WAP

A filegória egyik kijárata alatt világoskék petlinget keress!

---

A ládába TravelBug helyezhető.

---

Megközelítése

Nagygalambfalva a Székelyudvarhelyet Székelykeresztúrral összekötő 137-es megyei út mentén fekszik, Székelyudvarhelytől 18km-re, Székelykeresztrúrtól pedig 9 km-re. A falu központjában a  N 46° 16,455' E 25° 8,011' 437 m [GCRAKT+1.letérő] ponton kell letérni a főútról, jó minőségű földúton haladunk egészen a falu határáig  N 46° 16,860' E 25° 8,199' 478 m [GCRAKT+2.letérő jobbra], itt a jobboldali úton haladunk tovább, néhány száz méter után az út újból kettéválik  N 46° 16,951' E 25° 8,298' 485 m [GCRAKT+3.letérő balra], ezúttal balra kell térni. Innen jóminőségü mezei úton haladunk tovább az út végéig, itt egy kis parkoló  N 46° 17,378' E 25° 8,100' 437 m [GCRAKT+Parkoló] is talalálható. Innen a tó kb. 300m-re van.

Elhelyezkedése

A Rák-tava Nagygalambfalvától északra 2 km-re, egy fennsíkon található, amely védett területnek van nyilvánítva. A tó az Áj (Zavaros) patak jobb oldali vízgyűjtő medencéjében terül el. A patak a Nagyküküllőbe torkollik. A tavat nyugaton a Kerekmező (470 m), északnyugaton a Szekérvár-teteje (788 m), északon a Hevedertető (841 m), távolabb a Rez-tető (932 m), keleten a Sínai-domb határolja.

Orbán Balázs így ír a tóról, főművében a "Székelyföld leírásában":
"Nagy-Galambfalva közelében, a Küküllő színvonala fölött 8-900 lábnyi (hozzávetőleges) magasságban egy terjedelmes fennlapály terül el, ezen egy tengerszemnek tartott, - s a néptől feneketlennek hitt - tó van, melyet Rák tavá-nak hívnak. Alakja hosszúkás négyszög, kiterjedése egy holdnyi lehet. Midőn mi meglátogattuk, csak két tükrében volt víz, de annyira mély, hogy 7-8 öles rúddal fenekét nem érhettük. Mérnökök mellett dolgozott egyének biztosítottak, hogy egy 70 öles mérő lánczczal se érhették el azt. E tóban sok vérszipó terem, mellyel kereskedést űznek.

A tavon náddal, buja tenyészetű vízi növényekkel benőtt úszó szigetecskék vannak, gémek és vadruczáknak kedvencz költőhelyei; e szigetkék a víz felett lebegnek, s a szél lendületére ide oda úszkálnak. Semmi látható forrása és kifolyása nem lévén, ezen tó ily magasságban kétségtelenül igen érdekes természeti tünemény, főként az innen feltáruló szép kilátás kétszeres érdeket köt hozzá."

Földtani szempontból a tó területe neogén kori üledékes kőzetből, szarmata kori agyagos márgákból és homokkövekből áll. Ezek kedveznek és kedveztek a fölcsuszamlásoknak. A tó ezeknek a mozgásoknak a következtében keletkezett a jégkorszak vége felé. A környéki domboldalak többszöri beomlásából kialakult földtorlasz meggátolta, hogy a víz kifolyjon a völgyből, így a terület feltöltődött. Idővel a földtorlaszokat megtámadta az erózió, emiatt ezek feldarabolódtak és a víz egy része elfolyt.

A tó méretei

A Rák-tava, azaz a természetes torlasz-tó 590-600 m magasságban terül el. A medence kerülete 800 m, hossza 250 m, szélessége pedig 150 m. A tó területe 28.000 m (3 hektár), a hozzátartozó területekkel együtt 10 hektár. A Nemzeti Területrendezési terv alapján az 5/2000-es számú törvény ezt a tíz hektárnyi területet védettnek nyilvánította. A tó mélysége váltakozó: a víztükör alatt 4-7 m, a nádas alatt, pedig 3-4 m. A tó fenekén az iszapréteg kénhidrogént tartalmaz.

A tó élővilága

A növényvilága sajátos: a tó környékén cserjék, vadkörte fa, erdei iszlag található. A szélét törékeny fűz (Salix fragilis), hamvas fűz (Salis cinerea), mézgás éger (Alnus glutinosa), mocsári pajzsika (Driopreis thelypteris), nád (Phragmites communis), gyékény, sásfélék (Carex), mocsári gólyahír (Cathea palustris) díszíti. Megtalálható itt még a páfrány, vidrafű, mézgás éger, békalencse, csalán, teleki virág, tőzegmoha, baracklevelű keserűfű, gyékény, subás farkasfog, kökény, vérontófű, vízi peszérce, kecskerágó, hamvas szeder, galaj, fekete nadálytő, fagyal, galagonya, éles sás.

A tó szélén virít még közönséges rence (Utricularia vulgaris), a vidrafű és a tőzegmoha (Sphagnum, Hypnum). A rence apró vízi rovarokkal, rákocskákkal, szúnyoglárvákkal táplálkozik. Az apró zsákmányokat a növény a rovarfogó tömlőcske segítségével ejti fogságba. A tömlőben felgyűlt folyadékban megfulladnak a rovarok és az ott elszaporodó fehérje-bontó baktériumok szétbontják őket és az oldatba kerülő N-tartalmú vegyületeket a tömlők falának vékony falu sejtjei felszívják. A növény gyökértelen, szára 30-200 cm hosszú, leveleivel együtt 3-8cm széles. A rence virágai vöröses-barna színűek, 10-30 cm-re a víz felszíne fölé emelkedő szárakon helyezkednek el laza fürtökben. Virágzási ideje júniustól szeptemberig végéig tart.

Érdekességképpen megemlíteném a jégkorszakbeli maradvány-növényt a fürtös lizinkát (Lysimachia thyrsiflora), amely szintén megtalálható a tó növényvilágában. A fürtös lizinka felálló szárú, 30-60 cm magas évelő növény. Keresztben átellenes leveleinek széle gyakran hullámos, méretük felfelé haladva fokozatosan csökken. A szár tövénél többnyire csak kis pikkelylevelek találhatók. Virágai sárga színű fürtös virágok, májustól júniusig nyílnak. A növények gyökereiből és száraiból kisebb úszó szigetek alakultak ki. A Rák-tava nagyon előrehaladott elmocsarasodási szakaszban van, területét szinte teljes mértékben beborítja a mocsári növényzet.

Állatvilágát főképpen madarak alkotják, mivel a tó pihenőhelyként szolgál nekik. Itt megtalálható a szürke gém (Ardea cinerea), tőkés réce (Anas platyrchnchos), a bíbic (Vanellus vanellus), szárcsa (Fulivica atra), egerészölyv, erdei pinty, barna réti héja, réti fülesbagoly, erdei fülesbagoly, tövisszúró gébics, vörös vércse.

A tóban sok pióca, vízisikló és kárász él. Továbbá még láthatunk itt tavi- és kecskebékát, illetve tarajos gőtét. A tó közelében találkozhatunk még néhány emlőssel is, a mezei nyúllal, őzzel, rókával.

A megmaradt tó felülete egyre csökken és a növényzet egyre nagyobb felületet foglal el. Jelenleg két víztükör figyelhető meg a tó közepén, amelyekből az egyik teljesen elzsombékosodott. A megmaradt vízfelület a csapadékvízből pótolja a vízveszteségeket, amely azonban nagy talajt is bemos, így a tó fenekén 2 m vastag iszapréteg halmozódott fel. A tó feltöltődésének megállítása és természeti értékeinek megóvása nagyon fontos, annak érdekébe, hogy az eljövendő generációk is tanulmányozhassák és megcsodálhassák élővilágát, és részesülhessenek abban a gyönyörben, aminek mi is és őseink is részesei voltunk.

A tó legendája

Meghallgatható itt

Forrásanyagok
Nagygalambfalva honlapja

Székelyfőldi Legendárium