2 pontos multi, Herceghalom határában a régi vasútvonal mentén
1. pont: láda a hídon nőtt fa gyökerénél 14x3 cm-es "Hz egészséghenger"
N 47°29,697' E 18°43,238' 148 m
2. pont: láda a boltív alatt a kőfalban 14x3 cm-es "Hz egészséghenger"
N47° 29.706' E18° 43.482' 138 m
betérés az erdőbe:
N47° 29.691' E18° 43.074' 152 m
vagy
N47° 29.725' E18° 43.605' 151 m
Toll legyen nálad!
------------------------------------------------------------------
A ládába TravelBug nem helyezhető.
A láda ötlete már a
GCMAV kihelyezésekor megszületett, de a kivitelezés eddig váratott magára.
A pontok Herceghalom közelében, a régi vasúti nyomvonalon helyezkednek el. A láda célja, hogy megmutassuk a régi Budapest-Bécs vasútvonal két rejtett műtárgyát és a nyomvonal egy szakaszát, melynek felfedezése és bejárása izgalmas kaland lehet bárkinek.
A dobozokat kevésbé forgalmas, de annál izgalmasabb helyeken rejtettük el.
Ha autóval érkeztek az nyomvonal szakasz mindkét végén tudtok parkolni, mi ezt javasoljuk:
N 47° 29,772' E 18° 43,464' 150 m [GCHzMG+parkoló]
Ha a
MÁV-ot veszitek igénybe, a herceghalmi megállótól 1,3 km-re kell betérni az erdőbe.
Segédpontok
N 47° 29,691' E 18° 43,074' 152 m [GCHzMG+erdő-1]
N 47° 29,725' E 18° 43,605' 151 m [GCHzMG+erdő-2]
1. pont: láda a hídon nőtt fa gyökerénél 14x3 cm-es "Hz egészséghenger"
N 47° 29,697' E 18° 43,238' 148 m [GCHzMG-1]
2. pont: láda a boltív alatt a kőfalban, szokásos "Hz egészséghenger"
N 47° 29,706' E 18° 43,482' 138 m [GCHzMG-2]
Toll legyen nálad!
Mese a rejtésről...
Egyszer volt, hol nem volt, volt három vándor. Felkerekedtek, hogy eljussanak egy távoli vidékre. De ez a távoli vidék olyan távol volt, hogy gyalog sosem értek volna oda, így hát elhatározták, hogy vonattal mennek. A három vándorból mind a három emlékezett rá, (mivel tapasztalt vándorok voltak) hogy a vonat vascsíkot hagy maga után amerre elhalad, ezért elindultak megkeresni a vascsíkot. Tapasztalatuk szerint a vascsík mindig töltésen fut, így először a töltést keresték meg, majd elindultak árkon, bokron és töltésen keresztül a csík után. De a csík csak nem lett meg. Pedig nyomát több helyen is megtalálták. A patakokon átívelő hidakon keresztül, játszi könnyedséggel küzdve le a mélységet haladtak előre. Igaz, hogy volt olyan híd is, ahol a leküzdés csak nehézCACHEen sikerült, mivel egy bizonyos Matuska Szilveszter nevű vándor már megelőzte őket. Útközben két hídhoz is varázslatos hengereket rejtettek a derék vándorok, az utánuk következőknek. Hőseink csak mentek és mentek, de a vonat és a maga mögött hagyott vascsík csak nem lett meg. Már-már a feladás gondolatával játszottak, egye meg a fene ezt az átkozott vasparipát, menjünk inkább busszal, mondták. Ekkor az égiek meghallották fohászukat, s lám a sűrű bozótból megpillantották az országutat. Itt már csak feltartott hüvelykujjal kell várakozniuk egy kicsit, és ha szerencséjük lesz, eljutnak a távoli vidékre. Abban azonban mind egyet értettek, hogy érdekes és izgalmas kalandban volt részük. Aki nem hiszi, járjon utána!
...és a tények
A vasút elterjedése idején, a 19. század első felében, nálunk első alkalommal az 1836. évi XXV. törvénycikk rendelkezik az ország kereskedelmének fejlesztéséhez szükséges viziutak, vasutak és hidak építését elősegítő kedvezményekre vonatkozóan. Minthogy ez a törvénycikk nem határozza meg Pest-Bécs vonal vezetésének részleteit, nagy vita kerekedik abból, hogy a Duna melyik oldalán fusson a vasút. Széchenyi a jobb parti vonal támogatója. 1846-ra elkészül a bal parti vonal Pest-Vác szakasza, 1848-as szabadságharc idején nincs e tekintetben változás, 1850-re jön létre a közvetlen vasútvonal Bécsig. 1883-1884 között megépül a régóta várt Budapest-Komárom szakasz, amivel létrejön a jobb parti Budapest-Bécs közvetlen kapcsolat. Annak ellenére, hogy 15 km-rel rövidebb mint a bal parti vasút, a menetidő átlagban 30 perccel hosszabb a sok kis sugarú ív miatt. Ennek korrekciója 4 szakaszban történt meg.
1. 1884-1919 között megépül a 2. vágány Győrig, változatlan vonalon.
2. 1920-1944 között a kis sugarú ívek korrekciója.(1927-29 Budaörs-Kelenföld között, 1930-32 Bicske utáni 3km-es szakasz)
3. 1945-1970 szocializmus időszakában, romlik a pálya állapota, 60-as években átfogó tervek készülnek a korszerűsítésre.
4. 1971-1992 között 3 szakaszban változik a pálya.
- első szakaszban 1971-1977 között
kiiktatják a Matuska Szilveszter által korábban már felrobbantott, majd helyreállított biatorbágyi viaduktot módosítva ezzel a szakaszt, egészen Bicske alsóig
- második szakaszban a 80-as években nyúlnak újra Bicske utáni részhez, illetve áthelyezik Szár megállóját
- harmadik szakaszban változik a Szárliget-Tatabánya vonal
65 év alatt 64 km-ről 60 km-re rövidült a
Budapest-Tatabánya vonal. A 60 km-es pálya közel 48 km-en új vonalon halad, ami az összes hossznak 80%-a, ez páratlan a vasút történetében.
További képek és információk
itt.
Jó vételt kívánunk a kereséséhez!
Hz, Mira, Marci, Gábor és Anna
'
Ládatörténet:
2018. április 16. A láda több mint 4 hónapja beteg volt, a ládagazda már nem aktív (vagy nem látszik javítási szándék), a ládaoldal nincs aktualizálva, ezért a Ládadoki javaslatára új gazdához került. [Admin(Fazék)]