Megye/ország: Ausztria
Elhelyezés időpontja: 2011.06.20 12:36
Megjelenés időpontja: 2011.07.08 13:40
Utolsó lényeges változás: 2011.07.06 08:48
Utolsó változás: 2012.05.30 11:26
Rejtés típusa: Virtuális geoláda
Elrejtők: ;oDa és SunDee
Ládagazda: Didimusz Nehézség / Terep: 1.5 / 3.0
Úthossz a kiindulóponttól: 3800 m
Megtalálások száma: 145, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.2 megtalálás hetente
WAP
A láda virtuális. A jelszó a csúcskönyv "fémfedelén" belül alkoholos filccel felírva.
Megközelítés
A csúcs meglátogatása összeköthető a [GCMACI] útvonalával (oda-vissza: 17 km, 1230 m szinttel), de gondolván a kevésbé edzettekre, én most egy könnyebb útvonalat javasolnék Teichalm-tól.
Teichalm-ot Fladnitz felől az L320-as úton (Teichalm Landesstrasse), míg Naintsch felől az L355-ös úton (Sommeralm Landesstrasse, sok tehénnel, tessék vigyázni) érhetjük el. Télen ez a hely a síelőké, de az idő jobbra fordultával kellemes kis hely, egy aprócska tóval díszítve.
Itt egy ingyenes parkolóban hagyhatjuk az autót: N 47° 21,036' E 15° 27,566' 1180 m [GCHOCH+Parkoló]
Innen a műúton a tó mellett észak felé indulva, majd balra fordulva a 740-es jelzésű turistaútra kell térni a Teichwirt Sporthotel előtt. (A turistautak itt mindenütt piros-fehér-piros sávosak, és számozottak) Ezen egy meredek kaptatón 2,5 km alatt megtesszük a szint nagy részét, és eljutunk a hegy északi peremére, ahonnan már kóstolót kapunk az észak felé elnyúló tájból.
A parkolótól a csúcsig 3,8 km út vár ránk és 540 m szint, természtesen vissza is ekkora a táv, így összességében 7,6 km-es túrával kell számolnunk amire érdemes 4-5 órát hagyni.
Az út végig turistaút, a csúcskereszt viszont sziklán áll, ott egy pici ügyesség nem árt.
A csúcsra az északi falban vezet fel egy Klettersteig is (vasalt út) C nehézségben (A-E-ig terjedő skálán): [Naturfreunde Klettersteig].
Ezt csak az ehhez értőknek javaslom, felszerelés és tapasztalat szükséges hozzá!
Ha valakinek marad még az energiából, sétálja körbe a kiindulópontnál lévő tavacskát levezetésként.
A helyről
Sokszor jártam hegyekben, számomra a hegyek végtelen nyugalmat, a természet hamisítatlan közelségét jelentik. A hegyekben lenni egyszerűen jó. Azonban ezen felelül is van valami magával ragadó a hegyekben: a csúcsok. Nem azért mászkálok csúcsokra, hogy egy naplóban teljesítményként elkönyveljem, hanem azért, mert valami megfoghatatlan érzés letekinteni a térképpé, maketté zsugorodott tájra. Az ember itt többnek érezheti magát, mint amit a szürke hétköznapok sugallnak. Éppen ezért nekem nem is a csúcsok abszolút magassága az elsődleges, hanem a relatív, azaz hogy mennyire emelkedik ki a környezetéből.
A Hochlantsch pont ilyen, nem egy óriás (1720 m), de a környék (Grazer Bergland) egyik legmagasabb csúcsa, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik szinte minden irányba. Ráadásul aki kis hazánkból ide téved, mindjárt találhat egy másik szépséget, a Bärenschützklamm szurdokot, melynek végén ott bújik meg a [GCMACI].
A csúcson, mint szinte minden nagyobb társán csúcskereszt található csúcskönyvvel. Ha megtaláltátok, ne felejtsétek el, hogy ebbe is beleírjatok! A kereszt mellett egy fém útmutató tábla is van, ahol ellenőrizhetjük, mit is látunk a távolban.
A jelszó
A jelszó a csúcskönyv "fémfedelén" belül van felírva alkoholos filcctollal.
Bónusz
Ha Rábafüzes felé tértek haza, ki ne hagyjátok a Zotter csokigyárat egy kis túra utáni nassolásra! :) N 46° 59,509' E 15° 54,469' [GCHOCH+Zotter Csokigyár]
Ennek ugyan semmi köze a csúcshoz, de nekünk jól esett, ezért bónuszként ideírtam. :)
Állapot: kereshető
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
-
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
-
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
+
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
-
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Ma ismét ellátogattunk erre a remek környékre: a nap fő attrakciója most is a Bärenschützklamm volt, amit idén sem hagyhattuk ki - de ezúttal "elrohantam" ezért a virtuális pontért is.
A szurdoknál reggel, nagyjából 8:15-kor parkoltunk le, és még fent, a "prémium" parkolóban is akadt hely. Délután, amikor 14 óra után visszaértünk a túrából, a parkoló már csak félig volt tele - úgy tűnik, egy hűvösebb napon (mert azért délutáni melegben kicsit erős lehet nekiindulni a szurdoknak) nem muszáj korán érkezni, délután is könnyen találhat az ember szabad helyet a bejárathoz közel.
A szurdok bejárása után várandós feleségem megpihent a Guten Hirten hüttében, én pedig nekivágtam a Hochlantsch-nak.
Jó döntés volt időlegesen külön válni, mert innen már komoly emelkedő vár - főleg az utolsó, sziklás szakasz bizonyult igazi kihívásnak, mikor már igen elcsigázott az ember az eddig megtett út miatt.
Sajnos a csúcsig kétszer is sikerült elkeverednem: a nagyobb kitérő akkor volt, amikor a Steirischer Jokl hüttét elhagyva nem nyugatra, a Hochlantsch felé vettem az irányt, hanem északra, a Schüsserlbrunn kápolnához vezető másik hegyoldalba.
Körülbelül 50 méter ereszkedés után gyanús lett, hogy lefelé tartok, amikor pedig hegynek kellene másznom - öröm az ürömben, hogy így legalább bekukkanthattam a kápolnába, még ha ez akkor a lelki állapotomon nem is segített sokat. Maga a Steirischer Jokl hütte egyébként nagyon hangulatos, csodás panorámával - érdemes oda tervezni a a szurdok után a frissítást (még ha egy kicsit többet is kell hozzá menni mint a Guten Hirten hüttéhez).
Végül erősen szuszogva (hörögve) sikerült feljutnom a csúcsra. Kiváló idő, pazar kilátás. Nem időztem sokat, igyekeznem kellett vissza a páromhoz. Lefele a sziklás hegyoldalon a köveken ugrálva jöttem le mint egy bakkecske, nem volt időm finoman ereszkedni, 4-5x meg is jegyezték, hogy milyen gyors vagyok... de hát ismerjük a mondást: "Gyorsan járj, tovább érsz..." vagy valami ilyesmi. Meglehet nem volt túl biztonságos a taktikám, de valahogy jól is esett így lendületesen legurulni. A nagy rohanás után, a hüttéhez visszaérve levetődtem a párom mellé egy sörpadra, a körülöttünk ebédelő kirándulók csak pislogtak, hogy engem honnan szalajtottak ilyen csurom izzadtan és naptól/melegtől így kivörösödve... :D
(Guten Hirten - Hochlantsch - Guten Hirten, elkeveréssel együtt volt 1:40 perc)
A túra végül 15,6 km lett, 1300 méter szintemelkedéssel (ahogy a láda leírásában is fel van jegyezve), 5 óra 40 perc alatt - számomra igen kemény menet volt!
Köszi a rejtést, 'láda' motiváció nélkül biztosan nem kínzom ide fel magam... :D
Meglett, köszi!
Többször jártam már itt(csak nem is néztem van-e itt láda), most is egy 4napos túra első napjaként.
Mindig gyönyörű ez a hely, most is!
Egy jó kis buszos kirándulás keretében jártuk végig a Medve szurdokot és utána a csapat egy része felkapaszkodott a Hochlantsch csúcsára! Csodas hely, köszönöm az élményt!
És a visszaúton alpesi kőszáli kecskék legeltek az ösvény mellett!
Reggeli bemelegítő programként mentem fel a hegyre. Az elején pára, köd, felhő, aztán lassan kitisztult az idő. 1 óra felfelé, 1 óra nézelődés fent, 3/4 óra lefelé. Klassz volt, köszönöm a rejtést! :)
A feliratot nem találtuk meg. Nem is volt nagyon idő keresni, mert jött a zivatar, mely egész úton visszafelé kitartott.
A képek alapján kérjük a rejtőt a megtalálás elfogadására.
Egy négy napos osztrák kirándulás keretében a Medve-szurdokot és a Hochlantsch-ot is megmásztuk. A csapat keményebb tagjai ráadásul a ferrátán keresztül közelítették meg a csúcsot. Fárasztó, de élménydús túra volt, köszönjük a rejtést :)
A teljes túra átlagos edzettségű embereknek, normál tempóban, sok-sok pihenővel 12-13 óra alatt teljesíthető, amiből 2 óra a Franz-Schheikl ferrata.
Erről a ládáról csak később szereztünk tudomást. Sajnáljuk mert egészen a csúcsig mentünk és szó szerint az orrunk előtt volt a jelszó, amit elszalasztottunk. Kérnénk a kedves rejtőt, hogy a képek alapján fogadja el a megtalálást.
Köszönettel:
deblin
Olyat tettem amit még soha, és soha többé nem fogok, befizettem egy buszos kirándulásra a Medve-szurdok, Hochlantsch, Teichalmsee túrára. A több mint 11 órás buszozás és a kevesebb mint 8 órás terepen töltött idő - melynek nem kis részét tette ki a csoport eltérő sebességéből adódó várakozás, és egyéb tötymörgések - nagyon nem kedvező arány.
A szurdokbéli torlódás után a csúcsra menet végre felvehettem a saját tempómat, a Hochlantsch nagyrészt felhőben volt, csak egy-egy időszakos ablak nyílt meg, néhány pillanatra lehetett látni a tavat és a szurdok feletti kocsmát is.
Rengeteg cseh/szlovák turista volt, a kisebb hófoltokkal tarkított hegyen.
A lista az oldal alapbállításának megfelelően nem mutatja az összes bejegyzést (145 db), az összes megjelenítéséhez kattints ide.
Az alapbeállítást (25 db) felülbírálhatja a felhasználói beállítás, amelyet bejelentkezve a felhasználói adatok között tudsz megváltoztatni.