várj, ne tétovázz, bátran nyisd ki a 70cm magasan lévő ládát, a horgászok általában a kukacukkal foglalkoznak, de ha odanéznek az sem baj, logolj nyugodtan, a láda nem fog eltűnni. Bármi gond van, hívj: 70 3195271.
Sarkad rövid története
A honfoglalás előtt is lakott hely volt. A településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.
Valószínű, hogy a letelepülő magyarok közül a Nyék és a Jenő törzsbeliek vették birtokba a környéket (erre mutatnak a környékbeli puszták nevei, Nyék-puszta, Jenő-puszta). Sarkad egykor mocsarakkal és nagy vizekkel volt körülvéve, ami jól védhetővé tette az ide épült egykori földvárat, majd az ide épült várat, ami a hagyomány szerint összeköttetésben állt a gyulai és peckes-dombi várral. Ma a Művelődési központ áll a helyén.
Sarkad első írásos említése egy apátsági levélben, 1108-ból való. 1332-ben a pápai tizedjegyzékben is említik nevét.
A település első ismert birtokosának, Sarkadi Farkasnak a nevét csak a mohácsi vész után ismertük meg, aki ekkor már a sarkadi várkastély uraként volt megnevezve. 1453-ban a székudvari Keczer család volt birtokosa. 1562-ben birtokosai a Cséffy és Vizessy családok voltak, akik királyi adománnyal kaptak itt részbirtokot. 16. században a Sarkadyak, ezek után sövényházi Móricz Márton, a Leel-Össyek, a Rhédeyek is birtokosok voltak itt.
1571 táján a törökök foglalták el, azonban Nyáry Pál váradi kapitány 1599-ben visszaszerezte. 1600-ban ismét török kézre került, de a magyarok újra visszafoglalták.
II. Rákóczi György - mint azt Nagyszalontával is tette - a török közeledtének hírére a községet és a várat elpusztította. Lakosai később azonban újból visszatelepedtek, és Sarkad újra felépült. A Sarkadiak javait II. Rákóczi György fejedelem új adományokkal, több puszta és telek adományozásával gyarapította.
II. Ferdinánd új kiváltságokat és szabadalmakat adott Sarkadnak.
1707-ben a II. Rákóczi Ferenc féle felkelésben ismét hallatott magáról a település. Ekkor a császáriak ostromolták a várat, de eredménytelenül. 1711-ben azonban Lővenburgnak kapitulált, s ettől kezdve a kincstáré lett.
Itt alakult meg 1945-ben a fekete éri határrészen az ország első termelőszövetkezete SARKADI FÖLDMUNKÁS SZÖVETKEZET ŐSTERMELŐ CSOPORTJA néven 66 taggal 276 katesztrális hold /kh./földdel.
A pontokat fordított sorrendben kerestük fel, mert így estek útba. A tónál már érződött a nyár, többen is múlatták az idejüket a partján. Ám így is nyugodtan meg tudtuk keresni a nem szokványos rejtésű és megjelenésű ládát - mégha a segítség idejét is múlt. A két virtuális pont már sokkal kevésbé ötletes, de a tornyos, még csak nem is egyértelmű. Ezeket a "xxxx-i séta" elnevezéseket el kellene már felejteni. Ki sétálja ezt végig? Senki. Miért is tenné, ha a séta ennyire öncélú? Az egyes pontok között nincsen semmi érdekesség, látnivaló. Mi is leautóztuk, mert ennél azért drágább az időnk. Foltival voltam itt.
Erdész ládák nyomában - kelet 5/13.
Az egyik legjobb láda volt a nap folyamán. Én nagyon szeretem a víz közeli rejtéseket, s mivel a dobozzal kezdtük, meg is fogott. Igazi nyári hangulatot idézett meg nekem. A láda is remekül kidolgozott, tetszett.
A templom jelszó részlete számomra nem volt egyértelmű, de logoláskor hamar kiderült az igazság.
Köszi
Sarkad nagyon tetszett, a templom tornya(i) furfangosak és a láda helye a csodás tó mellett nagyszerű. A rejtés szintén megdolgoztatta a barna állományt, de végül is rájöttünk a furfangra. Köszi a rejtést!
N 46° 44,660' E 21° 23,275' 87 m [GCSarS-1]
N 46° 44,614' E 21° 23,004' 87 m [GCSarS-2]
