Budapesten az önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat több olyan, a helyi jelentőségű természetvédelmi területeken elhelyezett ládáról tett jelentést, amelyek felkeresésével a ládakeresők természeti értékeket veszélyeztetnek. Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Főosztály kérésére a ládákat megszüntettük. .... DE! Áthelyezés után ismét engedélyezve lett azzal a kitétellel, hogy kizárólag kijelölt úton közelíthető meg. Kérlek ezért titeket, hogy kizárólag turistaúton közlekedjetek, mivel a terület védelem alatt áll, és szeretném, ha a továbbiakban is megmaradna itt a láda.

---

Röviden:
A láda fent a P3 turistaút mellett, az eredeti rejtektől 3 méterre a sziklafalon fejmagasságban egy üregben van egy kis méretű henger. Segítség még, hogy az úton lévő vas oszlopra festett piros háromszöggel egyenesen szemben találhatod. Kérlek körültekintően keressetek, logoljatok és rejtsétek vissza. Nyáron sokan lehetnek errefelé.

---

ÉS MOST BŐVEBBEN:

Köszönet Regős Tamás pilótaoktató barátomnak a légifelvételekért!

A ládikót 2004.04.03-án adoptáltam. Az elhanyagolt láda rendbetétele után (ez ládacserét jelentett) egy kicsit át is alakítottam a cache-t. Mivel folyamatosan lába kélt mindkét pontnak, 2012.07.14-én hagyományossá alakítottam.

Autóval egészen közel meg lehet állni a ládikóhoz. Ha fel szeretnél mászni a piros háromszögön , ami többet mutat meg a helyből, akkor itt ( N 47° 35,463' E 19° 2,354' 148 m [GCKL2+P1]) parkolj! Ha kevesebbet szeretnél függőleges irányba menni, akkor itt ( N 47° 35,384' E 19° 2,028' 211 m [GCKL2+P2]) is parkolhatsz. A ládát ne a legszebb ünneplőtökben keressétek, mert azon irreverzibilis változások mehetnek végbe. Különben is nagyon vigyázzatok, mert ha itt mászkáltok, akkor olyan helyekre is elkeveredhettek, ahol már nincs semmi, ami a gravitációs erő ellen hasson, és pottty! Ezt azért kerüljétek el!!! A dobozban elhelyeztünk egy tekercs szemetes zsákot is. Ebből nyugodtan tépjetek, és használjátok a környék tisztogatására, amennyiben van egy kis időtök, és szükségesnek érzitek. Köszi! A kőfejtőből csodálatos panoráma tárul elétek Budapestre. Éjszaka különösen szép látványt nyújtanak a város fényei. Kellemes időtöltést és jó keresgélést kívánunk mindenkinek!

A területről:
A Róka-hegy Fővárosi védelem alatt áll 1977 óta. A hatékonyabb védelem érdekében 1999-től, az addig védett 2,6 hektárról 9 hektárra terjed ki a természeti oltalom. A terület tektonikailag erősen bolygatott, de rendkívül jól tanulmányozható rétegsorában megfigyelhető a felső triász Dachsteini mészkő, a felső eocén konglomerátum, homok, a nummuliteszes-discocyclinás vörösalgás mészkő, a bryozoás márga, valamint a környék téglagyárainak alapanyagát adó Kiscelli agyag. A bányákban látható tektonikai jelenségek mellett rendkívüli, nemzetközi jelentőséggel bír a felső bányaudvarban megfigyelhető őskarszt. A bánya karsztos üregeinek, fülkéinek, barlangjainak, valamint azok ásványkiválásainak megóvása elsőrendű feladata a természetvédelemnek. A Róka-hegy kőfejtői több hévizes eredetű üreget is feltártak. A régóta ismert Kristály-barlang hossza kb. 30 méter, mélysége mintegy 10 méter a falait gazdag borsókő képződmények borítják. Az 1959-ben feltárt Róka-hegyi-barlang az ettől nyugatra lévő kőfejtőben nyílik, mely a magyar természet- (barlang-) védelem egyik legnagyobb kudarcának helyszíne. A kőfejtőt ugyanis időközben szeméttel töltötték fel, s bár a barlang bejáratát kútgyűrűk beépítésével megközelíthetővé tették, de a szemétből áramló mérges gázok miatt a barlangba bejutni nem lehetséges. Pedig a barlang egy igazi gyöngyszem volt a környék üregeinek körében, jellegzetes formaelemei és gazdag ásványi képződményei hidrotermális eredetre utaltak. A barlang hossza kb. 100 méter, míg mélysége mintegy 60 méter.
Növényvilág: Az eredetileg geológiai értékként kezelt terület rejti a főváros egyik fokozottan védett növényének a gyapjas gyűszűvirágnak (Digitalis lanata) az élőhelyét. A bánya és környékének növényzete gyakorlatilag másodlagos, az eredeti növénytakaró elpusztult, regenerálódni nem tudott. Az itt található növényzetet alapvetően pionír fajok jellemzik. Néhány védett faj, mint az apró nőszirom (Iris pumila), vagy a bíboros kosbor (Orchis purpurea) spontán betelepülése figyelhető meg. A bánya környezetében a degradáció ellenére megtalálhatók az eredeti növénytársulások emlékét őrző növényfajok is, mint a lejtősztyeppe jellemző vetővirág (Sternbergia colchiciflora), a sziklagyepek kereklevelű harangvirágja (Campanula rotundifolia) és árlevelű lenje (Linum tenuifolium). A bolygatott cserjések felnyíló "sztyepp" foltjain fordul elő az említett gyűszűvirág, valamint a vetővirág és a magyar repcsény (Erysimum odoratum).
Állatvilág: Az állatvilág gazdagnak mondható. A bogarak és a lepkék közül a melegkedvelő, pusztai sztyeppfajok a legértékesebbek. Az ízeltlábú faunában fellelhető hazánk védett, legnagyobb futrinka faja a bőrfutrinka (Carabus coriaceus), a rablópille (Libelloides macaronius). Hüllők közül gyakori a fürge gyík (Lacerta agilis), a zöld gyík (Lacerta viridis), valamint a fali gyík (Podarcis muralis). Madártanilag különösen értékesnek mondható a Róka-hegy, mivel a védett terület közvetlen szomszédságában található bányában rendszeresen költ a Vörös Könyves*, fokozottan védett színpompás gyurgyalag (Merops apiaster). A bánya és környezetének emlős faunáját sem csak a máshol is megszokott sün jelenti. Él itt mogyorós pele (Muscardinus avellanarius) valamint a sziklaüregekben, barlangokban élő kis patkós orrú denevér (Rhinolophus hipposideros) is. (Forrás: Natur Budapest, MKBT, MÁFI)

---

Ládakarbantartások, ládaellenőrzések listája

2016.12.07

2016.09.30

2016.04.08

2014.08.31

2012.07.14

2010.08.04

2010.02.19

2009.11.18

2008.07.16

2008.05.16

2005.05.10

2005.03.13

2004.11.02

2004.05.01

'