2014.04.20. A koo új helyre mutat, kicsit beljebb az erdőbe egy fa gyökerei között palackot keress. Köszönet Mr Zerge nek.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

A terület magánterület a malom zárva van, így csak kívülről lehet megtekinteni. A terület tulajdonosa, Kóbor József úr engedélyezte a láda elhelyezését a területen a geocaching céljából és az odaérkező játékosoknak a területre való belépést.

Megközelítés

Zalalövő felől a vasúti átjáró után a Zalalövő vége tábla előtt fordulj le jobbra  N 46° 50,703' E 16° 35,128' 191 m [GCJaMa+jobbkanyar] és haladj egyenesen végig a kavicsos úton majd a GPS re hagyatkozva  N 46° 50,620' E 16° 34,056' 183 m [GCJaMa+balkanyar] balkanyar után menj egyenesen, amíg el nem éred a hidat  N 46° 50,351' E 16° 33,935' 197 m [GCJaMa+Híd] amely egyben a kiinduló pont is. A ládát a malomtól feljebb az erdőben egy nagy fa gyökerei alatt találod.

Zalalövő megközelíthető busszal is vonattal is:menetrendek

Rövid leírás

Az ember ősidőktől fogva arra törekszik, hogy a természet erejét a saját hasznára fordítsa. A Nyugat-Dunántúlon csörgedező folyókat, patakokat is munkára fogták az itt élők. Zala megyében a XIX. század második felében sorra épültek a vízimalmok, a Zala folyón és a Kerkán több mint húsz malom üzemelt. A vízikerék meghajtásának módja szerint a technikatörténet megkülönböztet alulcsapó, középen csapó és felülcsapó vízimalmot. Alulcsapó vízimalomnál a víz sodra a vízikereket alulról hajtotta, a felülcsapó malomhoz pedig a vizet a vízikerék fölé vezették. A patakmalmok többsége nem a vízfolyás mentén, hanem az abból kivezetett malomárok, malomcsatorna mellett épült, mivel ott jobban lehetett biztosítani a malom működésének feltételeit. Az áradások idején lezúduló víz ugyanis a főfolyásra épített malomban károkat okozhatott. Lassú folyású vizeinken jobbára alulcsapott, a gyors folyású hegyi patakokon felülcsapott kerekű vízimalmok épültek. A felülcsapott vízikerék nem csupán a víz sodrát, hanem a súlyát is hasznosította, ezért jobb energia kihasználással működött.

Tudtad?

...hogy a vízimalmot és a szélmalmot Európában a magyar kötődésű Verancsics Fausztusz fejlesztette ki?
...hogy az első vízimalmokat már időszámításunk előtt használták gabona őrlésére a kínaiak, később a rómaiak?

A Zalalövő-Pacsa településrészen lévő "Jakosa-malom" alulcsapott patakmalom

Pacsapuszta Lövő környéki település volt. Az 1800-as évek végén vagy az 1900-as évek elején a malom a Baumgartner család birtokába került. Később a Felsőjánosfáról származó Huszár testvérek, László és Pál üzemeltették közel egy évig. Majd 1936-ban Jakosa Henrik és fia, Jakosa József Ödön vásárolták meg és üzemeltették a malmot az államosításig. Kezdetben még csak Jakosa Henriknek volt mestervizsgája, így a malom az Ő iparigazolványával indult 1936. július 13-án. Jakosa József az 1940-es évek elején tett mestervizsgát, ettől kezdve üzemelt az ő nevén a malom az államosításig, 1951 júniusáig. 1957-58-ban a malmot átépítették. 1963. január 1-én a "tanácsi" malmok megszűnésével került leállításra, leszerelésre. Üzemeltetése során az őrlésen kívül olasjütés (tökmag, napraforgó, len), köles- és hajdinahántolás, darálás, és akkumulátortöltés is folyt itt, sőt, a falu villamos árammal való ellátásának megvalósítása is folyamatban volt.

A láda orvosolva lett [ 2014.04.20. ] A koo új helyre mutat, amint ez olvasható az első pár sorban, tehát régebben feltöltött adatokkal és koo val persze hogy nem lehet megtalálni. Köszönöm, hogy itt jártatok :-)