Elhelyezés időpontja: 2011.09.17 11:11
Megjelenés időpontja: 2011.09.17 17:52
Utolsó lényeges változás: 2011.09.19 07:19
Utolsó változás: 2019.01.08 19:48
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Ajtony & Zerind HUN
Ládagazda: Ajtony Nehézség / Terep: 2.5 / 3.5
Úthossz a kiindulóponttól: 500 m
Megtalálások száma: 164 + 1 sikertelen + 2 egyéb Megtalálások (havi bontásban):
A legaktívabb hónap 2011-09 volt 13 'Megtaláltam' loggal, OFF
Megtalálások gyakorisága: 0.2 megtalálás hetente
A geoláda megtekinthető a geocaching.com-on is. A fordítást Ajtony készítette.
Homokkő-szurdok
A láda (25 cm * 12 cm * 6 cm) Kishajmás határában rejtőzik egy vízmosásos szurdokban, sziklatömb vízszintes hasadékában. A szurdok a Zselicben ritka miocén kori homokkő-kibúvást tárja fel. A terep nehézségi foka időjárástól függően 4-es is lehet, főleg, ha nem az ajánlott útvonalat követed. A ládába utazó ügynök, vándorbogár, geoérme helyezhető. Ha még nem tudod, hogy ezek micsodák, feltétlenül olvasd el ezt a leírást! Megközelítés
Javasolt parkoló: N 46° 11,985' E 18° 4,893' 145 m [GCZSHK+parkoló].
A vízmosás érdekes részei elég nehezen közelíthetők meg, kizárólag a kisebbfajta kihívásokat kedvelő játékostársaknak ajánljuk. Ha ilyen vagy, nem akarjuk megszabni, milyen megközelítést választasz, de talán jó tanáccsal szolgálhatunk.
A völgy kiszélesedő alsó végén, amely a Kossuth utcára vezet ki ellaposodva, érdemes ezt a bázispontot keresni: N 46° 12,128' E 18° 4,680' [GCZSHK+Bázispont a völgy alsó szájánál]. Nem mindig az egyenes út a legrövidebb; ezért a bázispont megközelítését a Kálvária-hegy felőli úton részletezzük.
A parkoló sarkán lévő kis hídtól indul északra a Kálvária-hegyre vezető út. A N 46° 12,115' E 18° 4,784' [GCZSHK+1.útpont] pontnál balra letérve egy kis fás ligetben, majd a szántóföldet megkerülve közelítheted meg a völgy alsó végét. Az előbb leírt bázispontot megcélozva leereszkedsz a völgybe, és innen kezdődik a hármas-négyes nehézségű útvonal (esős, havas időben ennél is nehezebb lehet...). A ládarejtek a csepegő víz vájta "kút" közelében van; egy fényképet mellékelünk segítségképpen, mert a GPS vevőd valószínűleg csődöt fog mondani. (Egy kis kitérő a nagyon szép Kálváriához: Útközben N 46° 12,114' E 18° 4,837' [GCZSHK+elágazás] egy elágazáson közelíthető meg a nagyméretű keresztút és kálvária N 46° 12,135' E 18° 4,795' 195 m [GCZSHK+Kálvária]).
1. Rettenthetetlenek megközelíthetik úgy is, hogy a Mézes-forrás felé tovább mennek, és kiérnek addig a pontig, ahol a vízmosás vége van. Itt át lehet térni a vízmosás másik partjára, és azon a parton haladva el lehet érni a láda fölé. Itt meredek, homokos partoldalon erősen kapaszkodva le lehet jutni a völgy aljára.
2. Másik lehetőség, hogy nem megyünk fel a hegyre, hanem a parkolótól északnyugat felé indulunk a falu mellékutcáján. Az utca végén (a Sigmond - Strausz kőkeresztnél) a helybeliek jóindulata alapján magánterületen kényelmesen, gyakorlatilag végig vízszintesen juthatunk a cél közelébe.
A kishajmási homokkő-szurdok
Az Északi-Zselic (4.4.41 kistáj) keleti határához közeli Kishajmáson számos miocén homokkő- meg agyagmárga kibúvás ismert, és jónéhány kisméretű barlang, inkább sziklafülke rejtőzik. Ezeknek különlegessége, hogy nem karsztosodó kőzetben alakultak ki, hanem a könnyebben málló kőzetrészek elaprózódása - vagy legalább részben emberi beavatkozás - révén. Ezek egyikében nehéz sorsú emberek rendezték be szállásukat.
Igazi látványosság a homokkő-vízmosás, ahol a lazább rétegek lepusztulása után a csapadék- és szivárgó forrásvíz homokkő-padokon áttörve alakította ki a maga útját. Ezt a helyet a pécsi egyetem geológus hallgatói kutatták meg a 90-es években a Környezetvédelmi Minisztérium által a hazánk ismeretlen természeti értékeinek bemutatására kiírt pályázat keretében. Pályázatukkal első díjat érdemeltek (a PTE oktatóinak szíves közlése), de érdemi intézkedés azóta sem történt azért, hogy a természetjárók és a honismereti mozgalmak megismerjék, és számukra könnyebben hozzáférhetővé váljon. A Zselic földtana A Zselic behatárolása
Az 1200 km2 területű Zselic tájegység (4.4.4 kistájcsoport) pontos behatárolása a több helyen is fokozatos átmenetek miatt nem egyszerű, de mára általánosan elfogadottá vált az alábbiak szerint. Északon egyértelműen a Kapos szerkezeti völgye, délen a Szigetvár - Szentlőrinc vonal, nyugaton a Bárdi- és Gyöngyös-patak, keleten pedig a Baranya-csatorna és a Bükkösdi-patak szerkezeti árka képezi a határvonalat. A Zselic múltja
Hazánk - ezen belül a Zselic - terültének földtani múltja gyökeres változások sorozata; csak az utolsó pár tíz millió év eseményeit követjük részletesebben az alábbiakban. A Zselic fő tömegét felszínközelben a pannon-kori tavi üledék adja.
Annak a süllyedéknek az alapját, amelyet egy időben a Pannon-tó töltött ki, a Zselic területének túlnyomó részén különböző korszakokból származó ősi kőzetek képezik, amelyek egy hatalmas hegységrendszer maradványai. Ide tartoznak a paleozoos csillámpalák, a permi homokkövek, permi és kréta vulkanitok. Ez a hegységrendszer egészen a miocén második feléig szárazulat volt, lesüllyedése révén ekkor adta át a helyét a tengernek. A süllyedék peremvidékén az óidei rétegek néhol közel maradtak a felszínhez, és ritkán, főleg a Mecsekkel határos délkeleti szegélyen a kibúvásaik is észlelhetők, de most nem ilyen helyre kalauzolunk el.
(Időszakosan kisebb területekre már a miocén előtt is behatolt a tenger, ennek köszönhetők a Hollófészek és Hetvehely térségében
a triász kori mészkő és dolomit meg homokkő rétegek.)
A miocén földtörténeti korban a Kárpát-medence nagyobb részén a Tethys-óceán maradványaival összeköttetésben lévő tenger hullámzott. A pannon korban (miocén vége + pliocén) a kéregmozgások során kiemelkedő hegyvidékek egy lassan elzáródó hatalmas öböllé - ez volt a Pannon-tenger - változtatták az óceánnak ezt a részét. A Pannon-tenger vízgyűjtő területéről származó víz több volt, mint a párolgási veszteség, ezért a felesleges víz kifelé áramlott, a sós tenger fokozatosan hígult, édes vizűvé változott, majd nagyjából 12 millió évvel ezelőtt az öböl elzáródásával kialakult a Kárpát-medence nagy részét kitöltő Pannon-tó. Az óriási tó a belé ömlő folyók hordalékától lassanként teljesen feltöltődött.
A Pannon-tó kialakulása előtt Kishajmás környékét a miocén korban sekély tenger borította, és a felszínen is megtalálhatók a miocén agyag-, agyagmárga- és homokkőrétegek, amelyeket részben a fiatalabb pannon üledékek és még fiatalabb löszrétegek is boríthatnak.
A zselici sárgaföld
A Zselic mélyútjain és a felszín más sebhelyeinél mindenhol a "sárgaföld" tűnik szemünkbe.
A termőtalaj-réteg alatti alapkőzetet jellemzően a Pannon-tó sárga, homokos-agyagos üledéke, vagy az arra rakódott szintén sárgás színű lösz alkotja. A Pannon-tó feltöltődésével kialakult síkság későbbi kiemelkedése 200...300 méter magasságú fennsíkot eredményezett. A kéreg későbbi törésvonalai mentén az erózió a fennsíkot dombok-völgyek vonulatára bontotta. Száraz időjárású időszakban a szél által szállított finom porból képződő lösz fedte be a felszínt általában 10...30 méter vastagon. Átlagos természetjáró is könnyen megkülönbözteti ezt a két hasonló színű és keménységű (puhaságú) kőzetet az eróziónak kitett helyeken. A vízmosások, mélyutak a lezúduló esővíz pusztító munkája nyomán mélyülnek, és a kőzetek eltérő szerkezete miatt szembeszökően más-más formákat mutatnak. A tengeri-tavi üledék belső szerkezet nélküli (esetleg rétegzett), ezért a partfalak egyenletesen omlanak, V keresztmetszetű formában kísérik a mélyutat. A lösz összetétele némileg más. Nagyon finom szemcséjű por lerakódása révén keletkezett, és a lényegi különbség abban mutatkozik meg, hogy tulajdonságai irányfüggőek. Az eredeti, víz és talajmozgások által át nem halmozott és a Pannon-tavi üledékkel nem kevert formában mutatkozó lösz ha omlik, akkor függőleges táblákban és lemezekben válik el, ilyen módon aztán a vízmosások fala függőleges. Észrevehető fontos különbség még, hogy az üledékből tavi kagylók, míg a löszből csak szárazföldi "löszcsigák" gyűjthetők.
A Zselicet járva, annyira jellemző a "sárgaföld" (és a belőle keletkező ragaszkodó sár), hogy vidékünkön a legritkább esetben bukkanhatunk igazi kőre. De nem lehetetlen vállalkozás.
Pannon homokkő rétegek
A miocénben a tenger, majd az édesvizű tó mélyén egymásra rakódó törmelékrétegek tömörödése során üledékes homokkő rétegek, kőzetpadok jöttek létre, amelyek ma a meredek falú völgyek oldalában bújnak elő a lepusztuló lazább kőzetből. A kishajmási szurdok miocén homokkövénél fiatalabb, pannon-kori homokköveket láthatni például a Lozsit-erdőben a Bivalyfej patakvölgyének oldalában vagy a Csepegőkőnél. A pannon-homokkő fő alkotórésze a durvább szemű homok, amelyet karbonátos (meszes) kötőanyag tart össze.
A nagyobb telepekben feltárt ilyen homokkövekhez a 19. században nagy reményeket fűztek, a kőben szegény vidéken útépítésre kezdték használni.
Sajnos hamar kiderült, hogy ezek a kövek nem alkalmasak a forgalom elviselésére, használata tiltva lett. Ennek ellenére, olcsósága miatt előszeretettel használták Somogyban, például Kisbárapátiban a falvak számára előírt útépítésekhez a kemény mecseki homokkövek helyett, becsapva a hatóságokat (és saját magukat). Feljegyzések vannak róla, hogy Somogyhárságyon ajtókeretek, csatornák és vályúk készítésére is használták [Csorba J. Somogy vármegye ismertetése p. 38 & 56-58. 1857, Pest.], a megfelelő minőségű kvarcos homokköveket a lukafapusztai, szentlukai és szágyi üveghutákban is alkalmazták nyersanyagként.
Mézes-kút forrás
A szekérúton tovább haladva éred el a szépen kiépített, 1...2 liter/perc hozamú forrást N 46° 12,185' E 18° 4,686' [GCZSHK+3.útpont] , amelynek vize az ÁNTSZ 2010-es ellenőrzése szerint ivásra nem alkalmas! Kérés
Kérlek, hogy a völgybe esetleg lejutó meg a kirándulók által esetleg ottfelejtett hulladékokat vidd el, hogy megőrizhessük ennek a páratlan helynek a szépségét. Mi telepítéskor két nagy reklámszatyorral hoztunk el, de félő, hogy lesz utánpótlás. Köszönetnyilvánítás
Ez úton is köszönjük az ötletet és a szakmai támogatást Gyenizse Péternek, Konrád Gyulának és Pirkhoffer Ervinnek (PTE).
Állapot: kereshető
1 játékos jelölte kedvenc ládájának
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
-
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
-
gyerekbarát láda
+
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
+
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
+
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
-
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
GCTOUR után hazafelé immár gyalogosan. A segédpontok nagyon hasznosak, különösen az utolsó kettő. Én persze először okosabb akartam lenni, sikertelenül. Nem érdemes próbálkozni, a tökéletes megközelítést érdemes követni.
A szurdok most száraz volt, csodálatos a látvány, tényleg (magyar viszonylatban) monumentális a fal. A koordináta nem a legpontosabb, mondjuk az lenne a csoda, ha ilyen szurdokban pontos lenne, így szükségesnél kicsivel tovább másztam felfelé, nem kellett volna. Aztán kis körülnézéssel, logikus helyen, rendben meglett a jó állapotú láda is.
Megtaláltuk, köszönjük a lehetőséget.
[g:hu+ 2.10.16]
Az ajánlott parkolóból indultunk és próbáltunk pontról-pontra a leírás szerint haladni. Így sikerült is a rejtek és a látványosság közelébe jutnunk. Ott a jel felcsalt egy meredek oldalra, egészen magasra. Nem találtunk ládát és a továbbjutás sem volt biztonságos, ezért visszafordultunk. Lefelé haladva a "kanyarban" megpihentünk és akkor ott megláttuk a ládát.
A rejtés igazán különleges látványban részesített minket.
Az éjszakai balatoni bringázás után épp csak letettem a gépet és irány a vasútállomás. Szatina-Kishajmás v.á. megállóhelytől légvonalban csak párszáz méter a rejtek. De mégsem volt egyszerű találat.
Ebben a faluban is ritka vendég a fehér ember.
Útban a szurdok felé hirtelen beborult az ég és elkezdett dörögni. Hiába szaporáztam a lépteimet, a völgybe érve az égzengés mellé megérkezett a zuhé is. Szerintem most "maximális nehézségű" volt a kess. (ld.Mr.Fülixáj logját!)
Gyorsan lőttem néhány fotót mert a mai telefonok esőben használhatatlanok lesznek.
Persze hátizsák nélkül másztam fel a homokkő képződményhez.
Visszaúton a szurdok aljában már hömpölygött az esővíz. Mire kiértem a szekérútra bőrig áztam. Persze a szurdok utáni, mellig érő gazban gázolás volt a csúcs....
Innen irány tovább! Cél a gcddk2. Útközben elhaladtam a Mézes-kút szépen kiépített de nem nagyon használt forrása mellett.
Sajnálom, de ettől jobban nem tudtam megközelíteni a ládát. Körülbelül öt méterre voltam a ládától, ha a mellékelt képek alapján elfogadható a találat, azt megköszönöm. Másztam volna még, de onnan vissza is kell jönni... Pont a déli harangszónál adtam fel a próbálkozást.
Gyönyörű képződmény, és hálás vagyok a rejtőnek, hogy megmutatta. Örülök, hogy láthattam a homokkő-hasadékokat, a geocaching nélkül biztosan nem jutottam volna el soha ide.
Baranyai tekergőzés közben megtalálva Bazsivp-vel. Kösszi a rejtést! --- Igazán impozáns helyszínen jártunk, nagyon rendkívüli sziklaalakzatok szemlélésével ámultunk sokat. A forrástól süllyedtünk lefelé veszélyesen, de nagyon megérte! Cicás falu ez!
Ott voltunk a helyszínen, lásd fotókat.
Nem tudtunk a csúszós terepen a láda közelébe menni!
Kérem a rejtőt, a fényképek alapján fogadja el találatnak!
Szemet gyönyörködtető geológiai képződmény! Rövid, kellemes sétával el lehet jutni a szurdokhoz, azon belül viszont a mozgáshoz gyakorlott természetjárónak lenni nem árt. Egyszer télen/hóolvadáskor kíváncsi lennék milyen képet fest :D
A láda jó állapotban.
Megtaláltuk, köszönjük. Természetesen nem a legideálisabb időt és napszakot választottuk ennek a ládának a megtalálására, esőben és sötétben nem volt egyszerű, így sajnos a helyből sem láttunk sokat. Talán egyszer visszajövünk világosban is. [Geoládák v3.12.10]
Az ajánlott útvonalon mentünk fel a ládához, a szúrós bokrok, böglyök mellett szerencsére legalább száraz volt a környék, így sem volt könnyű az oda-visszaút. A láda környéke nagyon szép, ez is egy olyan hely, ahova geocaching nélkül biztosan nem jutottunk volna el.
A gc20zs jubileumi multi bejárása volt a mai nap fő célja, de mivel viszonylag korán végeztem a körrel elugrottam a szurdok ládájához is. Nem nagyon számítottam rá, hogy belefér a mai napba ez a láda is, ezért nem nagyon tanulmányoztam a megközelítést. Követtem a megadott útpontokat a számozás sorrendjében, gondoltam így a ládáig érek. Egy idő után feltűnt, hogy egyre magasabbra jutok, a láda meg balra lent van hozzám képest. Persze nem fordultam le az első útpontnál a bázispont felé, így a meredek hegyoldalon araszolva kellett megközelítenem a rajthelyet. Hát nehezen tudom elképzelni, hogy havas-jeges terepen valaki ide kötél nélkül fel tud mászni. Most az ideális terepviszonyok mellett a felmászás viszonylag könnyen ment. A mellékelt rejtek fotó alapján sikerült beazonosítanom a háttérben levő fákat, így ki tudtam választani a láda rejtekhelyéül szolgáló falszakaszt. A láda könnyen meglett. A lejutás nehezebb volt a felmászásnál. Én a 3. útpont felöli megközelítést nem ajánlanám.
Nagyon jó kis hely. Ide még visszatérünk, hogy alaposan kiélvezzük, meg a kálváriát is megnézzük, de most sietnünk kellett munkába. Amúgy szerintünk ládavadászokon kívül más nem jár ide, mert egyetlenegy csapás volt a szurdokban, s az egyenesen a rejtekhez vezetett. ;)
Halló!