A templom mögött, diófa üreges csonkjában keresd a 10x15x6 cm-es rejtőszínű, téglatest alakú dobozt! Évszaktól függően vagy hatalmas növényzettel fogsz találkozni ahol nem könnyű megtalálni a ládát vagy tarra vágott területtel, ahol a rejtekéből szinte kiinteget Neked a doboz.
A láda travel bugokat, geoérméket örömmel fogad. Kérlek, ha azzal tisztelsz meg, hogy ide teszel vagy innen viszel el utazót, mozgatását ne felejtsd el a geocaching.com oldalon bejelenteni!
Az első megtaláló jutalma egy aktiválatlan geoérme.
Gratulálok a piros egyeshez Pomisa-éknak!
Darázs (Draž)
Darázs 520 lelkes falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. A magyar határtól légvonalban kb. 6 km-re, kocsival vagy biciklivel Udvarnál átkelve 18 km-re, a
szerb határtól (átkelés Kiskőszegnél (Batina)) 5 km-re, Eszéktöl 43 km-re fekszik.
Lakosainak száma 520 fő, nagyrészt sokácok. A magyarok száma 40-45 fő.
Régen a falu lakóinak száma és köztük a magyarok aránya jóval nagyobb volt. Több mint százan elmenekültek a háború idején (1991-1996-között). Házaik, hegyoldali pincéik ma is üresen állnak.
Sokácok
A sokácok római katolikus vallású délszláv népcsoport. Magyarország déli részén (főleg Mohács környékén), Bácskának a mai Szerbiához eső településein a Duna
közelében (Szond, Bácsbéreg, Monostorszeg, Zombor), valamint a horvátországi Szlavónia egyes vidékein élnek. Feltehetőleg a mai Bosznia-Hercegovina területeiről
húzódtak fel az egykori Dél-Magyarország elnéptelenedett vidékeire a török hódoltság idején, vagy más elméletek szerint már évszázadokkal korábban, a XIII. században.
Népviseletük keleties jellegű, inkább a balkáni népek viseletére emlékeztet (szerbek, bosnyákok, bolgárok), mintsem a horvátok hagyományos ruházatára. Jellegzetes szőtteseik különösen szépek. Nyelvjárásuk a horvát nyelvvel mutat rokonságot és római katolikus vallásuk miatt is a horvátsággal azonosulnak. A Magyarországon és a Vajdaságban élő sokácok száma összesen körülbelül húszezer. (Forrás: Wikipedia) A Horvátországban élők számáról nem találtam friss adatot.
Magyarországon az ország legdélebben fekvő településén, a közeli Kásádon, Horvátországban a Darázzsal szomszédos Izsépen (Topolje) található sokác tájház, ahol megismerhetjük a sokácok egykori lakáskultúráját, népművészetét, életmódját. Baranyai barangolásod során mindkét település könnyen útba ejthető.
Jézus szíve templom (Crkva Srca Isusova)
Topolje (Izsép) felől jövet a falu közepén, a Karasica kis hídja és a főút bal kanyarja előtt tábla jelzi, de a Karasica mellett sorakozó házsorban meg is pillantjuk úticélunkat, a nem is olyan régen meghökkentően lilára festett, (de immár egyre kékebb) kis templomot.
Közelebb érve látjuk, hogy egyelőre csak a templom tornya és frontja pompázik lilában (kékben), falai még fehérek, felújításra várnak. A tető cseréje, a homlokzat és a belső tér felújítása 2011-ben készült el, a hívek és az innen elszármazottak által összeadott 570 000 kunából (kb. 23 millió Ft). Az itt szolgáló horvát pap nagyon vállakozó szellemű és ügyeskezű. Részt vett a belső tér festésében és a ő szerelte a villámosságot is. A templom új színéről is állítólag ő döntött, ami természetesen felzúdulást keltett a falu egyes lakóiban, főleg a faluvédő Szivárvány Egyesület tagjaiban, akik egy Jézus szívéről elnevezett templomot csak a piros, esetleg a rózsaszín valamelyik árnyalatában tudtak volna elképzelni, ha már a régi fehér szín nem kell.
De a templom 3 évvel a homlokzatfelújítás után már nem is lila! Lassacskán a festék színe kékké változott. Ehhez vajon mit szól a Szivárvány Egyesület?
A templomban istentisztelet vasárnap reggel 9-kor tartanak, horvát nyelven.
A kulcsot a gondnok, Julika néni őrzi, aki a templommal szemben lakik. Ez így egyszerűnek hangzik, de nem az, mert közte van a Karasica és még egy szántó is, így elég jó túra visszatérni a főútra majd a másik oldalon ismét elmenni a templom magasságáig, megkeresni Julika nénit és bebocsátást kérni.
Bunarić Dol
A főúton templomot jelző tábla fölött egy sokat sejtető, Bunaric Dol feliratú tábla látható. Nekem úgy tűnt, vízesést ábrázol, így rögtön a látnivaló nyomába eredtem.
Sajnos nem vízesést, csak egy forrást jelöl. Egy szent forrást a falu határában. Hogy mitől szent ez a víz? Hát, attól, hogy a marketing vénával megálldott pap felszentelte! Mellé pedig a szétbontott, régi, barokk oltár Mária szobrát helyezte. Jön is azóta a nép rendesen! Kanna számra hordják el a vizet.
A forrás körül szép kis zöldterületet alakítottak ki, a piknik asztalnál jól el lehet itt fogyasztani az elemózsiát a füvön pedig megfuttatni a gyerekeket.
Tovább az úton
Ha régi a térképed, lehet, hogy a GPS tiltakozni fog, de érdemes tovább menni a következő falun, Gajić-on át, majd balra fordulni. Itt egy új kanyarog fel a hegyre és vezet át Hercegszőlősre (Kneževi Vinogradi), a Drávaszög egyik legrégebbi településére. Útközben a dombtetőn megállva szép panoráma terül elénk: a Duna, a zsíros, fekete földű Bácska, a vidékre jellemző borospincék látványa gyönyörködtet.
Hercegszőlősről délre Eszék felé, északkeleti irányba Kiskőszeg (Batina) felé és úgy Szerbiába, vagy északnyugatra, Pélmonostor (Beli Manastir) irányába és úgy haza folytathatjuk utunkat.
Köszönjük a gondoskodást és hogy a kedvünkért erre jársz. Remélem, megérzel valamit a vidék hangulatából, ami miatt szükségesnek éreztük iderejteni egy ládát.
Ládatörténet
2012. 01. 14.: Strombus, Bojta és Oli úr elrejti a ládát
2012. 07. 20.: ládakarbantartás. A ládát kitűnő állapotban találtuk.
2015. 02. 14.: ládakarbantartás. A ládát kitűnő állapotban találtuk, a templom napsütötte felületei kékessé váltak.
2016. 04. 17.: ládakarbantartás. A láda továbbra is rendben. A templom egyre kékebb.
2018. 03. 10.: ládakarbantartás. Minden rendben.
2019. 07. 07.: ládakarbantartás. Minden rendben.
2023. 02. 18.: ládakarbantartás. Minden rendben.