Wap

2013.09.17
Mivel a láda eltűnt, és mostanság nincs időm pótolni, addig a jelszó első része lesz a teljes jelszó.

(N 47° 22.633' E 17° 17.217') A jelszó első fele a megadott koordinátánál lévő táblán a szó első 4 betűje.
(Az ajánlott parkolótól kb. 50 méterre)

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

 N 47° 22,641' E 17° 17,158' 123 m [GCKHPM+parkoló]

Megközelítés
Pápa felől:
Borsosgyőrről-Mezőlak-Békás-Kemeneshőgyész-Magyargencs

Celldömölk felől:
Nemesdömölk-Kemenesmihályfa-Kemenessömjén-Kemenesmagasi-Kemeneshőgyész-Magyargencs

Csorna felől:
Szilsárkány-Szil-Vág-Kemenesszentpéter-Magyargencs

Magyargencs

A település története

A település Kemenesalja északkeleti részén, a Marcal folyó mentén helyezkedik el. Itt folyik a Bittva is. Pápától észak-nyugatra, országúton mintegy 20 kilométernyire található a község. Régi idők óta lakott hely, de hiteles történelmi adatok azonban csak a XIII. század környékéről vannak. Nevét először egy 1268-as oklevélben említik meg Gencs, Gench, Guench neveken, úgy emlékeznek meg róla, mint a pápóci prépostság és ágostonos-paulinus perjelség birtokáról. Hajdanában a feneketlen ingovány és mocsárvilág természetes védelmül szolgált a tatár-török dúlástól az 1848-49. évi szabadságharcig. Egy feljegyzés szerint az itteni erdőben pihent meg Napóleon híres serege, majd Pápa felé haladva sok lovas elmerült a Marcal ingoványaiban. A falu nemeseké és vasvári jobbágyoké volt. Először a Héder-család és annak leszármazói, a Kőcsky-család volt a földesura. A prépostságnak a Nádasd-nembeli gersei Pethő Margit adományozta, később a Károlyi-, Hertelendy-, Gömbös-, Kisfaludy-családok birtokolták, majd egyházi birtok lett.

A Magyargencs nevet az 1700-as évektől viseli. Hajdan még Vas megyéhez tartozott, 1951-ben került Veszprém megyébe. Az akkori népszámlálási adatok még 1460 főről tesznek említést, jelenleg 660 fő lakosa van.

Magyargencs hajdan jelentős közigazgatási központ volt, de most is számos oktatási, művelődési és egészségügyi közintézmény működik, hozzájárulva a településen - és vonzáskörzetében - élők színvonalas ellátásához, kiszolgálásához.

Széll-Kastély

A Széll-Kastély neobarokk épülete 1916-ban leégett s az akkor történt helyreállításkor kapta jelenlegi formáját.1985-ben újították fel. Ma a könyvtárnak és a helytörténeti múzeumnak ad helyet.

Haditechnikai és helytörténeti kiállítás

A kiállított tárgyak hatástalanítottak, mindenben megfelelnek az 1999. XI: (CFE) törvényben előírtaknak.

Magyargencsen 2009. augusztus 15-től működik a Hadtörténeti és helytörténeti kiállítás, valamint Hadipark. 22 db haditechnikai eszköz, köztük a 4025 oldalszámú MiG-21 repülőgép, T-55 harckocsi, légvédelmi lövegek, tarackok kerültek bemutatásra, felvonultatva a II. világháborútól a 90-es évek közepéig rendszerben állt tüzérség, légvédelem jelentős részét.

A parkban lehetőség van közelről megtekinteni az eszközöket, egy részük belülről is megnézhető. Ezzel párhuzamosan a kastélyépületben 1848-as I. és II. világháborús kiállítás kapott helyet, valamint a folyamatosan bővülő helytörténeti kiállítás. Lehetőség van iskolai csoportok részére történelem órák tartására a helyszínen.

NYITVA TARTÁS:
Hétfőtől- Péntekig: 10:00 - 16:00
Szombat- Vasárnap 10:00 - 17:00
Egyéb időpontokban telefonos egyeztetés után lehetséges. Iskolai csoportokat is fogadnak.

Jegyárak:
Felnőtt: 600ft
Gyerek (14 éves kor alatt): 400 Ft
Családi (2 felnőtt,2 gyerek): 1500 Ft
Csoportoknak (10 fő felett) egységesen: 400 Ft/fő

Telefonszám
Hétköznapokon: 89/552-204
Hétvégén: 89/346-198
30/339-6774

Cím: 8517. Magyargencs, Petőfi u. 144. Széll-Kastély

Forrás:
http://www.magyargencs.hu'