Adott koordinátán, fémgyűrűre feszített gumi belsejében bújkálok. Pótjelszó: Hirdetőtábla déli-délkeleti oldalán, kb 1,6 m magasan fém lapon

 N 47° 22,648' E 17° 17,153' 123 m [GCKHPM+parkoló]

Megközelítés

Pápa felől:
Borsosgyőrről-Mezőlak-Békás-Kemeneshőgyész-Magyargencs

Celldömölk felől:
Nemesdömölk-Kemenesmihályfa-Kemenessömjén-Kemenesmagasi-Kemeneshőgyész-Magyargencs

Csorna felől:
Szilsárkány-Szil-Vág-Kemenesszentpéter-Magyargencs

Mivel nem minden esetben megközelíthető a rejtekhely, ezért pótjelszó lett kihelyezve erre a helyre:
 N 47° 22,655' E 17° 17,149' 123 m [GCKHPM+pótjelszó]

Magyargencs

A Dunántúlon egyedülálló hadiparkkal és hadtörténeti kiállítással büszkélkedhet a Pápától mintegy húsz kilométerre fekvő Magyargencs: a helyi Széll-kastély udvarán 24, az 1990-es évek közepéig használt harcászati eszköz sorakozik katonás rendben.

A magyargencsi had- és helytörténeti kiállítás, valamint hadipark 2009 nyarán nyílt meg. A kastélyudvaron megtekinthetőek többek között páncéltörő és légvédelmi lövegek, különféle harckocsik, katonai teherautók, önjáró tarackok, egy T-55-ös tank, illetve egy MiG-21-es vadászrepülőgép, ezzel felvonultatva a második világháborútól az 1990-es évekig a magyar hadseregnél rendszerben állt tüzérség és légvédelem jelentős részét. A kiállított haditechnikai eszközök hatástalanítottak, mindenben megfelelnek a vonatkozó törvényben előírtaknak.

A hadipark egyik kuriózuma egy 2SZ3 Akacija nevű, szovjet gyártmányú önjáró tarack, amiből mindössze tizennyolc darab állt szolgálatban a magyar honvédségnél. Ezt a 300 kilométeres (!) hatótávolságú, elsősorban a harckocsik távolról való tűztámogatására használt, páncélozott harci eszközt 1971-ben rendszeresítették a szovjet hadseregnél. Teljes körű atom-, biológiai és vegyi védelemmel rendelkezett, miközben harcászati atomlőszer kilövésére is alkalmas volt. Bevetés közben a hatfős személyzet két tagja a közel 25 tonnás jármű hátsó részén lévő ajtókon keresztül adogatta a lőszert a löveghez. Az 520 lóerős dízelmotor által hajtott 2SZ3 Akacija népszerű fegyvernek számított, exportálták Irakba, Szíriába, Líbiába, a Magyar Néphadseregben az 1980-as évek elején állították hadrendbe. Kezdetben Marcaliban, később Várpalotán állomásoztak, a nyilvánosság számára az 1985. április 4-én tartott katonai díszszemlén voltak először láthatók. Magyarországon 1993-ban vonták ki a szolgálatból ezeket a különleges önjáró lövegeket.
Ezzel párhuzamosan a kastélyépületben 1848-as I. és II. világháborús kiállítás kapott helyet, valamint a folyamatosan bővülő helytörténeti kiállítás. Lehetőség van iskolai csoportok részére történelem órák tartására a helyszínen.

A település története

A település Kemenesalja északkeleti részén, a Marcal folyó mentén helyezkedik el. Itt folyik a Bittva is. Pápától észak-nyugatra, országúton mintegy 20 kilométernyire található a község. Régi idők óta lakott hely, de hiteles történelmi adatok azonban csak a XIII. század környékéről vannak. Nevét először egy 1268-as oklevélben említik meg Gencs, Gench, Guench neveken, úgy emlékeznek meg róla, mint a pápóci prépostság és ágostonos-paulinus perjelség birtokáról. Hajdanában a feneketlen ingovány és mocsárvilág természetes védelmül szolgált a tatár-török dúlástól az 1848-49. évi szabadságharcig. Egy feljegyzés szerint az itteni erdőben pihent meg Napóleon híres serege, majd Pápa felé haladva sok lovas elmerült a Marcal ingoványaiban. A falu nemeseké és vasvári jobbágyoké volt. Először a Héder-család és annak leszármazói, a Kőcsky-család volt a földesura. A prépostságnak a Nádasd-nembeli gersei Pethő Margit adományozta, később a Károlyi-, Hertelendy-, Gömbös-, Kisfaludy-családok birtokolták, majd egyházi birtok lett.

A Magyargencs nevet az 1700-as évektől viseli. Hajdan még Vas megyéhez tartozott, 1951-ben került Veszprém megyébe. Az akkori népszámlálási adatok még 1460 főről tesznek említést, jelenleg 475 fő (2023 januári adat) lakosa van.

Magyargencs hajdan jelentős közigazgatási központ volt, de most is számos oktatási, művelődési és egészségügyi közintézmény működik, hozzájárulva a településen - és vonzáskörzetében - élők színvonalas ellátásához, kiszolgálásához.

Széll-Kastély

A Széll-kastélyban kapott helyet az 1848-49-es szabadságharchoz, a huszárokhoz, továbbá az első és a második világháborúhoz kapcsolódó tárlat, valamint a folyamatosan bővülő helytörténeti kiállítás. Egyébként Magyargencsen egykoron több főúri kastély és nemesi kúria is volt, ezek közül három élte túl az idők viharát, de emellett a faluban számos olyan régi épület látható, amely letűnt idők jellegzetes, nosztalgikus hangulatát idézi. A Széll-kastély neobarokk stílusú épülete 1916-ban leégett, az akkor történt helyreállításkor kapta meg jelenlegi formáját. Utoljára 1985-ben újították fel.

NYITVA TARTÁS
Hétfőtől- Péntekig: 8:00 - 16:00
Szombat- Vasárnap 10:00 - 17:00
Egyéb időpontokban telefonos egyeztetés után lehetséges. Iskolai csoportokat is fogadnak.

Jegyárak
Felnőtt: 800ft
Gyerek: 500 Ft
Családi belépő: 1700 Ft
Csoportoknak (10 fő felett) egységesen: 500 Ft/fő

Telefonszámok
Hétköznapokon: 89/552-204
Hétvégén: +36204430877

Cím: 8517. Magyargencs, Petőfi u. 144. Széll-Kastély

Források

magyargencs.hu
kirandulastervezo.hu
Wikipédia

Ládatörténet



Előző ládagazda gondolatai:

Magyargencs

A település története

A település Kemenesalja északkeleti részén, a Marcal folyó mentén helyezkedik el. Itt folyik a Bittva is. Pápától észak-nyugatra, országúton mintegy 20 kilométernyire található a község. Régi idők óta lakott hely, de hiteles történelmi adatok azonban csak a XIII. század környékéről vannak. Nevét először egy 1268-as oklevélben említik meg Gencs, Gench, Guench neveken, úgy emlékeznek meg róla, mint a pápóci prépostság és ágostonos-paulinus perjelség birtokáról. Hajdanában a feneketlen ingovány és mocsárvilág természetes védelmül szolgált a tatár-török dúlástól az 1848-49. évi szabadságharcig. Egy feljegyzés szerint az itteni erdőben pihent meg Napóleon híres serege, majd Pápa felé haladva sok lovas elmerült a Marcal ingoványaiban. A falu nemeseké és vasvári jobbágyoké volt. Először a Héder-család és annak leszármazói, a Kőcsky-család volt a földesura. A prépostságnak a Nádasd-nembeli gersei Pethő Margit adományozta, később a Károlyi-, Hertelendy-, Gömbös-, Kisfaludy-családok birtokolták, majd egyházi birtok lett.

A Magyargencs nevet az 1700-as évektől viseli. Hajdan még Vas megyéhez tartozott, 1951-ben került Veszprém megyébe. Az akkori népszámlálási adatok még 1460 főről tesznek említést, jelenleg 660 fő lakosa van.

Magyargencs hajdan jelentős közigazgatási központ volt, de most is számos oktatási, művelődési és egészségügyi közintézmény működik, hozzájárulva a településen - és vonzáskörzetében - élők színvonalas ellátásához, kiszolgálásához.

Széll-Kastély

A Széll-Kastély neobarokk épülete 1916-ban leégett s az akkor történt helyreállításkor kapta jelenlegi formáját.1985-ben újították fel. Ma a könyvtárnak és a helytörténeti múzeumnak ad helyet.

Haditechnikai és helytörténeti kiállítás

A kiállított tárgyak hatástalanítottak, mindenben megfelelnek az 1999. XI: (CFE) törvényben előírtaknak.

Magyargencsen 2009. augusztus 15-től működik a Hadtörténeti és helytörténeti kiállítás, valamint Hadipark. 22 db haditechnikai eszköz, köztük a 4025 oldalszámú MiG-21 repülőgép, T-55 harckocsi, légvédelmi lövegek, tarackok kerültek bemutatásra, felvonultatva a II. világháborútól a 90-es évek közepéig rendszerben állt tüzérség, légvédelem jelentős részét.

A parkban lehetőség van közelről megtekinteni az eszközöket, egy részük belülről is megnézhető. Ezzel párhuzamosan a kastélyépületben 1848-as I. és II. világháborús kiállítás kapott helyet, valamint a folyamatosan bővülő helytörténeti kiállítás. Lehetőség van iskolai csoportok részére történelem órák tartására a helyszínen.

NYITVA TARTÁS:
Hétfőtől- Péntekig: 10:00 - 16:00
Szombat- Vasárnap 10:00 - 17:00
Egyéb időpontokban telefonos egyeztetés után lehetséges. Iskolai csoportokat is fogadnak.

Jegyárak:
Felnőtt: 500ft
Gyerek: 400 Ft
Családi belépő: 1500 Ft
Csoportoknak (10 fő felett) egységesen: 500 Ft/fő

Telefonszámok
Hétköznapokon: 89/552-204
Hétvégén: +36204430877

Cím: 8517. Magyargencs, Petőfi u. 144. Széll-Kastély

Forrás:
http://www.magyargencs.hu