WAP: láda a megadott koordinátán, faodúban. A rejtekadó fát "függöny" takarja. Vigyázzatok épségére.
Magas vízállás megnehezítheti a keresést! Budapesten mért 400 cm-es állásnál, még volt megtaláló.
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Megközelítés
Autóval a 6-os úton az M0-ás csomóponttól a centrum felé eső első lámpánál kell bekanyarodni (a centrum felől balra; az M0 felől jobbra) a Növény utcába, majd a Naphal utca végén lehet leparkolni.
N 47° 24,204' E 19° 1,465' 102 m [GCHRS+parkoló]
Javaslom a biciklivel való keresést, de a parkolótól a ládáig tolni kell (legalább is nekem kellett) 100 métert. Esetleg kidőlt fák, uszadékfák nehezíthetik a megközelítést.
BKV-val a Nagytétényi út felől Budatétény Rózsakert megállónál kell leszállni és a Növény utcán lesétálni. (Növény utca jelenleg le van zárva, ezért a Jókai Mór utcai megállónál kéne leszállni és a Vilmos utcánál lévő felüljárón átmenni a 6-os út melletti bringaútra.)
A megadott parkolási lehetőségtől érdemes, nem csak a láda irányába indulni, hanem a parton dél felé haladva nézelődni.
Magas vízállás megnehezítheti a keresést! Budapesten mért 400 cm-es állásnál, még volt megtaláló. Infót itt találtok: Vízállás jelentés
Háros-sziget, Hunyadi-sziget
A Duna magyarországi szakaszán jelentős mennyiségű hordalékot rak le. Ez a folyamat hozza létre a kisebb hordalékszigeteket is. Ezek sorába tartozik a terület két szigete is. A nagyobbik a Háros, a kisebbik a Hunyadi-sziget. A tatárjárás után 1264-ben IV. Béla a Háros-szigeten (akkor Csőt-sziget) monostort alapított. Az itt élő szerzetesek többek között szőlőműveléssel foglalkoztak. A monostort a török időkben elpusztították, ez a későbbiek folyamán sem éledt újjá.
A Háros-sziget Al és Felháros, Csepel-szigeti községről kapta a nevét. Régebben közigazgatásilag Szigetszentmiklóshoz tartozott, ekkoriban Fácános-sziget néven volt ismert. A szigeteket 1911-ben feltöltötték, így alakultak félszigetté.
A partvonalak is megváltoztak, és partvédő műveket építettek. Ekkor a területet közigazgatásilag Budafokhoz csatolták.
1928-ban a Honvédség kezelésébe került. A Háros-szigeten az 1950-es években jelentős erdőirtást végeztek, és az így keletkezett tisztásokon legeltettek.
1993 őszétől országos jelentőségű természetvédelmi területté minősítették a szigetet. A védettség a Háros-sziget, Hunyadi-sziget mintegy 45 hektáros területére korlátozódik.
A Hunyadi-szigeten tanösvényt alakított ki a Honvéd Sporthorgász Egyesület. A tanösvény előzetes egyeztetés után látogatható:
Bejelentkezés
Növényvilág, állatvilág
A terület nagy részét természetes állapotú füzes, nyáras, tölgyes ártéri erdő borítja, szinte áttörhetetlen, sűrű aljnövényzettel. A vadszőlő, a hamvas szeder és a komló messze elágazó liánjai sűrűn beszövik a területet. Az erdő csak az évtizedes útvonalakon járható. Az ösvények széles tisztásokba torkollnak, melyeket körbefognak a sziget uralkodó fái, a hatalmas, vastag törzsű fehér nyárfák. És mindenütt, mindenütt vadszőlő. A hazai flóra szempontjából legjellemzőbb és az országban sehol másutt fel nem lelhető különlegesség, hogy a vadszőlő mindenütt felkúszik a hatalmas nyárfákra, onnan leomolva indáival óriási függönyöket, sátrakat, szőlővízeséseket, áttörhetetlen növényfalakat alkot. A szőlő-hibridek az ősi és védett ligeti szőlő (a vitis sylvestris, amelyet minden szőlő ősének tekintenek) és az amerikai eredetű parti szőlő (vitis riparia) kereszteződéséből jöttek létre.
A hagyományos lomblevelű erdőnek 4 szintjét különböztetjük meg: avarszint,gyepszint, cserjeszint, lombkoronaszint. A Hunyadi-szigeten a lombkoronaszintre felkúszott növényzetben megreked a lehulló avar, rovarok telepednek meg benne, összefüggő réteg alakul ki. Vagyis a lombkoronaszinten megjelenik egy második avarszint, s mivel ez a "levegőben" van, függőavarnak nevezik. A függőavar élővilága sajátos, európai szinten is igen ritka!
Az avarlakó rovarfajok esetében több ritka, a hazai faunában csak itt regisztrált faj él a területen. A madártani megfigyelések már több éve folynak. A gazdag madárvilág is jelentős szerepet játszik a Hunyadi-sziget védetté nyilvánításának indokai között. Az eddigi megfigyelések szerint 64 faj előfordulása bizonyított a szigeteken, illetve azok közvetlen környékén. Ezek közül 45 faj rendszeres fészkelő.
Hárosi-öböl
Vízterülete 29 hektár élővíz, ahová is ívni és telelni a Dunáról is bejárnak a halak. Egy évtizede a szinte teljesen feltöltődött medret iszapszivattyúzással és sóderkotrással kimélyítették, és így újra élet költözött a vízbe. Az aktuális vízmélység a Duna vízállásának függvénye, de általánosságban elmondható, hogy 1 és 10 méter közötti. A Hárosi-öböl vizének minőségét rendszeresen, évente négy alkalommal vizsgálják, és még sohasem találtak jelentős problémát, kapcsolata a Dunával tehát semmiféle negatív hatást nem okoz.
A vízkezelési jogot két horgász egyesület kapta meg. A nagyobbik területtel rendelkező Baross Gábor HE és az egyik védett (az ún. Hunyadi-sziget melletti) kis öbölben megbúvó Honvéd HE. A két egyesület közös horgászversenyeket szokott rendezni.
Mindkét egyesületnél napijegyes horgászat is lehetséges.
Az öbölben fogható halak: ponty, keszegfélék, csuka, süllő, balin, harcsa, sügér, stb.
