1. pont
Az első pont koordinátája: N 47° 11,282' - E 20° 0,290'
Abony főterén álló kék vércsékről és a Kaszáló erdőről szóló információs tábla jobb alsó sarkában található Nemzeti Park igazgatóság telefonos körzetszámának első számjegye.
Figyelem: A táblát 2020 február elején felújításra elszállították. Ígéret szerint 1-2 hónapon belül visszakerül a helyére. A jelölt koordinátán, a padok melletti lámpaoszlopokon a beillesztendő karakter kihelyezve.
2. pont
A végláda koordináta: 47°09,9??' - 19°5?,???'
A Kaszáló erdő mellett található hagyományos geoláda természetes rejtekben. Megtalálásához a kódrészletet illeszd a végláda koordinátájába.
A ládába TravelBug nem helyezhető.
Részletes leírás:
1. pont - koordináta részlet
Abony főterén álló kék vércsékről és a Kaszáló erdőről szóló információs tábla jobb alsó sarkában található Nemzeti Park igazgatóság telefonos körzetszámának első számjegye.
Figyelem: A táblát 2020 február elején felújításra elszállították. Ígéret szerint 1-2 hónapon belül visszakerül a helyére. A jelölt koordinátán, a padok melletti lámpaoszlopokon a beillesztendő karakter kihelyezve.
Külön parkolási pontot nem adunk meg, több ingyenes lehetőség is van a belvárosban.
N 47° 11,282' E 20° 0,290' 89 m [GCKVTA-1]
Ettől a ponttól nem messze egy másik abonyi láda is található, ajánljuk figyelmedbe:
GCABAN
2. pont - fizikai láda
Abonyt délnyugati irányban elhagyva a Gereceszék dűlőnél kanyarodj jobbra. Ha autóval jössz és nem magasépítésű vagy terepjáró, parkolj itt, mert a dűlőút nehezen járható.
N 47° 9,750' E 19° 58,469' 88 m [GCKVTA+leágazás]
A dűlőúton haladva az erdő déli részét éred el.
N 47° 10,310' E 19° 56,950' 90 m [GCKVTA+erdő széle]
Innen az első ponton leolvasott kódrészlettel kiegészített koordináta alapján keresd a ládát, amit egy fa tövébe rejtettünk.
A kódrészletet illeszd be a kérdőjelek helyére.
Végláda koordináta: 47°09,9??' - 19°5?,???'
A városközponttól, vagyis az első ponttól 7 kilométerre fekszik a láda.
A logoláshoz szükséges jelszót keresd a ládában.
A ládát északról, a 40-es főút felől is elérheted, de az általunk megadott útvonal a legjárhatóbb.
Figyelem: Jelentősebb mennyiségű csapadék után a láda nehezen megközelíthető.
Mutatom:
A madarak májusban-júniusban költenek, a természet védelme érdekében ebben az időben javasolt az erdő elkerülése. Ezért is rejtettünk távol a fészkelési helytől. A rejtéstől nem messze költőládák vannak kihelyezve, ebben az időszakban ha kérhetnénk ne menjetek közel hozzájuk, nehogy megzavarjátok a védett madarakat. Köszönjük!
Tipp: Vigyetek távcsövet, remek madarász hely ilyenkor az erdő és környéke.
Kérlek a rejtésről ne rakj fel képet.
_________________________________________________
A kék vércse és élőhelye
Napjainkban az Alföldre jellemző növény- és állatvilág található meg Abonyban. Ez azt is jelenti, hogy nagyszámú védett állatnak ad menedéket az abonyi táj. Madárvilága például most is gazdag. Abony határában, a Kaszáló erdőben - mely egy telepített akácos - található Európa legnagyobb kék vércse telepe. Ez valójában egy vetési varjú fészektelep, melynek társfajai a kék vércse és az erdei fülesbagoly.
Az abonyi Kaszáló erdő, a Gödöllői dombság és a Tisza völgye között elhelyezkedő 85 m és 189 m tengerszint feletti magasságú, löszökkel és futóhomokkal fedett alacsony ármentes síkságon található. Gazdag madárvilága, az abonyi kék vércse telep papíron védelem alatt áll. A kék vércse Eurázsiában őshonos költöző madár, elterjedésének nyugati határa Magyarország. Síkvidéki erdők jellegzetes faja, gerle nagyságú, erősen fogyatkozó telepesen fészkelő ragadozómadár. Táplálékát nyílt terepen, érintetlen réteken ejti el, zsákmányát apró rágcsálók és egyenesszárnyúak teszik ki. A kék vércse szitálva szemeli ki zsákmányát és hirtelen lecsap rá. Fészket nem épít, más fajok (vetési varjú, szarka) elhagyott fészkeit foglalja el, vagy a második költésre készülő szülőket üldözi el. Májusban tojik 3-8 tojást, melyeken 28 napig ül.
Ahol a vetési varjakat pusztították, ott a kék vércsék is megritkultak. Abonyban az engedély nélküli fakivágások veszélyeztetik a faj életterét. Európában amúgy Abonyban költ a legtöbb pár. 15 évvel ezelőtt Polyák László kezdeményezésének köszönhetően menekült meg a kék vércse telep a jövő nemzedék számára. Mára azonban a varjúfészkek eltűnésével földönfutóvá vált madarunk elfoglalja ugyan a magányos szarka és a dolmányos varjú fészkét, de ott nincs biztonságban. Az alföldi varjú fészkelőhelyek oktalan pusztítása, a mezőgazdasági területek növekedése és a legelők felszántása miatt egész Európában megritkult és veszélyeztetetté vált a kék vércse.
Gazdag állat és növényvilág
Esti és hajnali szürkületben egyre gyakrabban találkozhatunk erdeinkben a fekete-fehér csíkos fejű borzzal. Éjjeli rovarvadászaink a közönséges és a hosszú fülű denevér és az európai sün. Kertjeinkben elszaporodott a védett vakond és a kiemelten védett földikutya. Horgásztavaink, nádasaink védett faunájára a vízibéka fajok, a mocsári béka, vöröshasú unka, európai levelibéka, a fürge gyík, a vízi sikló és a mocsári teknős jellemző. Mezei és kerti virágainkon méhek, dongók, darazsak röpködnek. Nádasaink környékén és kertjeinkben is előfordulnak a karcsú testű, kék és zöld ragadozó szitakötők: a szép légivadász, a kisasszony szitakötő és az acsa-félék, a virágok nektárját és a lehulló gyümölcsök nedveit szívogató színes lepkék, pillangók, pl. számos boglárkalepke faj, a fecskefarkú és kardos pillangó, a szintén pillangófélék közé tartozó, rendkívül ritka farkasalma lepke, gyakori továbbá a kis rókalepke, nappali pávaszem és a gyönyörű Atalanta lepke. A gerinctelen fauna rendkívül gazdag, kutatása jelenleg is folyik.
Erdei madarak
A széncinege, a fecske, a fülemüle, a nagy fakopáncs, a barátposzáta, a vörösbegy, a búbosbanka, a csíz, a zöldike, az erdei pinty, a feketerigó, a sárgarigó, a seregély, a kerti és házi rozsdafarkú dűlőink és kertjeink kedves, hasznos vendégei. Rendszeres fészkelő madarunk a kis őrgébics. A dűlőkben téli vendég a nagy őrgébics, míg a tövisszúró gébics májusban érkezik vissza Afrikából. Énekes madaraink közül kiemelkedő természetvédelmi értékű a cigány- és a rozsdás csaláncsúcs, a fülemüle, a barátposzáta, a fitisz és a csilcsalp füzike. Csodálatos énekük a belterületen is hallható. Cinegeszerű ügyességgel kutat a stiglic, a bogáncs, a pitypang, a bojtorján és más évelő növények szárain. Télen nagy számban lepik el a dűlők fáit a meggyvágók, sármányok, fenyőrigók és a sordélyok.
Kultúra követő madarak
Az ember közelségét keresik a gólyák és a fecskék. A fecskék közül a füsti- és a molnárfecske fészkelő madarunk, a sarlósfecske csak átvonuláskor figyelhető meg. Elhagyott homokbányákban egyre gyakoribb a partifecske, a színpompás tollú gyurgyalag és a szalakóta. Szántóföldjeinken a barázdabillegető, a mezei pacsirta és a búbos pacsirta építi fészkét a talajmélyedésekben. Elhagyott szarkafészkekben rendszeresen fészkel az erdei fülesbagoly, itt költi ki fiókáit a vörös vércse, az örvös galamb és a vadgerle. A Nagyerdőben nagyon sok az idős, odvas magyar fekete- és fehér-nyárfa, itt fészkelnek állandó madaraink: a kékcinege, a széncinege, a barátcinege, a csuszka, a csóka, a rövid- és a hosszú karmú fakúsz, a kuvik és a harkályfélék. Leggyakoribb madaraink: a feketerigó, az erdei pinty, az örvös galamb, a vadgerle. Május elején érkezik a szürke- és az örvös légykapó Dél-Afrikából.
Vízi és vándormadarak
A nádasokban és a csatornák partján nádi rigó, nádi tücsökmadár, nádi veréb költ. Őszi és tavaszi vonuláskor megpihennek nálunk a költöző madarak: a piroslábú cankó, a nyári lúd, a nagy lile és kis lile. Hosszú, elnyúló őszökön feltűnnek a délebbre vonuló darvak és a fekete gólyák. 1995-ben jelent meg a hatalmas méretu (75-98 cm hosszú, 230 cm fesztávolságú) nálunk áttelelő rétisas. A Lenge nádas környékén rendszeresen felbukkan hazánk legnagyobb énekesmadara, a holló. Szikeseink és a Gerece ős-szikeseinek jellemző költöző fajai: a nagy goda, a bíbic, a partfutók, a barna és a hamvas rétihéja, a kerecsen- és a kabasólyom.
Forrás:
sulinet.hu - Riznerné Gáspár Erika
Képek:
Polyák Attila (kivéve az utolsó kettőt:
www.kekvercse.mme.hu)
Ládatörténet:
2015.04.21. A ládát 2014. októberében kifosztották, de tarsolyos kessertársunk jóvoltából a mai naptól ismét tartalmaz mindent, ami kell :)
Köszönet érte!
2018. szept. 24. A láda több mint 4 hónapja beteg volt, a ládagazda már nem aktív (vagy nem látszik javítási szándék), a ládaoldal nincs aktualizálva, ezért a Ládadoki javaslatának megfelelően 'Mosi Family' kessertársunknak adom át. [Admin(Fazék)]
2018.09.26 Ládaellenőrzés, dobozcsere, jelszócsere.
2019.09.28 Ládaellenőrzés.
2020.02.07 A ládát betegre állítottam mert az első pontban szereplő táblát a parkból eltávolították.
