Jelszóképzés: az alábbi pontokon található jelszórészletek sorba írva.
1. SZI utolsó számjegye; 2. SZM dátum utolsó számjegye; 3. Táblán, Jakab-hegy utolsó számjegye; 4. A BM kapujából látható rózsaszínű bányagépek száma száma.
A ládába TravelBug helyezhető.
N 46° 5,031' E 18° 7,400' 260 m [GCKSZ-1]
N 46° 5,000' E 18° 7,426' 254 m [GCKSZ-2]
N 46° 5,030' E 18° 7,473' 250 m [GCKSZ-3]
N 46° 5,028' E 18° 7,625' 257 m [GCKSZ-4]
N 46° 05,031 E 18° 07,400 GCSZKo-1
N 46° 05,000 E 18° 07,426 GCSZKo-2
N 46° 05,030 E 18° 07,473 GCSZKo-3
N 46° 05,028 E 18° 07,625 GCSZKo-4
N 46° 5,030' E 18° 7,424' 255 m [GCKSZ+Parkoló]
A láda
A Jakab-hegy lábánál elterülő csodás községet, Kővágószőlőst szeretném bemutatni nektek ezzel a rövidke sétálós ládával.
A séta során eljutsz a Bányászati Múzeumhoz és a Helytörténeti Kiállításhoz is, mindkettőt érdemes belülről is megnézni.
Nyitvatartás: Cs: 13-15 óráig, SZ: 10-12 óráig. Hétfő kivételével, telefonos egyeztetés után, egyéb időpontban is megtekinthető.
Kővágószőlős
Kővágószőlős Pécstől nyugatra, a Mecsek-hegyalján, a Jakab-hegy lábánál fekszik. A 6-os főút vonalától a Cserkúti dombok választják el. A hegy és a dombsor értékes természetvédelmi terület. A Jakab-hegyet felépítő permi vörös homokkő a falu feletti hegyoldalban sajátos sziklaformációkat alkot: a Babás-szerköveket, és a Zsongor-követ. A mélyebben található zöld homokkő uránt tartalmaz.
A község klímája szubmediterrán, ennek köszönhetően különleges, védett növénytársulások alakultak ki a területén (kapcsos korpafű, fekete kökörcsin, sárga kövirózsa és tőzegmoha.)
A község környéke Kr. e. 1100 óta lakott, a hegytetőn a kora vaskori nép temetkezési helye ismert régészeti lelőhely. Egymást váltották itt a kelták, rómaiak, és a népvándorlás korának népei, melyeknek jól védhető központja volt a Jakab hegyen található avar kori földvár. A korai magyar középkortól a falu a Szent Istváni alapítású pécsi püspökséghez tartozott, aminek köszönhetőa románkori műemlék templom, és a hegytetőn található, ma már csak restaurált romjaiban látható pálos kolostor építése. A település fölé emelkedő közel 600 m-es geológiailag is különleges, markáns Jakab-hegy 1978-tól védett. Kővágószőlősről megközelíthető érdekes természeti képződmények közé tartozik a Zsongorkő-kilátó ahonnan káprázatos panoráma jutalmazza a túrázó kitartását és a Remete barlang, melynek természetes üregét később szerény igényű remeték tágították tovább. Jó időben látható az országhatáron túl a Szlavóniai hegyek körvonalai, előtérben a Dráva síkság több településével. A község egyik szembetűnő jellegzetessége a helyben kitermelt vörös homokkő építészetben elnyert nagy szerepe. A temető több évszázados síremlékei, de a napjainkban felújított épületek, kerítések is jórészt ebből készültek. Izgalmas látnivalót kínál a máig fennmaradt földvár és a halomsírok, valamint a pálos rend XIII. századi Szent Jakab temploma és kolostorának romjai. A Babás szerkövek mellett említést érdemel a Jubileumi kereszt és egy római villa maradványai valamint a Bányászuati Múzeum és a Helytörténeti Kiállítás látnivalói. A környék már a római korban lakott hely volt. A kereszténység elterjedésével földalatti sírkamrák és kápolnák épültek. A falu elnevezése a XI. századi szőlőműves és szőlővel, borral adózó szolgáló népeitől származik. A kővágó jelzőt a török uralmát követő időszakban, a településen a mezőgazdaság mellett jellemző kőbányász és kőfaragó mesterségek nyomán kapta. Kővágószőlőst 1300-1400-an lakják. A fő utca jellegzetes építménye, egyben történelmi emlék az Árpád-kori Sarlós-Boldogasszony plébánia templom és barokk plébániahivatal. A XII. században, tekintélyt parancsoló méretben épült 35 m magas templomtornya, a templomtoronyhoz 1763 és 1772 között késő barokk stílusú Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt templomot építettek, amelynek kiemelkedően értékes, történelmi látványosságnak sem utolsó berendezési tárgyai ma műemléki védettséget élveznek. Az épület későbarokk berendezése különösen értékes. A főoltár Mária látogatása Erzsébetnél ábrázoló XVIII századi oltárképét a bécsi Karl Bachmann festette. A baloldali mellékoltár képe Mária-Magdolnát ábrázolja festője ismeretlen, a jobb oldali mellékoltáron pedig Kálvária szoborcsoport helyezkedik el, fafaragású keresztje a Jakab-hegyi pálos kolostor templomából származik úgy mint a fehér mészkőből faragott gótikus pasztofórium (szentségház), és a déli kapu mellett a helyi vörös homokkőből faragott középkori szenteltvíztartó és a nyugati előcsarnok falán lévő kőkereszt is. A pécsi székesegyház helyreállításakor annak barokk berendezései közül a szószéket, a gyóntatószéket, a keresztelőkutat és a nagy fémcsillárt helyezték át ide. A 10 regiszteres orgona jelenlegi diszpozícióját a pécsi Angster cég készítette 1941-ben. A templomot 1974-79-ben állították helyre.
Kővágószőlős területéről már a kőkorból ismerünk régészeti leleteket. A bronzkorban és a vaskorban a falu fölé magasod Jakab-hegyen a Kárpát-medence egyik legmonumentálisabb földvára emelkedett. A hegyi városhoz tartozó tanyák, falvak nyomai a mai község területén is felfedezhetőek.
A római korban a Jakab-hegyi vár szerepét Sopianae, a mai Pécs elődje vette át, Kővágószőlős területén pedig egy római villa és egy hozzá kapcsolódó település jött létre.
A IV. században a villa mellé ókeresztény temetőkápolna épült festett sírkamrával. Az V. században a hunok elől elmenekülő római lakosság helyét osztrogótok vették át, akiknek temetője a római villa közelében került elő.
A VI. században longobárdok, majd avarok telepedtek a vidékre. Ez utóbbi nép több temetőjét is ismerjük Kővágószőlősről.
A magyarok a X. században jelentek meg a mai falu helyén. A település a középkorban a pécsi székesegyház birtokába került. A Jakab-hegyen is egy falu jött létre. Ennek templomát azonban 1225-ben Bertalan püspök az általa összegyűjtött remetéknek adta, és mellé kolostort épített. Ez a rendház lett az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok első háza. A hegy alatti falvak lakói nagyrészt egyházi nemesek voltak, amint azt egy 1290 körül keletkezett oklevélből megtudjuk. Ez az irat említi először a falu Sceuleus (Szőlős) nevét.
A falu a középkorban a templom körül terült el. A védett elhelyezkedésének köszönhetően épségben átvészelte a török kor háborúit, középkori eredetű magyar katolikus lakossága megmaradt.
Lakóinak fontos megélhetési forrása volt a szőlőtermesztés, aminek a település XIX. századi felvirázását is köszönheti.
A falu felett emelkedő Jakab-hegy vörös homokkövét már a középkorban is fejtették, de ez igazán nagy jelentőséget az újkorban kapott. Ekkor, 1773-ban, kapcsolódott a település nevéhez a Kővágó előtag.
Az 1950-es években megindult a falu területén az urán kutatása majd bányászata. Ezután épült ki a bányászok elhelyezésére szánt új településrész. Az uránbányászat megszűnése után az 1990-es évektől az egykori bányatelepek és meddőhányók rekultivációja folyik.
Jakab-hegy
Kővágószőlős község felett emelkedik a 602 méter magasságú Jakabhegy. A hegy déli lejtőjén vörös színű homokkőből 'épült' különös formájú emberi alakokat idéző sziklacsoport magasodik a fák koronája fölé: a babás szerkövek. E különös csengésű név a sziklák bábuszerű alakjára és talán pogány elődeink áldozati helyére /szerkő=oltár/ utal. Furcsa alakzatukat nem emberkéz formálta. Anyagukat, a vöröses, durva törmelékes kőzetet a földkéreg mozgásai és a természet pusztító erői: a szél, a víz, a fagy és a nehézségi erő alkotta meg évmilliók során.
Gyönyörű kisfilm részlet a Jakab-hegyről.
Kővágószőlős
Forrás: Kővágószőlős, Szerk.: Füzes Miklós, Kővágószőlős 2001.
